A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. 1059 hektárnyi erdeje került víz alá. Az előzetes becslés szerint a kár mintegy 40 millió forint. A KEFAG munkatársai és gépei, vállvetve a többiekkel, kivették részüket a solti Duna-szakasz megvédéséből, ahol több napon át tartó erőfeszítéseik eredményeképpen sikerül megóvni az árvíztől egy 3800 hektáros kiváló vetésterületet, és vele a 42 hektáros Solti Csemetekertet.
A Gemenc Zrt. területe vízrajzilag az a pufferzóna, amelynek köszönhető, hogy Kalocsa, Szekszárd, Baja és Mohács városok és térségük lakott részei könnyebben menekülhetnek meg az árvíztől. A teljes ártéri területen állt 2–5 méter magas víztömeg nem a lakott helyekre zúdult. A Dunára árvízvédelmi töltéssel rákerített 18 ezer hektárból 15 ezer hektár a Gemenc Zrt. vagyonkezelésében van. Az ártérről előre sikerült kimenteni a korábban kitermelt faanyag 79 százalékát, a mozdítható közjóléti berendezéseket. Károsodik az ingatlanállomány, veszélyeztetett a mintegy 1500 hektár fiatal erdősítés. A vadállomány pusztulásának mértéke egyelőre csak becsülhető, de a vízmentes magaslatokon hetek óta folytatott takarmányozás jót tett, az elhullás sokkal kisebbnek ígérkezik, mint korábbi árvizekkor. A teljes személyzet harmadik hete csak az árvízvédelemmel foglalkozik, minden egyéb munka késedelmet szenved. A korábbi tapasztalatok alapján a végső kárösszeg több százmillió forint lesz.
Kisebb közvetlen árvízkárokat szenvedett el a HM Budapesti Erdőgazdaság Zrt. és a Vadex Zrt., utóbbi egyébként 30 ezer adag ételhez elegendő vadhússal segítette a kisalföldi védekezésben a Honvédelmi Minisztériumot.
Az árvíztől közvetlenül nem fenyegetett állami erdőgazdaságok is nagy segítséget nyújtottak a védekezéshez. A HM Verga Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. mintegy 80 dolgozóval, továbbá 22 terepjáróval és tehergépkocsival segített a védekezésben Győr, Kisbajcs, Nagybajcs, Győrújfalu és Koroncó térségében. A ráfordítás mintegy 2,8 millió volt.
