Kövér László úgy fogalmazott: Magyarországon sokan és sokat szenvedtek a XX. században kereszténységükért és magyarságukért, de áldozatával talán senki nem tudott olyan élesen rávilágítani a politikai rendszereken áthúzódó keresztényellenességre és magyarellenességre, mint Mindszenty József. Felidézte, hogy Mindszenty József már 1916-ban figyelmeztetett a veszélyre: a marxizmus gyakorlati módszereiben egyház- és vallásromboló, céljai elérésében pedig a szelíd képmutatástól „a leggonoszabb terroreszközökig” mindent hajlandó igénybe venni. Hozzátette: 1956. november 4-e vérben, „haza- és nemzetárulásban fogant” több mint három évtizedes kádári szocializmust hozott Magyarországnak és hosszú bezártságot, majd halálig tartó külföldi száműzetést Mindszenty Józsefnek.
Azt mondta: másfél évtized házi rabság után „a szabadnak mondott nyugati világ és a Kádár-rendszer elvtelen alkuja” kényszeríti Magyarország elhagyására. Neki ekkor is volt ereje egyszerre hűségesnek és igaznak maradni, hűséges maradt Istenéhez, egyházához és nemzetéhez – mutatott rá.
121 éve született Mindszenty József, hazánk utolsó hercegprímása. Emblematikus sorsa Schmidt Mária szerint egy volt Magyarországéval, és bár 1989-ben rehabilitációja megkezdődött, a bíboros ellen indult eljárások tisztázásának csak 23 év alatt sikerült a végére érni. A Terror Háza Múzeum nagyszabású kiállítással is adózott a meghurcolt katolikus egyházfő emlékének, ez pedig új inspirációt adhat az oktatásügy munkásainak. Az MNO összeállításából kiderül az is, mit tanult Mindszentytől Benedek pápa, illetve II. János Pál.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt mondta: voltak, akiknek soha nem kellett megtagadniuk a múltjukat, mert mindig az igazság oldalán álltak, és mindig jót cselekedtek. „Korunk erkölcsi példaképe Mindszenty József hercegprímás” – tette hozzá. Kiemelte: Mindszenty József annak a szimbóluma, hogy a keresztény tanítás elveti mind a náci, mind a bolsevik neopogányságot. Felidézte, hogy a bíboros a nyilas időkben kiállt az üldözött zsidóság mellett, azt mondta: neki volt erkölcsi alapja, hogy a kommunista időkben kiálljon az üldözött svábok mellett, és volt erkölcsi bátorsága, hogy szembeszálljon a barna diktatúrával és a vörös diktatúrával.
Megerősítette, a magyar kormány – ahogy a múltban, a jövőben is – „tisztelettel jelezni fogja” az Apostoli Szentszéknek: a magyar nemzet kívánsága, hogy Mindszenty Józsefet minél előbb boldoggá avassák.
A KDNP és az IKSZ 2012-ben határozta el, hogy emlékmű állításával (és programsorozattal) tiszteleg Mindszenty József születésének 120. évfordulójára. Kezdeményezésüket felkarolta Pokorni Zoltán (Fidesz–KDNP) kerületi polgármester is. Az egész alakos kőszobrot, amely a Mindszenty téren áll a főváros XII. kerületében, Bíró László tábori püspök áldotta meg.
A résztvevőket levélben köszöntötte az egyházi elfoglaltságai miatt Rómában tartózkodó Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek. Kiemelte: a szoborállítás nagyszerű tisztelgés szentéletű elődje emléke előtt és értékes hozzájárulás a magyar nép igazi történelmi tudatának erősödéséhez. Az ünnepségen részt vettek országgyűlési képviselők, egyházi méltóságok, államtitkárok.
