Komoly károkat szenvedtek az erdészetek

Zajlik a történelmi árvíz utáni kárfelmérés az állami erdőgazdaságokban. A legnagyobb veszteségeket a gemenci gazdaság szenvedte el, itt több száz milliós a kár.

Az állami erdőgazdaságok megfeszített erővel vettek és vesznek részt a dunai árvíz elhárításában, a kármegelőzésben és a kármentésben – közölte szerkesztőségünkkel a Magyar Fejlesztési Bank szóvivője, a vállalat ugyanis az állami erdőgazdaságok feletti tulajdonosi joggyakorló. Az állami erdőgazdaságok árvíz elleni tevékenységének és elszenvedett kárainak eddigi mérlege a következő, írták:

Az árvíztől közvetlenül érintett, Duna menti erdőgazdaságok (a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt., a Pilisi Parkerdő Zrt., az Ipoly Erdő Zrt., a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. és a Gemenc Zrt.) közül a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. (KAEG) területein a sok pangó víz és a felázott úthálózat nehezíti a kárfelmérést, a közlekedést. A várható károk mértékét csak akkor lehet megállapítani, ha a terület ismét teljesen száraz lesz, addig viszont a növényzet károsodása fokozódik. A KAEG Zrt. munkatársai az árvíz levonulása óta a megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság felkérésére több mint ezer munkaóra segítséget adtak az árvízi utómunkálatokhoz.

Az Ipoly Erdő Zrt. nemsokára befejezi a kárfelmérést, az árvízi számla mintegy 10 millió forintosnak ígérkezik. Az Ipoly Erdő Zrt. Nagymaros térségében tíz fővel részt vett a nem társasági vagyonát érintő utómunkálatokban is.

A Pilisi Parkerdő Zrt. sok területe szenvedett árvízkárt, a legtöbbet a ráckevei térségben. Összesen kb. 1200 hektár erdő sérült, különösen súlyosan a legfiatalabb, 1–3 éves telepítések. Nem egy helyen idősebb, még 2 méter magasságú fák is megdőltek. A kitermelt faanyag 90 százalékát sikerült kimenteni, a többit viszont elvitte az ár.

Nem a saját vagyonának védelmében is sokat áldozott a Pilisi Parkerdő Zrt., különösen a Dunakanyarban, ahol Pilismarótot és Dömöst a társaság kezelésében lévő utakon lehetett csak megközelíteni. Elsősorban az Esztergomtól Szentendréig tartó szakaszon a védekezésben a Pilisi Parkerdő kétszáz fővel, összesen több mint 11 ezer munkaórában vett részt, és számos eszközzel is, a járművei 28 ezer km-t futottak. Több önkormányzat kérésére a Pilisi Parkerdő munkatársai részt vettek és részt vesznek az utómunkálatokban is. A ráckevei térségben sok munkát ad a következő hetekben az árvízi hordalék, uszadékok eltakarítása is. A teljes kárfelmérés megkezdésére még várni kell.

A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. 1059 hektárnyi erdeje került víz alá. Az előzetes becslés szerint a kár mintegy 40 millió forint. A KEFAG munkatársai és gépei, vállvetve a többiekkel, kivették részüket a solti Duna-szakasz megvédéséből, ahol több napon át tartó erőfeszítéseik eredményeképpen sikerül megóvni az árvíztől egy 3800 hektáros kiváló vetésterületet, és vele a 42 hektáros Solti Csemetekertet.

A Gemenc Zrt. területe vízrajzilag az a pufferzóna, amelynek köszönhető, hogy Kalocsa, Szekszárd, Baja és Mohács városok és térségük lakott részei könnyebben menekülhetnek meg az árvíztől. A teljes ártéri területen állt 2–5 méter magas víztömeg nem a lakott helyekre zúdult. A Dunára árvízvédelmi töltéssel rákerített 18 ezer hektárból 15 ezer hektár a Gemenc Zrt. vagyonkezelésében van. Az ártérről előre sikerült kimenteni a korábban kitermelt faanyag 79 százalékát, a mozdítható közjóléti berendezéseket. Károsodik az ingatlanállomány, veszélyeztetett a mintegy 1500 hektár fiatal erdősítés. A vadállomány pusztulásának mértéke egyelőre csak becsülhető, de a vízmentes magaslatokon hetek óta folytatott takarmányozás jót tett, az elhullás sokkal kisebbnek ígérkezik, mint korábbi árvizekkor. A teljes személyzet harmadik hete csak az árvízvédelemmel foglalkozik, minden egyéb munka késedelmet szenved. A korábbi tapasztalatok alapján a végső kárösszeg több százmillió forint lesz.

Kisebb közvetlen árvízkárokat szenvedett el a HM Budapesti Erdőgazdaság Zrt. és a Vadex Zrt., utóbbi egyébként 30 ezer adag ételhez elegendő vadhússal segítette a kisalföldi védekezésben a Honvédelmi Minisztériumot.

Az árvíztől közvetlenül nem fenyegetett állami erdőgazdaságok is nagy segítséget nyújtottak a védekezéshez. A HM Verga Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. mintegy 80 dolgozóval, továbbá 22 terepjáróval és tehergépkocsival segített a védekezésben Győr, Kisbajcs, Nagybajcs, Győrújfalu és Koroncó térségében. A ráfordítás mintegy 2,8 millió volt.

A Vértesi Erdő Zrt. 330 dolgozója és 17 szállító járműve vett részt Neszmély, Almásfüzitő és Esztergom védelmében, illetve a helyreállítási munkálatokban Egy használaton kívüli homokbányát is megnyitottak, 3700 köbméter homokot is adtak a védekezéshez.

A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. Báta község védelmében segített, a teljes ráfordítás kb. 700 ezer forint. Kisebb mértékben a többi állami erdőgazdaság is hozzájárult a védekezési munkálatokhoz. A járművek üzemanyagát mindenütt az erdőgazdaságok biztosították – zárul a közlemény.