Összefogást sürgettek a szabadegyetemen

Társadalmi összefogást sürgetett az EMNP alelnöke Tusnádfürdőn, egy beszélgetésen pedig arról volt szó, hogy nemzetközi színtérre kell vinni a problémákat.

A szabadegyetemen a romániai régióátszervezésről is szó esett szerda délelőtt. A pódiumbeszélgetésen a magyar, román és olasz előadók is úgy vélték, az erdélyi magyarság többek között a probléma nemzetköziesítésével érheti el, hogy ne csorbuljanak érdekei.

• A magyarok lehetnek a legnagyobb nyertesek

• Tusványosra már nem kell senkit csábítani

Valentin Stan, a Bukaresti Tudományegyetem politológiatanára és Andrea Carteny, a Római Tudományegyetem Kelet-Európával foglalkozó tanára is azt javasolta, hogy a nemzetközi színtereken vessék fel a kérdést. Utóbbi úgy vélte, Románia és Moldova egyesítése is segíthetné a magyar autonómiatörekvéseket, hiszen az egyesülés rákényszeríthetné Romániát egy föderális államszerkezet kialakítására.

Andrea Carteny – aki Kolozsváron szerzett doktori címet a román és a magyar nacionalizmusból – úgy vélte, Európában a történelmi jog is az emberi jogok részévé kezd válni. Itt nem elég az afrikai mércéhez igazított emberi jogok egyetemes nyilatkozatára hivatkozni. 

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke szerint az erdélyi magyar közösségnek a konfliktusokat is fel kell vállalnia, hogy számára kedvezően végződjön a régióátalakítás. Toró a békés, de konfliktusos eszközök közé sorolta a polgári engedetlenség eszközét, mely – mint említette – útelzárásokra, vagy az adófizetés megtagadására is kiterjedhet. Hozzátette, ha a párbeszéd nem vezet eredményre, ezekkel az eszközökkel érheti el a magyar közösség „Bukarest ingerküszöbét”.

Toró úgy vélte, a romániai regionalizmusban nem a román–magyar érdekellentét a meghatározó, a bukaresti homogenizáló szándék egész Romániát gyarmatnak tekinti, és a román regionális identitásokat is veszélyezteti. Az EMNP elnöke ennek ellenére úgy vélte, a romániai régióátalakításra nem veszélyforrásként, hanem lehetőségként kell tekinteni. Kántor Zoltán, a budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója úgy vélekedett, hogy a régióátalakítással kapcsolatos romániai technikai viták voltaképp a nemzetpolitikai célokat próbálják leplezni.

A diáktáborban kiderült az is, hogy Marosvásárhelyen és Szatmárnémetiben nyitja meg még az idén két új irodáját a Kárpát Régió Üzleti Hálózat (KRÜH). Szatmáry Kristóf gazdaságszabályozásért felelős államtitkár a távirati irodának elmondta, a KRÜH 11 irodájából négy működik Romániában. A marosvásárhelyi megnyitását az is indokolja, hogy hagyományosan a régióközpontnak számít, és akár a leendő székelyföldi autonómia központja lehet. Szatmárnémeti pedig a partiumi magyarság szempontjából kiemelten fontos város.

Budapest mint főváros első számú gyűjtőhelye, gondozója és felelőse a nemzeti összetartozásnak, Budapest a magyarság jelképe, minden magyar emberé – hangsúlyozta Tarlós István, Budapest főpolgármestere szerdán a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen.

Tarlós István úgy vélekedett: a jelképek szellemi irányokat, a hagyományokhoz való ragaszkodást fejezik ki, s ha Tusnádfürdőn románok és magyarok büszkén beszélhetnek nemzeti jelképeikről, akkor megvan az esély a közeledésre, a barátkozásra.

Lucian Mandruta televíziós újságíró, aki a februári „székelyzászló-háború” idején szolidaritást vállalt a székelyekkel, videoüzenetben csatlakozott a tusnádi fórumhoz. Elmondta, hogy szeret dicsekedni azzal, amit a magyarok és szászok építettek Erdélyben, és úgy vélekedett, az együttélésnek az lehetne a kulcsa, ha a románok és a magyarok megtanulnának büszkének lenni egymásra.