Semjén: Kizárólag a magyarok képesek rá

A miniszterelnök-helyettes szerint a magyarság csak egészében, a nemzetrészekkel együtt tud megmaradni.

A miniszterelnök-helyettes azt mondta: a diákok külhoni magyar területekre utazását és külhoni magyarok magyarországi látogatását biztosító Határtalanul program, továbbá a testvérvárosi kapcsolatok felvétele segít, hogy összeérjen a „hajszálgyökerek hálózata”, amelyet a nagyhatalmak trianoni politikai döntése szétszakított.

Semjén Zsolt véleménye szerint azt a csodálatos kultúrát, irodalmat, nyelvet, történelmet, ami a magyarsághoz köthető, „kizárólag mi, magyarok tudjuk adni az emberiségnek”. Ha a magyarság eltűnik, az emberiség örökre szegényebb lesz – mondta.

Úgy fogalmazott: „Ezért nekünk, magyaroknak az egyetemes emberiséggel szembeni elsődleges kötelességünk a saját magyarságunk megőrzése, kimunkálása, felmutatása, ehhez azonban látnunk kell, hogy a magyarságot nem pusztán az a tízmillió ember jelenti, aki az államhatáron belül él.” Hangsúlyozta, „ha elveszítjük Erdély, a Felvidék vagy a Délvidék értékeit, azzal az egész magyarság lesz csonkább”, ezért kell minden nemzetrészt megőrizni.

Kedden a Parlamentben Németh Zsolt a Kárpát-medencei és a világban szétszórtan élő diaszpóra magyar közösségeiről szólva hangsúlyozta, „egy közösség, egy nemzet vagyunk, összetartozunk, és összetartozni jó”.  A magyarok összetartozását ért legnagyobb kihívásnak nevezte június 4-ét. „Összetartozásunk kiállta a próbát, 93 év után is szeretünk együtt lenni, büszkék vagyunk egymásra, egymás teljesítményeire, aggódunk egymásért a megpróbáltatások közepette” – tette hozzá.

Mint mondta, azokkal a környező népekkel is sok minden köti össze a magyar közösségeket, amelyek között élnek. „Lehet sorsközösségnek nevezni ezt vagy egy tágabb közép-európai hazának” – mondta, hozzátéve, hogy „közös a tér, hiszen a Kárpát-medence mindannyiunk közös otthona, és van még egy tágabb közösségünk is, Európa, amelyhez lelkileg és szellemileg mindig tartoztunk”.

Kijelentette, akkor van igazán értéke a nemzeti és európai összetartozásnak, amikor a válság és – mint fogalmazott – „az egymásnak feszülő válságkezelési koncepciók miatt” az összetartozás-tudat gyengülni és összekuszálódni látszik. „Mit ér az integráció mélyülése, ha nyomában a közös identitás gyengül, ahelyett hogy erősödne?” Hozzátette: nekünk, magyaroknak fontos az identitásunk, magyarságunk és európaiságunk egyaránt.

A KDNP budapesti szervezetének megemlékezésén Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet igazgatója arról beszélt, most van a harmadik évfordulója annak, hogy az Országgyűlés törvényt alkotott a nemzeti összetartozás napjáról és a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről. Felidézte: „az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy a többi állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

Emlékeztetett arra is, hogy szintén hároméves évfordulója van az állampolgársági törvénynek, amely lehetővé teszi minden magyar embernek, hogy szabad akarata szerint a magyar nemzethez való tartozását közjogilag is kinyilvánítsa. Arra kérte az ünnepség résztvevőit, hogy ne csak Trianonra emlékezzenek, mert ez a nap a nemzeti összetartozás napja is, és azokra is emlékezni kell, akik az elmúlt 93 évben megőrizték az összetartozást a múlt század „gerincroppantó viharaiban, rémisztő zsarnokságaiban, rendőrségi zaklatások idején és börtönökben, karrierjük és érvényesülésük árán”.

A kormánypárt szerint a nemzeti összetartozás napja alkalmat ad annak az egységnek a kifejezésére, hogy „minden magyar felelős minden magyarért”. Évről évre egyre növekszik azok száma, akik a nemzeti összetartozás napján – mind Magyarországon, mind a határainkon túl – megállnak, és arra emlékeznek, hogy erős nemzet vagyunk és összetartozunk – jelentette ki keddi, budapesti sajtótájékoztatóján a Fidesz szóvivője. Hoppál Péter felidézte, hogy egy 2010-es országgyűlési döntés értelmében június 4-én tartják a nemzeti összetartozás ünnepnapját. Hangsúlyozta, hogy azért beszél ünnepnapról, mert bár 90 éven keresztül az itthon és az utódállamok területén élő magyarok is sok fájdalmat és szomorúságot éltek meg, de ennél sokkal fontosabb, hogy „merjünk bátrak lenni az összefogásra, merjük átélni azt az élményt, amit nem vehetnek el tőlünk mindenféle rossz döntéssel, hogy összetartozunk, hogy felelősek vagyunk egymásért”. Fontos cselekedetnek nevezte, hogy az Országgyűlés megalkotta az új magyar alaptörvényt, amelyben benne van a határokon túl élő magyarság iránti felelősségvállalás. Az is fontos, hogy megéljük és ezen a napon fejezzük is ki ezt az egységet, hogy minden magyar felelős minden magyarért – tette hozzá.