Az elmúlt években a jogviszonyok nem tették lehetővé nagy ívű tervek kidolgozását, mostantól azonban ennek a korszaknak vége, mert a kabinetnek és a főváros vezetésének az a célja, hogy a Margitsziget a gondatlanság szigetéből a gondtalanság szigetévé váljon – mondta a kormányfő, utalva arra, hogy a parlament döntése értelmében a Fővárosi Önkormányzat közvetlen irányítása alá kerül a sziget.
Mint fogalmazott, Tarlós István főpolgármesternek és munkatársainak nemcsak a város működtetésének mindennapi nehéz gondjaival kell megküzdeniük, hanem a rájuk maradt örökséggel is. A múlt bajainak orvoslásán túl azonban a városvezetésnek – a kormánnyal együttműködve – meg kell teremtenie az előrelépés feltételeit is, hiszen sikeres főváros nélkül nincs sikeres Magyarország sem – hangsúlyozta Orbán Viktor.
Felidézte a Budapest 21 szerződést, amelynek célja, hogy Budapestet a 21. század nagy fővárosai közé emelje. „Haladunk: Budapesten ma újra toronydaruk emelkednek” – mondta, megemlítve például a Fradi-stadion újjáépítését, a Várbazár felújítását, az Erkel Színház újranyitását, a Budapest Music Center megnyitását és a Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpontjában létrejött beruházást. Emellett előkészítés alatt van a Nemzeti Olimpiai Központ építkezése, elkészültek a tervek a 2021-es úszó-vb megrendezéséhez szükséges vízi létesítményekről, továbbá készülnek a Normafa, a Népliget, valamint a városligeti múzeumi negyed tervei, és „közel kerültünk egy új kongresszusi központ megépítéséhez is” – sorolta a miniszterelnök.
Szavai szerint Budapesten az élet ma már nem csak a túlélésről szól, hiszen európai léptékű beruházások zajlanak. Orbán Viktor úgy véli, ez annak köszönhető, hogy ellentétben a korábbi évekkel, amikor a főváros „folyamatos bunkerharcot folytatott”, most, húsz év után végre akar és képes is együttműködni Budapest és az ország vezetése.
Tarlós István főpolgármester arról tájékoztatott, hogy a 35 méter átmérőjű, több mint ezer négyzetméter vízfelületű, mintegy 400 köbméter vizet tartalmazó, mostantól szebb és látványosabb szökőkút európai viszonylatban a legnagyobbak közé tartozik, felveszi a versenyt még az európai éllovas barcelonaival is.
Emlékeztetett, hogy a sziget bejáratát 1962 óta ékesíti szökőkút. Budapest tavaly határozta el a Margitsziget revitalizációját, amelynek első állomása az újjávarázsolt szökőkút és annak környezete – mondta, megjegyezve, hogy a létesítmény újjáépítéséhez több száz millió forintos támogatást biztosított a kormány.
Az eddig a XIII. kerülethez tartozó sziget közvetlen fővárosi irányításáról szólva a főpolgármester kijelentette: vannak, akik a Margitsziget „einstandolásának”, kaszinó idetelepítésének víziójával riogatják a közvéleményt, mindez azonban nem igaz, mert a Fővárosi Önkormányzat a kabinet támogatásával „csakis a közjót kívánja szolgálni”. A Margitsziget fejlesztésének lépései között említette Tarlós István a teljes csatornázást, lóvasút kiépítését, elektromos buszok beszerzését, a Palatinus strand fejlesztését, sportpálya-felújítást és -bővítést, ingyenes wifi-hálózat létrehozását, a japánkert és a futópálya felújítását, valamint az öntözőhálózat kiépítését.
Beszédében mind a kormányfő, mind a főpolgármester kitért a néhány héttel ezelőtti dunai árvízre, méltatva a védekezést és azt, hogy sikerült megvédeni a Margitszigetet. A beszédek után Orbán Viktor és Tarlós István egy jelképes gombnyomással elindította Magyarország legnagyobb szökőkútját, majd megtekintették a különböző komoly- és könnyűzenei aláfestésű vízi koreográfiát.
Ismert, az Országgyűlés június 26-án változatlan tartalommal fogadta el azt a törvényt, amely a Fővárosi Önkormányzat közvetlen irányítása alá vonja a Margitszigetet. Csak a hatályba léptető rendelkezés változott. A jogszabályt június 10-én szavazta meg először az Országgyűlés, Áder János államfő azonban megfontolásra visszaküldte. Arra hivatkozott: a jogalkotás során nem teljesült az Európa Tanács önkormányzati chartájában és a jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseiben foglalt eljárási kötelezettség. Az egyezmény szerint ugyanis nem lehet megváltoztatni a helyi önkormányzatok határait az érintett közösségekkel való előzetes konzultáció, vagy ahol ezt törvény lehetővé teszi, esetleges helyi népszavazás nélkül – mutatott rá a köztársasági elnök.
