Költség-e az árfolyamrés? – erről kell döntenie ma a Kúriának. Mivel a törvények szerint a hitelszerződésekben tételesen kell szerepelnie az összes költségnek, a felperes kontraktusából viszont kimaradt az árfolyamrés, a bíróság döntése az egész hitel érvényességét kérdőjelezheti meg. Sőt, nemcsak az adott kölcsön szerződése válhat semmissé abban az esetben, ha a Kúria szerint az árfolyamrés költség.
A Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakértők szerint több tízezer olyan hitel lehet az országban, amelynél a bank nem tüntette fel a vételi és eladási árfolyam alkalmazásából származó különbséget a szerződésben. Az érintett adósok maguk is a bírósághoz fordulhatnak, de valószínűbb az a forgatókönyv, hogy valamelyik erre hivatott szerv közérdekű keresetet nyújt be az adósok nevében.
Első ránézésre az árfolyamrés kérdése egyszerűnek tűnhet: mivel az adós az olcsóbb, vételi árfolyamon kapja meg az igényelt hitel összegét, a törlesztőrészleteket viszont a magasabb, eladási árfolyam szerint számolja ki a bank, az ügyfélnek mindenképp költséget jelent az árfolyamrés. Csakhogy jogi értelemben a költség fogalmát nehezebb definiálni.
A döntés megkönnyítése érdekében a Kúria a legfőbb ügyésztől és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől (PSZÁF) is állásfoglalást kért, de mindkét esetben azt a választ kapta, hogy az árfolyamrés nem költség. A legfőbb ügyész azzal érvelt, hogy az átváltásért fizetendő összeg nem képezi a hitel részét, ahogy az ügyfél banknál vezetett számlájának a díja sem.
(Magyar Nemzet)
A teljes cikket a Magyar Nemzet keddi számában olvashatják.
