Orbán: A Margitsziget tetszhalott állapotban volt

Az elmúlt húsz évben a Margitsziget tetszhalott állapotban volt, mostantól azonban elkezdődik a sziget fejlesztésének új korszaka – jelentette ki Orbán Viktor.

WA
2013. 07. 01. 14:17
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az elmúlt években a jogviszonyok nem tették lehetővé nagy ívű tervek kidolgozását, mostantól azonban ennek a korszaknak vége, mert a kabinetnek és a főváros vezetésének az a célja, hogy a Margitsziget a gondatlanság szigetéből a gondtalanság szigetévé váljon – mondta a kormányfő, utalva arra, hogy a parlament döntése értelmében a Fővárosi Önkormányzat közvetlen irányítása alá kerül a sziget.

Mint fogalmazott, Tarlós István főpolgármesternek és munkatársainak nemcsak a város működtetésének mindennapi nehéz gondjaival kell megküzdeniük, hanem a rájuk maradt örökséggel is. A múlt bajainak orvoslásán túl azonban a városvezetésnek – a kormánnyal együttműködve – meg kell teremtenie az előrelépés feltételeit is, hiszen sikeres főváros nélkül nincs sikeres Magyarország sem – hangsúlyozta Orbán Viktor.

Felidézte a Budapest 21 szerződést, amelynek célja, hogy Budapestet a 21. század nagy fővárosai közé emelje. „Haladunk: Budapesten ma újra toronydaruk emelkednek” – mondta, megemlítve például a Fradi-stadion újjáépítését, a Várbazár felújítását, az Erkel Színház újranyitását, a Budapest Music Center megnyitását és a Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpontjában létrejött beruházást. Emellett előkészítés alatt van a Nemzeti Olimpiai Központ építkezése, elkészültek a tervek a 2021-es úszó-vb megrendezéséhez szükséges vízi létesítményekről, továbbá készülnek a Normafa, a Népliget, valamint a városligeti múzeumi negyed tervei, és „közel kerültünk egy új kongresszusi központ megépítéséhez is” – sorolta a miniszterelnök.

Szavai szerint Budapesten az élet ma már nem csak a túlélésről szól, hiszen európai léptékű beruházások zajlanak. Orbán Viktor úgy véli, ez annak köszönhető, hogy ellentétben a korábbi évekkel, amikor a főváros „folyamatos bunkerharcot folytatott”, most, húsz év után végre akar és képes is együttműködni Budapest és az ország vezetése.

Tarlós István főpolgármester arról tájékoztatott, hogy a 35 méter átmérőjű, több mint ezer négyzetméter vízfelületű, mintegy 400 köbméter vizet tartalmazó, mostantól szebb és látványosabb szökőkút európai viszonylatban a legnagyobbak közé tartozik, felveszi a versenyt még az európai éllovas barcelonaival is.

Emlékeztetett, hogy a sziget bejáratát 1962 óta ékesíti szökőkút. Budapest tavaly határozta el a Margitsziget revitalizációját, amelynek első állomása az újjávarázsolt szökőkút és annak környezete – mondta, megjegyezve, hogy a létesítmény újjáépítéséhez több száz millió forintos támogatást biztosított a kormány.

Az eddig a XIII. kerülethez tartozó sziget közvetlen fővárosi irányításáról szólva a főpolgármester kijelentette: vannak, akik a Margitsziget „einstandolásának”, kaszinó idetelepítésének víziójával riogatják a közvéleményt, mindez azonban nem igaz, mert a Fővárosi Önkormányzat a kabinet támogatásával „csakis a közjót kívánja szolgálni”. A Margitsziget fejlesztésének lépései között említette Tarlós István a teljes csatornázást, lóvasút kiépítését, elektromos buszok beszerzését, a Palatinus strand fejlesztését, sportpálya-felújítást és -bővítést, ingyenes wifi-hálózat létrehozását, a japánkert és a futópálya felújítását, valamint az öntözőhálózat kiépítését.

Beszédében mind a kormányfő, mind a főpolgármester kitért a néhány héttel ezelőtti dunai árvízre, méltatva a védekezést és azt, hogy sikerült megvédeni a Margitszigetet. A beszédek után Orbán Viktor és Tarlós István egy jelképes gombnyomással elindította Magyarország legnagyobb szökőkútját, majd megtekintették a különböző komoly- és könnyűzenei aláfestésű vízi koreográfiát.

Ismert, az Országgyűlés június 26-án változatlan tartalommal fogadta el azt a törvényt, amely a Fővárosi Önkormányzat közvetlen irányítása alá vonja a Margitszigetet. Csak a hatályba léptető rendelkezés változott. A jogszabályt június 10-én szavazta meg először az Országgyűlés, Áder János államfő azonban megfontolásra visszaküldte. Arra hivatkozott: a jogalkotás során nem teljesült az Európa Tanács önkormányzati chartájában és a jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseiben foglalt eljárási kötelezettség. Az egyezmény szerint ugyanis nem lehet megváltoztatni a helyi önkormányzatok határait az érintett közösségekkel való előzetes konzultáció, vagy ahol ezt törvény lehetővé teszi, esetleges helyi népszavazás nélkül – mutatott rá a köztársasági elnök.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.