Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta, hogy a határokon átívelő tevékenységekkel a magyarok a közép-európai együttműködés legnagyobb haszonélvezői lehetnek. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kisebbségi jogok minden esetben a demokrácia kérdéskörébe tartoznak. Ha ezeket a jogokat törvény nem tiltja, „jogállamban nem ütközhet semmiféle akadályba” az érvényesülésük – jelentette ki, hozzátéve: ennek támogatásában egyetértés mutatkozik Magyarországon. A közép-európai együttműködésről szólva hangsúlyozta, hogy a régió országai „külön-külön keveset számítanak, viszont együtt odaülhetünk a nagy európai válságkezelés asztalához”.
A politikus szerint Magyarország képes arra, hogy a 2008 óta tartó gazdasági és pénzügyi válság által sújtott országok közül átkerüljön a válságot sikeresen kezelő országok közé. Az elkövetkező évek fontos kérdésének nevezte, hogy Magyarország képes lesz-e sikerét „szétteríteni az egész nemzet irányába”, az országon belül a hátrányos helyzetű rétegek felé, illetve a határokon túlra.
Úgy véli, hosszú távon a válság megoldáshoz a keresztény Európa segíthet, mivel „a társadalom tartópilléreit meg kell erősíteni, a családot, a munkát, a legkülönbözőbb identitások közösségeit, a kisebbségeket”. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a keresztény Európa nem vallási kategória, nem hívők is képviselhetik, mivel azt jelenti, hogy „vissza kell nyúlnunk az Európai Unió alapvető értékeihez”.
A megnyitó panelbeszélgetésen Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke arról beszélt, hogy a 24. tábor arról is szól, hogy „a 24. órában vagyunk, ami az autonómiaküzdelmet jelenti. [ ] Ez az a hét, ez az a tábor, ahol elmondhatjuk véleményünket az autonómiáról a Székelyföldön, Közép-Erdélyben és a Partiumban.”
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke rövid beszédében hangsúlyozta, hogy „akiknek fontos a nemzetpolitika, akik fontos szerepet játszhatnak benne”, azok részt vesznek a tusnádfürdői szabadegyetemen.
A Tusványoson aláírásokat is gyűjtenek annak az erdélyi kiáltványnak a támogatására, amelyet a július 20-ai, a román kormány régiósítási terve ellen, a történelmi régiók és az autonómia mellett 119 erdélyi–partiumi helyszínen megtartott tüntetésen fogadtak el – tette hozzá.
A közigazgatási minisztérium parlamenti államtitkára szerint a tervezett román közigazgatási reform súlyosan sérti az Európa Tanács és az Európai Unió nemzetközi jogi egyezményeit. Rétvári Bence kiemelte: az unió és Európa Tanács által elfogadott nemzetközi jogi egyezmények nemcsak védik a nemzetiségeket a közigazgatási rendszeren belül, de további, a közigazgatás szintjén is megjelenő garanciák bevezetését is javasolják. Kitért arra, hogy az Európa Tanács számos egyezményt, ajánlást fogadott el a nemzeti kisebbségek jogainak védelmében.
Utalt arra, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye kimondja: „Azokon a területeken, ahol a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak, e személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő és az állam belső törvényeivel összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatással, illetve különleges státussal rendelkezzenek.” Ez Románia Európa tanácsi tagfelvételekor is hivatkozási pont volt, emlékeztetett az államtitkár. A román kormánynak is elemi érdeke elkerülni annak látszatát, hogy a regionális átszervezés burkolt célja a nemzetiségi jogok csorbítása – állapította meg a politikus.
Tárnok Mária, a magyarországi fő szervező, a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta, hogy a szabadegyetem és diáktábor idei 24 helyszínének egyikét, az egyik sátrat Cseh Tamásról nevezték el, hiszen többször is fellépett a Tusványoson. Az egyik tér pedig Szalai Annamária, az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tavasszal elhunyt vezetőjének nevét viseli – tette hozzá. Fazekas Imola, a rendezvény sajtófőnöke elmondta, hogy a keddi koncerteken összesen mintegy nyolcezren vettek részt.
