Balog Zoltán a Magyar Rektori Konferencia megalakulásának 25. évfordulója alkalmából szerdán Budapesten tartott ünnepi plenáris ülésen kitért arra, hogy a felsőoktatás rendszere most a méretgazdaságosság szintje alatt működik, egyszerre elaprózott, bizonyos területeken pedig túlkapacitás jellemzi. Az a cél, hogy olyan hatékony struktúrát alakítsanak ki, amely versenyképes, valódi minőségi oktatást nyújt, és egyben fenntartható. Fontos, hogy a magyar felsőoktatásban is világosan jelenjenek meg az érték- és nemzetstratégiai szempontok – hangsúlyozta a tárca vezetője, aki a finanszírozás alapjaként a minőséget és a kiválóságot említette.
Nem szükséges és nem is kívánatos ugyanakkor a teljes földrajzi koncentráció – hangsúlyozta Balog Zoltán, kiemelve hogy a regionális felsőoktatási centrumok fenntartása és fennmaradása az egész ország érdeke. Azonban csak olyan képzési kínálatot szabad fenntartani, amelyben megfelelő minőség és gazdaságos üzemméret jelenik meg – derült ki a szavaiból. A felsőoktatási stratégiát összegző munkaanyagban irányokat vázoltak fel, a végleges változatot a kerekasztallal közösen alakítják ki, jelezte. A tárca vezetője szólt arról is, hogy a rendezvényen brazil ösztöndíjprogramról szóló megállapodást írnak alá. Emlékeztetett arra, hogy a kormány közelmúltbeli döntése alapján 1500-2000 képzőhelyre külföldi hallgató érkezhet állami finanszírozási formában, és e célra pluszforrásokat biztosítanak. A délkelet-ázsiai országoknak várhatóan 300, Kínának 200, Törökországnak 100-150, Japánnak 100 hely juthat, Oroszországgal még tárgyalnak. Cserébe a partnerországokba magyar hallgatók mehetnének, illetve ezek az államok hozzájárulnának a program finanszírozáshoz. A közeljövőben oktatási munkatervet írnak alá kínai és ukrán partnerekkel is – ismertette Balog.
Szólt a Klebelsberg-ösztöndíjrendszerről is, felidézve a célját: azoknak, akik valóban a pedagóguspályára készülnek, havi 25-75 ezer forintos juttatást biztosítanak. A folytonosság nagyon fontos erény a felsőoktatásban, az a feladat, hogy a folytonosságot és a szükséges változást összehangolják, és a közös munkába beleértendők a határon túli magyar felsőoktatási intézmények is – fejtette ki az emberi erőforrások minisztere. Kiemelte: ha visszatekint az elmúlt időszakra, amióta együtt dolgoznak, akkor azt látja, hogy a konfliktusok hatására olyan együttműködési formát sikerült kialakítani a Felsőoktatási Kerekasztal formájában, amelyben intenzív munka zajlik. A tárcavezető reményének adott hangot, hogy a kerekasztal közreműködésével még idén megszületnek a stratégiai döntések is.
