A Jama Psychiatry című szaklap a közelmúltban írt arról, hogy hétből egy anyát érint a szülés utáni (postpartum) depresszió. A vizsgálatba bevont 10 000 anya közül 1396-nál, vagyis 14 százalékuknál volt megállapítható a diagnózis. Kósa Zsolt szülész-nőgyógyász szerint elsősorban hormonális oka van a szülés utáni depressziónak. – A szülés és a szoptatás során is jól meghatározott szerepük van a különböző hormonoknak. A szülés folyamán például az oxitocin a fájástevékenység beindulásáért felelős és egyéb, idegrendszeri hatásai is ismertek, amelyek mind az anyaszerep élettani átélésben játszanak szerepet. Ugyanakkor a szülést követően, az euforikus állapot elmúltával a hormonszint drasztikus esése, ingadozása megy végbe rendkívül rövid idő alatt. Ez a női szervezetben a hormonok egyensúlyának megbomlásához vezethet, és főleg ha egyéb rizikófaktorok is fennállnak – például egy érzelmileg nem kielégítő házasság, nem kívánt gyermekáldás –, nagyobb eséllyel alakulhat ki a depresszió – magyarázta a szakember.
Süli Ágota pszichiáter, a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet munkatársa szerint amikor a fáradtság, kimerültség mellé lehangoltság is társul, az anyának nincs öröme abban, amit tesz, illetve nem tud célokat és jövőbeli terveket megfogalmazni a babával és saját magával kapcsolatban, akkor nagy valószínűséggel szülés utáni (postpartum) depresszióról beszélhetünk, és ilyenkor mindenképpen érdemes szakorvost felkeresni. A probléma számos tünet formájában jelentkezhet, tipikusan jellemző az álmatlanság, evési problémák, irritáltság, enerváltság, a társaság kerülése.
– Az evési problémák egyik gyakori formája például, amikor azt mondják a kismamák, hogy a baba melletti teendők miatt nincs idejük arra, hogy egyenek, de emögött gyakran az áll, hogy nincs is étvágyuk, ezért nem jut eszükbe az étkezés. Az enerváltság pedig olyan energiahiányos állapot, amely megmutatkozhat abban, hogy az anya lehangoltsága folytán nem bír felkelni, a konyháig elmenni, csecsemőjét felemelni, ezáltal pedig képtelen gondoskodni a baba ellátásáról. De előfordulhat ezzel teljesen ellentétes viselkedés, például egy túlzott ellenőrzési kényszer, amikor az anya rendkívül gyakran nézi meg, hogy a baba szuszog-e, vagy a súlyát méregeti, esetleg hajnalban felkel, hogy lefejje az anyatejet, amellyel táplálja csecsemőjét, miközben a csupán napi egy-két órás alvással a saját egészségét is kockáztatja – sorolta az intő jeleket a pszichiáter.
A depresszió megjelenése hátterében számos ok állhat. A hormonális változások mellett pajzsmirigy-diszfunkció, sőt genetikai hajlam is szerepelhet, de a szociális tényezőket sem szabad figyelmen kívül hagyni. A családi pszichés faktorok között szerepet játszhatnak a kapcsolati zavarok, vagy a múltbeli lelki érintettség, aminek egyik legjellemzőbb példája a negatív szülési élmény.
(Vona)
A teljes cikket a Magyar Nemzet csütörtöki számában olvashatja.
