Domokos László úgy fogalmazott: „a törvény kiállta a próbát, egy védettebb helyzetet hozott létre Magyarország lakossága és a magyar értékek, vagyon védelme szempontjából”, hozzátéve, egy ország fejlettségét is mutatja, mennyire képes katasztrófák idején egyszerre szervezetten és a közpénzzel takarékoskodva védekezni. Megjegyezte, hogy a két éve elfogadott jogszabály megalkotásakor messzemenően figyelembe vették az ÁSZ korábbi megállapításait.
Elmondta, a hivatalba lépése után, még 2010 közepén elrendelt célvizsgálatot megelőzően erről a területről nem készült átfogó számvevőszéki áttekintés. Akkor egyik megállapításuk az volt – emlékeztetett –, hogy folyamatosan csökkentek a katasztrófavédelemre 2010 előtt fordított pénzek, egy másik pedig az, hogy a védekezés alapvetően a – sok esetben nem kellően felkészült – polgármesterekre hárult. Ezért fogalmazódott meg a erőteljesebb állami szerepvállalás igénye, hiszen „a végén úgyis az államnak kell majd helytállnia a károkért”.
Megjegyezte: a három éve indított vizsgálat során a számvevőszék szakemberei azt is megállapították, hogy a települések felének még katasztrófavédelmi terve sem volt, a segélyezés koordinálatlan keretek között zajlott, a belvízhelyzet kezelése pedig nem a katasztrófavédelemhez tartozott.
Kitűnően kezelte Magyarország a rekordnagyságú árvizet, de van, ahol nagyobb rendre van szükség – mondta Láng István a Lánchíd Rádiónak. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője szerint pontos és fegyelmezett felkészülésnek köszönhetően jól kezelte Magyarország a dunai árhullámot, de akadnak olyan területek, ahol nagyobb rendre van szükség.
13 alakulat több mint 1600 katonájának köszönte meg Hende Csaba honvédelmi miniszter az árvízi védekezésben nyújtott munkáját a Hősök terén. A tárcavezető szerint Magyarország ismét megmutatta, hogy erős, katonái képzettek és békeidőben is tudják a dolgukat.
