Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta, hogy a határokon átívelő tevékenységekkel a magyarok a közép-európai együttműködés legnagyobb haszonélvezői lehetnek. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kisebbségi jogok minden esetben a demokrácia kérdéskörébe tartoznak. Ha ezeket a jogokat törvény nem tiltja, „jogállamban nem ütközhet semmiféle akadályba” az érvényesülésük – jelentette ki, hozzátéve: ennek támogatásában egyetértés mutatkozik Magyarországon. A közép-európai együttműködésről szólva hangsúlyozta, hogy a régió országai „külön-külön keveset számítanak, viszont együtt odaülhetünk a nagy európai válságkezelés asztalához”.
A politikus szerint Magyarország képes arra, hogy a 2008 óta tartó gazdasági és pénzügyi válság által sújtott országok közül átkerüljön a válságot sikeresen kezelő országok közé. Az elkövetkező évek fontos kérdésének nevezte, hogy Magyarország képes lesz-e sikerét „szétteríteni az egész nemzet irányába”, az országon belül a hátrányos helyzetű rétegek felé, illetve a határokon túlra.
Úgy véli, hosszú távon a válság megoldáshoz a keresztény Európa segíthet, mivel „a társadalom tartópilléreit meg kell erősíteni, a családot, a munkát, a legkülönbözőbb identitások közösségeit, a kisebbségeket”. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a keresztény Európa nem vallási kategória, nem hívők is képviselhetik, mivel azt jelenti, hogy „vissza kell nyúlnunk az Európai Unió alapvető értékeihez”.
A megnyitó panelbeszélgetésen Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke arról beszélt, hogy a 24. tábor arról is szól, hogy „a 24. órában vagyunk, ami az autonómiaküzdelmet jelenti. [ ] Ez az a hét, ez az a tábor, ahol elmondhatjuk véleményünket az autonómiáról a Székelyföldön, Közép-Erdélyben és a Partiumban.”
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke rövid beszédében hangsúlyozta, hogy „akiknek fontos a nemzetpolitika, akik fontos szerepet játszhatnak benne”, azok részt vesznek a tusnádfürdői szabadegyetemen.