Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden Pécs-Vasason, a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott ünnepségen utalt rá, hogy Magyarország ennek érdekében tette lehetővé a kettős állampolgárságot, az iskolások külhoni magyar területekre utazását, ezért harcol az autonómia megadásáért, és szorgalmazza a testvérvárosi kapcsolatok kialakítását, ápolását. Semjén Zsolt a vasasi római katolikus templomban mintegy száztagú hallgatósága előtt a magyar állampolgárság megadását „a világ bármely pontján élő magyaroknak” a nemzet határok feletti, közjogi újraegyesítésének nevezte. Eddig 450 ezren adtak be állampolgársági kérelmet, és ez év végére a félmilliomodik új magyar állampolgár is leteheti esküjét – mondta.
A nemzeti összetartozás napja élő bizonyítéka lett annak, hogy a magyar nem kudarcos, hanyatló nemzet, hanem az egyik legnagyobb újjászülető, amely újra és újra magát állítja talpra és egyre ellenállóbb a gyűlölettel, a megosztással szemben – jelentette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.
Áder János köztársasági elnök határon túli fiatalokat látott vendégül a nemzeti összetartozás napja alkalmából a Sándor-palotában. 2013-ban a nemzeti összeomlás gyásza helyett a nemzet soha nem múló egységét ünnepeljük.
Nem mondhatunk le arról, hogy a trianoni, majd a második világháborút lezáró, újabb igazságtalanságokkal terhelt döntésekkel szemben újraépítsük és védjük nemzeti összetartozásunk tudatát – jelentette ki Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke kedden a parlamentben a nemzeti összetartozás napján.
Kilencvenhárom esztendővel ezelőtt, 1920. június 4-én, délután négy óra harminckét perckor írták alá a Magyarországot felszabdaló trianoni békeszerződést a franciaországi Versailles-hoz tartozó Nagy-Trianon- kastély folyosóján. Ez a történelmi dátum sokáig nem volt fontos itthon, az anyaországban, ma is sokan akadnak, akiknek semmi sem jut eszükbe Trianonról. A Magyar Nemzet vezércikke.
A politikus a külhoni magyarok területi vagy kulturális autonómiájával kapcsolatos törekvéseiről szólva megjegyezte: a magyarság soha nem kért, követelt olyat, ami Európában ne volna elfogadott más nemzeteknél, nemzetiségeknél. „Ragaszkodni kell hozzá az önbecsülésünk miatt is, mert ami másnak jár, az nekünk is jár” – jelentette ki.
A miniszterelnök-helyettes azt mondta: a diákok külhoni magyar területekre utazását és külhoni magyarok magyarországi látogatását biztosító Határtalanul program, továbbá a testvérvárosi kapcsolatok felvétele segít, hogy összeérjen a „hajszálgyökerek hálózata”, amelyet a nagyhatalmak trianoni politikai döntése szétszakított.
Semjén Zsolt véleménye szerint azt a csodálatos kultúrát, irodalmat, nyelvet, történelmet, ami a magyarsághoz köthető, „kizárólag mi, magyarok tudjuk adni az emberiségnek”. Ha a magyarság eltűnik, az emberiség örökre szegényebb lesz – mondta.
Úgy fogalmazott: „Ezért nekünk, magyaroknak az egyetemes emberiséggel szembeni elsődleges kötelességünk a saját magyarságunk megőrzése, kimunkálása, felmutatása, ehhez azonban látnunk kell, hogy a magyarságot nem pusztán az a tízmillió ember jelenti, aki az államhatáron belül él.” Hangsúlyozta, „ha elveszítjük Erdély, a Felvidék vagy a Délvidék értékeit, azzal az egész magyarság lesz csonkább”, ezért kell minden nemzetrészt megőrizni.
Kedden a Parlamentben Németh Zsolt a Kárpát-medencei és a világban szétszórtan élő diaszpóra magyar közösségeiről szólva hangsúlyozta, „egy közösség, egy nemzet vagyunk, összetartozunk, és összetartozni jó”. A magyarok összetartozását ért legnagyobb kihívásnak nevezte június 4-ét. „Összetartozásunk kiállta a próbát, 93 év után is szeretünk együtt lenni, büszkék vagyunk egymásra, egymás teljesítményeire, aggódunk egymásért a megpróbáltatások közepette” – tette hozzá.
Mint mondta, azokkal a környező népekkel is sok minden köti össze a magyar közösségeket, amelyek között élnek. „Lehet sorsközösségnek nevezni ezt vagy egy tágabb közép-európai hazának” – mondta, hozzátéve, hogy „közös a tér, hiszen a Kárpát-medence mindannyiunk közös otthona, és van még egy tágabb közösségünk is, Európa, amelyhez lelkileg és szellemileg mindig tartoztunk”.
Kijelentette, akkor van igazán értéke a nemzeti és európai összetartozásnak, amikor a válság és – mint fogalmazott – „az egymásnak feszülő válságkezelési koncepciók miatt” az összetartozás-tudat gyengülni és összekuszálódni látszik. „Mit ér az integráció mélyülése, ha nyomában a közös identitás gyengül, ahelyett hogy erősödne?” Hozzátette: nekünk, magyaroknak fontos az identitásunk, magyarságunk és európaiságunk egyaránt.
A KDNP budapesti szervezetének megemlékezésén Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet igazgatója arról beszélt, most van a harmadik évfordulója annak, hogy az Országgyűlés törvényt alkotott a nemzeti összetartozás napjáról és a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről. Felidézte: „az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy a többi állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
Emlékeztetett arra is, hogy szintén hároméves évfordulója van az állampolgársági törvénynek, amely lehetővé teszi minden magyar embernek, hogy szabad akarata szerint a magyar nemzethez való tartozását közjogilag is kinyilvánítsa. Arra kérte az ünnepség résztvevőit, hogy ne csak Trianonra emlékezzenek, mert ez a nap a nemzeti összetartozás napja is, és azokra is emlékezni kell, akik az elmúlt 93 évben megőrizték az összetartozást a múlt század „gerincroppantó viharaiban, rémisztő zsarnokságaiban, rendőrségi zaklatások idején és börtönökben, karrierjük és érvényesülésük árán”.
A kormánypárt szerint a nemzeti összetartozás napja alkalmat ad annak az egységnek a kifejezésére, hogy „minden magyar felelős minden magyarért”. Évről évre egyre növekszik azok száma, akik a nemzeti összetartozás napján – mind Magyarországon, mind a határainkon túl – megállnak, és arra emlékeznek, hogy erős nemzet vagyunk és összetartozunk – jelentette ki keddi, budapesti sajtótájékoztatóján a Fidesz szóvivője. Hoppál Péter felidézte, hogy egy 2010-es országgyűlési döntés értelmében június 4-én tartják a nemzeti összetartozás ünnepnapját. Hangsúlyozta, hogy azért beszél ünnepnapról, mert bár 90 éven keresztül az itthon és az utódállamok területén élő magyarok is sok fájdalmat és szomorúságot éltek meg, de ennél sokkal fontosabb, hogy „merjünk bátrak lenni az összefogásra, merjük átélni azt az élményt, amit nem vehetnek el tőlünk mindenféle rossz döntéssel, hogy összetartozunk, hogy felelősek vagyunk egymásért”. Fontos cselekedetnek nevezte, hogy az Országgyűlés megalkotta az új magyar alaptörvényt, amelyben benne van a határokon túl élő magyarság iránti felelősségvállalás. Az is fontos, hogy megéljük és ezen a napon fejezzük is ki ezt az egységet, hogy minden magyar felelős minden magyarért – tette hozzá.
