„Mindszenty bíboros volt az, aki egész életének a cselekedetei közül semmit nem kell visszavonni, amiből semmit nem kell megtagadni, ami mindenki számára a mai napig is iránymutató, hiteles” – fogalmazott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kabinetfőnöke, hangsúlyozva: a bíboros „ellentmondott a barna diktatúrának és ellentmondott utána a vörös diktatúrának”.
Nagy László Péter (független), Mesztegnyő polgármestere a szobor állításával kapcsolatosan kiemelte: Mindszenty József kitartása, hithűsége, hűsége a magyar nemzethez oly mértékű tisztelet ébreszt minden magyar emberben, hogy már ezért is érdemes szobrot állítani a bíborosnak. A szoborállításra további okként említette azt is, hogy Mindszenty József akkori veszprémi püspök volt az, aki Mesztegnyőn járva, miután látta a második világháború utáni pusztítást, szorgalmazta a templom felújítását. A részleges felújítás mára elkészült, köszönhetően a falu lakosságának is, hiszen nagyon sokan személyes részvételükkel, adományokkal segítettek – mondta a polgármester.
Mindszenty József fából készült mellszobrát és a róla elnevezett teret Balás Béla, a Kaposvári egyházmegye püspöke szentelte fel, majd megáldotta a tér szomszédságban álló, 31 millió forintból részlegesen felújított barokk templomot, ahol ünnepi szentmisét celebrált.
A nyilaskeresztes, majd a kommunista uralom alatt is bebörtönzött Mindszenty József (1892–1975) esztergomi érsek, bíboros, az utolsó magyarországi hercegprímás a budapesti amerikai nagykövetségen töltött 15 év „belső emigráció” után 1971-ben, előzetes megállapodás alapján elhagyhatta az amerikai követséget, és Bécsbe költözött, ott töltötte utolsó éveit. Mariazellben temették el, majd hamvait 1991-ben az esztergomi bazilikában helyezték végső nyugalomra. Boldoggá avatási folyamata 1994-ben kezdődött meg Rómában, a szentté avatási kongregációnál. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2006-ban hivatalosan is kérte boldoggá és szentté avatását.
