Erdő Péter elmondta: az 1971-ben alakult Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának kezdettől jó a kapcsolata az Európai Egyházak Konferenciájával. A jövő hétfőig tartó rendezvény első napján Erdő Péter kiemelte: haladást értek el a párbeszédben, a testvéri kapcsolatok és az egyházak teológiai és spirituális hagyományának elmélyítésében a több közösen szervezett ökumenikus találkozóval és a három európai ökumenikus nagygyűléssel.Utóbbiakat 1989-ben Bázelben, 1997-ben Grazban és 2007-ben Nagyszebenben (Sibiu) tartották.
Megemlítette, hogy a két szervezet vegyes bizottsága, amelyben a két elnökség is részt vesz, „alapvető tényezővé vált az európai ökumenikus együttműködés erősítésében”. A bíboros reményét fejezte ki, hogy a két szervezet folytatja a baráti és hivatalos kapcsolatok építését, és közösen tudnak szembenézni azokkal a kihívásokkal, amelyek ma feladatot jelentenek a keresztények és az emberiség számára.
Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon és Kelet-Európa sok más országában, „amikor az elmúlt évtizedek diktatúrája megpróbálta megakadályozni többek között a hit továbbadását is, a népek érezték a szabadság vágyát és szükségességét”. Mint fogalmazott, „éreztük annak fontosságát is, hogy a társadalmi életet ne csupán egy szűken megfogalmazott ideológiára, hanem a teljes igazságra építsük”. Ebben a teljességben pedig jelen vannak a transzcendens értékek is – hangsúlyozta.
Erdő Péter megjegyezte: a mindennapi élet szekularizációja nehézzé teszi a közeledést Istenhez, és néha úgy tűnik, „alig lehet megvalósítani a szabadságról és az igazságról szóló ígéreteket”, azokat a várakozásokat, amelyek a kommunizmus összeomlása idején megjelentek. „Krisztus mégis itt van közöttünk. Ezért nem szűnik meg soha a reményünk”, Jézus pedig ma is a remény forrása Európa számára – mondta. Utalt arra, hogy II. János Pál pápa tíz éve, a II. európai szinódus után kiadott dokumentumában bátorítóan azt írta: itt az ideje annak, hogy Európa újra döntsön jövőjéről, ennek a jövőnek az alapja pedig „a találkozás Jézus Krisztus személyével és üzenetével”.
A nyitó istentiszteletet Steinbach József, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke tartotta a Pozsonyi úti református templomban.
Az Európai Egyházak Konferenciájának magyarországi tagszervezete, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa kedden az MTI-vel közölte: a kontinens több mint 120 protestáns és ortodox egyházának mintegy 250 delegáltja a szervezet megújulásáról és átfogó reformokról is határoz majd a nagygyűlésen, amelyet a magyar kormány és Budapest pénzügyi támogatásával rendeznek meg, a MEÖT meghívására.
A nagygyűlésen Julio Murray, a Panamai Episzkopális (Anglikán) Egyház püspöke tartja a felvezető előadást csütörtökön, továbbá felszólal Olav Tveit, az Egyházak Világtanácsának főtitkára is.
Az 1959-ben alapított Európai Egyházak Konferenciája az Európa országaiban működő több mint 120 ortodox, protestáns, anglikán, ókatolikus egyház és negyven társult szervezet közössége. Irodái Genfben, Brüsszelben és Strasbourgban találhatók.
A vallási közösségek fontos szerepet játszanak a társadalmi kapcsolatok erősítésében és ápolásában, az emberi kapcsolatok kiteljesítésében – mondta Tarlós István főpolgármester szerdán, az Európai Egyházak Konferenciája 14. nagygyűlésének nyitónapján Budapesten. Áder János köztársasági elnök levélben köszöntötte a jövő hétfőig tartó eseményt. Kiemelte: Budapesten elevenen él a vallások sokszínűsége, ez pedig harmonizál a jelenlegi városvezetés által képviselt értékrenddel. A különböző felekezetekhez tartozók a kölcsönös tisztelet alapján sokrétű kapcsolatokat tartanak fenn egymással, s az ökumenikus imahetek, a közös karitatív tevékenység és az egyházak számtalan közös rendezvénye jól példázza mindezt – tette hozzá.
A főpolgármester arról is beszélt, hogy az Európai Egyházak Konferenciája (Conference of European Churches, CEC) az első olyan szervezetek között volt a második világháború után, amelyek hatékonyan segítették a megbékélést, és munkájával nagy tekintélyt vívott ki. Ezeknek a közösségeknek, valamint a szélesebb együttműködés alapján létrejött Ökumenikus Chartának köszönhető, hogy az egyházak a társadalmi béke meghatározó szereplőivé is válhatnak.
Közölte, mára különösen fontossá vált a házasság és a család intézményének és értékeinek tisztelete, megőrzése, ugyanakkor a családok védelemre és megerősítésre szorulnak. Tarlós István hangsúlyozta: „a családot semmilyen más közösségi létformával szembeállítani nem lehet és nem szabad”.
Kitért arra: a nagyvárosokban élőknek alapvető fontosságú a szolidaritás tudatosítása, s a keresztény és más egyházi közösségek Budapesten igen jelentős munkát végeznek ezen a téren is. A főpolgármester azt mondta, a szeretetszolgálatok, az egyházi közösségek missziós munkája elismerésre méltó, Budapest vezetése pedig mindent megtesz azért, hogy az itt folytatott munka hatékonyabbá és teljesebbé váljék.
