A héten már biztosan mindenki megtanulta Rui Tavares nevét. A portugál politikus hazánkról készített jelentése komoly vihart kavart hazai és nemzetközi szinten egyaránt. Az uniós jogok érvényesüléséről szóló, hazánkat elmarasztaló dokumentumot szerdán fogadták el. Kedden azonban még sor került egy vitára, ahol Orbán Viktor is lehetőséget kapott, hogy kifejtse a hazai álláspontot, ám nem volt könnyű dolga, amikor nem csak a nemzetközi liberális és baloldali megmondóemberek inkább indulatokkal, mintsem észérvekkel áthatott szavaira kellett reagálnia.
A baloldal korábbi hírhedt csomagkészítője, a jelenleg épp a konzervatívok között helyet foglaló Bokros Lajos a Tavares-jelentés elfogadása mellett állt ki, de hasonlóképp nyilvánult meg például Göncz Kinga is. A kormányfő egyértelműen európai baloldali akciónak minősítette a jelentés elfogadását, amely mögött üzleti érdekek húzódnak, a rezsicsökkentés ugyanis komolyan sérti az európai nagyvállalatok érdekeit, „amelyek annyi pénzt szedtek be a magyar családoktól, amennyit nem szégyelltek”.
Azon túl, hogy ezzel a lépéssel az országot érte támadás, ha már uniós jogokról van szó, a javaslatok finoman szólva is aggályosnak mondhatók. A jelentés egyik eleme, hogy az EP egy „az uniós szerződések által nem ismert egyedi intézményt állítana fel, amely ellenőrzés és gyámság alá vonná az Európai Unió egyik tagországát. A miniszterelnök szerint a Magyarországot felügyelő bizottság létrehozása a legrosszabb időkre emlékeztet, ezzel az EP egy világos kritériumokat nem tartalmazó, alapszerződés-ellenes eljárást indít meg. A Tavares-jelentésről a kormány kedden memorandumot tett közzé, mely szerint az „visszaélés az Európai Parlament hatalmával, mélyen igazságtalan Magyarországgal és népével szemben, és nyíltan kettős mércét alkalmaz”, ezért a magyar kormány visszautasítja. Mesterházy Attila ugyanakkor még köszönetet várt volna a szocialisták ténykedéséért az EP-ben.
Pénteken az Országgyűlés egy határozatot is elfogadott, amelyben kimondta: az EP szembemegy az európai értékekkel, és veszélyes útra vezeti az EU-t. A fideszes képviselők által benyújtott határozat rögzíti: a magyarok nem akarnak többé olyan Európát, ahol a szabadságot korlátozzák, ahol a nagyobb visszaél hatalmával, ahol megsértik a nemzetek szuverenitását és ahol csak a kisebbnek kell tisztelnie a nagyobbat.
A devizahitelek kérdése is újra fókuszba került, miután a Kúria csütörtökön hatályon kívül helyezett egy devizahiteles ügyében hozott ítéletet. A bíróság az OTP Bank ellen indított ügyet tárgyalta, amelyben a felperes a hitelszerződés semmisségének kimondását kérte. A Kúria döntése szerint a vitatott devizahitel-szerződés érvényes, de az árfolyamrés egy plusz-mínusz fél százalék lehet. A rendszeresen árpádsávos zászlóval és akasztófákkal demonstráló Koppány Csoport kapva kapott az alkalmon: irányításukkal néhány tucat tüntető Orbán Viktor házához ment, ahol a kormányfő felesége meghallgatta őket, és azt ígérte: átadja üzenetüket a férjének. A közjáték ezzel véget ért.
Orbán Viktor szerint ebben az ügyben a fő kérdés az, hibás termék volt-e ez a konstrukció, és ha igen, hogyan válhatott általánossá. „Százezrek vettek fel Magyarországon ilyen hitelt, a tőkerészt már rég kifizették, a kamatokat még ma is nyögik, de úgy tűnik, az igazságszolgáltatás ezzel nem tud mit kezdeni. Más országokban ennél jóval kevésbé hibás termékek miatt is született már súlyos elmarasztaló ítélet, ehhez képest nálunk a PSZÁF – amely egyébként az állam része, a dolga pedig a lakosság védelme lenne – tehetetlennek látszik.”
