A magyar Országgyűlés nem szólhat bele konkrét hitelszerződésekbe, de az elmúlt három évben mindent megtett azért, hogy minél több embert szabadítson ki a hitelcsapdából – mondta. Árfolyamgát, végtörlesztés, Nemzeti Eszközkezelő, a devizahitelek megtiltása – sorolta az intézkedéseket. Hozzátette: az Európai Unió az ügyben kötelezettségszegési eljárást indít az országgal szemben, pedig ha valahol, akkor Magyarországon bebizonyosodott, hogy a devizahitel hibás termék.
Darák Péter csütörtökön, a döntést megelőzően egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy nem befolyásoljaa Kúria csütörtöki, devizahitelesek ügyében hozandó ítéletét az, hogy mind az ügyfelek, mind közvetve a bankok is megpróbálnak nyomást gyakorolni rájuk. Szerinte természetes, hogy nagy horderejű ügyekben a felek már az ítélet előtt nyomatékosítják azt, hogy mi az érdekük. „Jelentős ügyekben járunk el, hozzá vagyunk szokva, hogy peres felek időnként hangsúlyt adnak az érdekeiknek” – fogalmazott Darák Péter elnök, hozzátéve: „de ezek minket nem befolyásolhatnak”.
A Magyar Nemzet korábban arról számolt be, hogy ha a Kúria olyan döntést hoz, miszerint az árfolyamrés költség – így külön pontként kellene szerepelnie a hitelekkel kapcsolatos dokumentumokban –, hitelszerződések ezrei válhatnak semmissé. Doubravszky György a pénzügyi jogok biztosa a Magyar Nemzetnek korábban azt mondta, ha az árfolyamrés a banknak bevétel, akkor a köznyelv okkal tekinti azt az ügyfél oldaláról költségnek. Hozzátette: nagy a baj, ha már abban sem értenek egyet a bankok és az ügyfelek, hogy mi a költség.
