Mindszenty-szobrot avattak Mesztegnyőn

Mindszenty József mindig és mindenkor az üldözöttek segítségére sietett, mindig és mindenkor kiállt hazája és népünk, a magyarság sorsa mellett – mondta Csallóközi Zoltán.

WL
2013. 06. 15. 21:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Mindszenty bíboros volt az, aki egész életének a cselekedetei közül semmit nem kell visszavonni, amiből semmit nem kell megtagadni, ami mindenki számára a mai napig is iránymutató, hiteles” – fogalmazott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kabinetfőnöke, hangsúlyozva: a bíboros „ellentmondott a barna diktatúrának és ellentmondott utána a vörös diktatúrának”.

Nagy László Péter (független), Mesztegnyő polgármestere a szobor állításával kapcsolatosan kiemelte: Mindszenty József kitartása, hithűsége, hűsége a magyar nemzethez oly mértékű tisztelet ébreszt minden magyar emberben, hogy már ezért is érdemes szobrot állítani a bíborosnak. A szoborállításra további okként említette azt is, hogy Mindszenty József akkori veszprémi püspök volt az, aki Mesztegnyőn járva, miután látta a második világháború utáni pusztítást, szorgalmazta a templom felújítását. A részleges felújítás mára elkészült, köszönhetően a falu lakosságának is, hiszen nagyon sokan személyes részvételükkel, adományokkal segítettek – mondta a polgármester.

Mindszenty József fából készült mellszobrát és a róla elnevezett teret Balás Béla, a Kaposvári egyházmegye püspöke szentelte fel, majd megáldotta a tér szomszédságban álló, 31 millió forintból részlegesen felújított barokk templomot, ahol ünnepi szentmisét celebrált.

A nyilaskeresztes, majd a kommunista uralom alatt is bebörtönzött Mindszenty József (1892–1975) esztergomi érsek, bíboros, az utolsó magyarországi hercegprímás a budapesti amerikai nagykövetségen töltött 15 év „belső emigráció” után 1971-ben, előzetes megállapodás alapján elhagyhatta az amerikai követséget, és Bécsbe költözött, ott töltötte utolsó éveit. Mariazellben temették el, majd hamvait 1991-ben az esztergomi bazilikában helyezték végső nyugalomra. Boldoggá avatási folyamata 1994-ben kezdődött meg Rómában, a szentté avatási kongregációnál. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2006-ban hivatalosan is kérte boldoggá és szentté avatását.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!
Országgyűlési választás2026. április 12. Minden hír a választásról

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.