A hazai baloldal eközben nem csak az európai parlamenti fejlemények kapcsán hívta fel magára a figyelmet, tovább folynak a játszmák az ellenzék vezető arcai között. Mint arról a Magyar Nemzet július 5-ei számában beszámolt, ha nem sikerül közös listát állítani az MSZP-vel, akkor Bajnai Gordon pártja, az Együtt – a Korszakváltók Pártja akár önállóan is indulhat a jövő évi választáson, és listáján nem szerepelnek majd a Párbeszéd Magyarországért politikusai. Ellenkező esetben Bajnaiéknak pártszövetségként kellene indulniuk Jávor Benedekékkel, amelyre már a tízszázalékos bejutási küszöb vonatkozik. A lap úgy tudja, ezt Bajnaiék nem feltétlenül vállalnák, nem kockáztatnának.
Jávor Benedek, az LMP-ből kivált Bajnaista politikus is erről beszélt a Népszabadságnak. Mint elmondta: nem tartják elég rugalmasnak a szocialisták tárgyalási mandátumát, az MSZP ugyanis csak közös jelöltekben és közös listában gondolkodik. A listákat és a jelölteket illetően Jávor szerint valamennyi megoldás mellett és ellen is felsorakoztathatók érvek, éppen ezért az Együtt–PM nyitott mandátummal ült tárgyalóasztalhoz. Legközelebb július 16-án találkoznak az MSZP és az Együtt-PM szövetség vezetői, ekkor várhatóan szakpolitikai programokról egyeztetnek és a közös egyénijelölt-állításról is szó lesz. A pártszövetség azt szeretné, ha egy hónapon belül meg tudnának állapodni a szocialistákkal az egyéni választókerületek felosztásáról is.
Míg Bajnaiék már a jövőt latolgatják, egyeseknek a múlttal kell elszámolni. Pénteken elsőfokú ítélet született a kémkedési perként ismert büntetőügyben: Galambos Lajos elsőrendű vádlottat, aki 2004 és 2007 között volt a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója, a bíróság kémkedésért két év tíz hónap börtönbüntetésre ítélte. Szilvásy György másodrendű vádlottat, a Gyurcsány-kormány titokminiszterét felbujtóként elkövetett kémkedésért szintén két év tíz hónap börtönbüntetésre ítélték, és három évre eltiltották a közügyektől.
Gyurcsány facebookos videóüzenetben reagált az ítéletekre. Kkijelentette, az 50-es évek óta nem ítéltek el minisztert vagy volt minisztert kémkedés vádjával. Ennek kapcsán Orbán Viktorra célozva feltette a kérdést: „Hogyan szolgálják ki ezt a gazembert , ezt az erőszakos senkiházit bírók, rendőrök, ügyészek? Veled vagyunk, Szilvásy Gyuri, és egy percig sem hisszük, hogy rárontottál volna a nemzetedre, ahogyan ráront Orbán minden nap.” Majd azt is mondta: „Vegyük föl a kesztyűt! Maradjunk Szilvásyval és a köztársasággal, védjük meg magunkat és az országot!”
A pedagógusoknak van oka örömre, hiszen Balog Zoltán miniszter még múlt vasárnap bejelentette: lesz pedagógus-béremelés szeptember 1-jétől az életpályamodell bevezetésével együtt. Összességében átlagosan több mint 40 százalékos keresetnövekedést könyvelhetnek majd el a pedagógusok az életpályamodell bevezetése nyomán, miután teljes mértékben megkapják a kormány által ígért béremelést, amelynek 50 százaléka érkezhet szeptemberben.
A tavaszi ülésszak egyik utolsó országgyűlés döntése a takarékszövetkezeteket érintette: módosításokkal újra elfogadták az integrációról szóló törvényt. Ennek előzménye az volt, hogy Áder János több ponton nem értett egyet a jogszabályban foglaltakkal, ezért megfontolásra visszaküldte a parlamentnek. Az államfő hangsúlyozta: a jogbiztonság elvére és a „normavilágosság követelményére figyelemmel” a törvény szövege pontosításra szorul a jogrendszerbe való beilleszkedés érdekében. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője erre válaszul több módosítást is bejelentett.
