Tavaly áprilisban az első fokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság elutasította a keresetet, decemberben másodfokon azonban a Fővárosi Törvényszék jogerősen igazat adott az adós magánszemélynek: közbenső ítéletében kimondta a hitelszerződés semmisségét és új elsőfokú eljárásra utasított az összegszerűség megállapítása érdekében.
A másodfokú bíróság indoklásában többek között azzal érvelt: a fogyasztó védelme érdekében szükséges, hogy minden adat a rendelkezésére álljon, ami ahhoz kell, hogy el tudja dönteni, képes-e a szerződésszerű teljesítésre. A törvényszék döntésének hatályon kívül helyezése érdekében fordult a Kúriához felülvizsgálati kérelemmel a bank.
A Fidesz véleménye szerint a Kúria csütörtöki döntésével a bankok oldalára állt a devizahitelesekkel szemben – mondta budapesti sajtótájékoztatóján Kocsis Máté. A Fidesz számára a döntés elfogadhatatlan és felháborító, a devizakárosultak joggal érezhetik úgy, hogy az igazságszolgáltatás cserbenhagyta őket – folytatta. A határozatnak beláthatatlan pénzügyi következményei lehetnek a devizakárosultakra nézve – tette hozzá. A károsultak a devizacsapdát a „Gyurcsány–Bajnai-korszaknak köszönhetik”, ugyanis 2002–2010 között 140-szeresére nőtt a lakosság devizaadóssága. Az akkori, a bankok számára kedvező paktumon alapuló gazdaságpolitika hozta létre ezt a helyzetet – mondta.
A Fidesz igazságtalannak tartja a döntést – válaszolta arra a kérdésre, hogy véleményük szerint jogszerűtlenek voltak-e a devizahitelesekkel kötött szerződések. Hozzátette: a szerződéseknek nem a jogszerűségi vizsgálata folyt le, a Fidesz a döntés igazságtartalmát teszi szóvá.
A kommunikációs igazgató szavait Rogán Antal frakcióvezető személyes álláspontjával egészítette ki. Azt mondta, egyetért azzal az állásponttal, amely szerint a devizahitelek hibás termékek. Magyarázatként kifejtette: annak a sok százezer embernek, akik annak idején azt hitték, hogy a forintalapúnál kedvezőbb kölcsönhöz jutnak, körülbelül a 90 százaléka nem volt tisztában a kockázatokkal. A bankoknak viszont mindegyike tudta azt, hogy hibás és kockázatos termékeket akarnak „rásózni” az ügyfeleikre. Ezért a felelősség a pénzintézeteké – érvelt a politikus.
A magyar Országgyűlés nem szólhat bele konkrét hitelszerződésekbe, de az elmúlt három évben mindent megtett azért, hogy minél több embert szabadítson ki a hitelcsapdából – mondta. Árfolyamgát, végtörlesztés, Nemzeti Eszközkezelő, a devizahitelek megtiltása – sorolta az intézkedéseket. Hozzátette: az Európai Unió az ügyben kötelezettségszegési eljárást indít az országgal szemben, pedig ha valahol, akkor Magyarországon bebizonyosodott, hogy a devizahitel hibás termék.
Darák Péter csütörtökön, a döntést megelőzően egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy nem befolyásoljaa Kúria csütörtöki, devizahitelesek ügyében hozandó ítéletét az, hogy mind az ügyfelek, mind közvetve a bankok is megpróbálnak nyomást gyakorolni rájuk. Szerinte természetes, hogy nagy horderejű ügyekben a felek már az ítélet előtt nyomatékosítják azt, hogy mi az érdekük. „Jelentős ügyekben járunk el, hozzá vagyunk szokva, hogy peres felek időnként hangsúlyt adnak az érdekeiknek” – fogalmazott Darák Péter elnök, hozzátéve: „de ezek minket nem befolyásolhatnak”.
A Magyar Nemzet korábban arról számolt be, hogy ha a Kúria olyan döntést hoz, miszerint az árfolyamrés költség – így külön pontként kellene szerepelnie a hitelekkel kapcsolatos dokumentumokban –, hitelszerződések ezrei válhatnak semmissé. Doubravszky György a pénzügyi jogok biztosa a Magyar Nemzetnek korábban azt mondta, ha az árfolyamrés a banknak bevétel, akkor a köznyelv okkal tekinti azt az ügyfél oldaláról költségnek. Hozzátette: nagy a baj, ha már abban sem értenek egyet a bankok és az ügyfelek, hogy mi a költség.
