A Magyarországot megillető egyenlő elbánásról szóló országgyűlési határozati javaslat kivételes sürgős eljárásban való összevont általános és részletes vitájában az előterjesztőként felszólaló Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta, hogy alapvetően az Európai Parlament baloldali képviselői mondtak ítéletet Magyarországról. Szavai szerint az a helyes, ha Magyarország mérlegeli, mi az álláspontja az EP határozatáról.
„Az EP strasbourgi ülésén Magyarország nem kapott egyenlő elbánást, nem kapta meg azt, ami kijár az EU minden tagjának, vagyis azt, hogy tiszteletben tartsák az uniós szerződésben vállalt jogokat és kötelezettségeket, és csak azok a szervek foglaljanak állást, amelyeknek erre felhatalmazásuk van” – hangsúlyozta a Fidesz frakcióvezetője.
Azt mondta, hogy döntésével az EP megsértette Magyarország szuverenitását. Az Országgyűlésnek az a kötelessége, hogy kifejezze a magyar népnek az ország EU-csatlakozáskor is megnyilvánuló akaratát, amely szerint olyan közösséghez szeretne tartozni, ahol mindenkinek azonosak a jogai.
A politikus felolvasta a határozati javaslatot, és hangsúlyozta, azért kell válaszolni, mert az Európai Unió olyan közösség, amelynek tagállamai egyenlőek. Ha viszont egyes intézményei visszaélnek a hatalmukkal, az nemcsak annak a tagállamnak a kára, amelynek rovására mindezt teszik, ez az Európai Unió egészét veszélyezteti – jelentette ki. Az EP azzal sértette meg Magyarország szuverenitását, hogy olyan ügyekben hozott határozatot, amelyekben nincs illetékessége, nyomatékosította.
Ha az Európai Parlament létrehoz egy olyan intézményt, amelyikben saját hatáskörén túl kíván foglalkozni egy tagállammal, azzal egyértelműen sérti az uniós szerződést és az adott tagállam szuverenitását. Ez azzal a veszéllyel jár együtt, hogy a jövőben fontosabb kérdésekben is sérülhetnek Magyarország jogai – hangsúlyozta Rogán. A magyar parlamentnek kötelessége kimondani, melyek Magyarország azon jogai, amelyeket meg kíván védeni; ha az unió bármely intézménye vissza akar élni a hatalmával, azt az Országgyűlésnek vissza kell utasítania – állapította meg.
A kormány nevében felszólaló Martonyi János külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a kormány támogatja a határozattervezetet. Elmondta, Magyarország és a magyar kormány teljes mértékben tiszteletben tartja az Európai Unió jogrendjét. Hozzátette, a kabinetnek és az országnak – ahogy a többi tagállamnak is – vannak és lesznek vitái az integrációs intézményekkel. Az ilyen vitákat eddig szinte minden esetben megoldották, de ha ez nem sikerül, akkor az Európai Bíróság dönt. Ezeket az ítéleteket Magyarország mindig végrehajtotta, és a jövőben is végre fogja hajtani – emelte ki a külügyminiszter.
„Tévedésekre, torzításokra, valótlan megállapításokra, hamisításokra, túlzásokra, politikailag motivált támadásokra vagy sértésekre viszont csak olyan választ tudunk adni, hogy nem fogadjuk el és nem hajtjuk végre – jelentette ki Martonyi. – Politikai állásfoglalásra politikai állásfoglalás a válasz, ezért van szükség a parlamenti határozatra.”
A Tavares-jelentés alapvető ténybeli tévedéseket tartalmaz – folytatta felszólalását a külügyminiszter. Hangsúlyozta: egy olyan jelentést, amely arra szólítja fel a kormányt, hogy „állítsa helyre” az Alkotmánybíróságnak az alkotmány tartalmi rendelkezéseire vonatkozó felülvizsgálati jogát, tud komolyan venni, mert ilyen tartalmi felülvizsgálati jog soha nem volt. Hozzátette, a jelentés kimondja, hogy veszélyben van az igazságszolgáltatás függetlensége, miközben ezt a Velencei Bizottság jelentése is törölte a szövegéből.
A kettős mérce ott mutatkozik meg, amikor olyan szabályozásokat is meg akarnak változtattatni, amelyek más uniós tagállamokban fennállnak, érvelt Martonyi János. Az Európai Parlament kilépett a hatásköréből, és ha egy uniós intézmény a jogi keretrendszerből kilép, akkor az egész integrációs folyamat veszélybe kerülhet – közölte.
Rogán Antal előterjesztői expozéja, majd Martonyi János külügyminiszter állásfoglalása után elsőként Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség fideszes külügyi és külgazdasági államtitkára kért szót. Felszólalásában a magyar emberek nevében utasította el a Tavares-jelentésben foglalt „súlyos sértéseket”. Mint mondta, az európai dokumentum elfogadásához az az érdeksérelem vezetett, amelyet a magyar családok zsebeiből komoly profitra szert tevő vállalatok szenvedtek el Magyarországon. Szijjártó hangsúlyozta, a magyar gazdaságpolitika a méltányos közteherviselés elvére épül, ennek sikerességét pedig az Európai Unió is elismerte, amikor a közelmúltban megszüntette az országgal szemben uniós csatlakozása óta fennálló túlzottdeficit-eljárást.
Kovács László (MSZP) ugyanakkor kétségbe vonta, hogy a jelentést a rezsicsökkentés váltotta ki, szerinte erre „a demokrácia és a jogállam felszámolása” miatt került sor. Szólt arról is, hogy a történtek mögött baloldali összeesküvést sem érdemes keresni, mivel a szavazás eredménye alapján a jelentést néppárti képviselők is megszavazhatták, vagy legalábbis távol maradtak támogatásától.
Másképp véli ezt Hargitai János (KDNP), aki szerint a magyar baloldal éppen azért nyitotta meg ezt az ügyet az Európai Parlamentben, mert ott az Országgyűléssel ellentétben többségben van. A kormánypárti politikus megjegyezte, a magyar baloldalnak a jövő évi választásokon kell elszámolnia, amiért külföldön lépett fel Magyarországgal szemben.
Staudt Gábor, a Jobbik egyetlen felszólalója úgy nyilatkozott, pártja várhatóan elfogadja majd a határozati javaslatot. A képviselő elfogadhatatlannak nevezte, hogy az EU a demokrácia érvényesítésére hivatkozva beleszóljon Magyarország belügyeibe; szerinte jogdogmatikai értelemben az unióban nem valósul meg a demokrácia, hiszen intézményrendszerében nem történt meg a három hatalmi ág különválasztása.
Farkas Flórián (Fidesz) a jelentés azon részét kifogásolta, amely a hazai cigányhelyzetet marasztalja el. A kabinet e téren végzett munkáját dicsérve kiemelte, a kormány az elmúlt három évben több fiatal romát juttatott tanulási lehetőséghez, mint az összes többi vezetés az elmúlt húsz évben együttvéve.
A Demokratikus Koalíció (DK) nevében függetlenként szót kérő Molnár Csaba köszönetet mondott az EP-nek, amiért a jelentés elfogadásával fellépett a „kormány önkényével szemben”. A képviselő felszólalásában – amely végig hangos nemtetszést váltott ki a kormánypárti padsorokban – az elmúlt három év legsilányabb, legszánalmasabb politikai nyilatkozatának minősítette a határozati javaslatot.
A kereszténydemokrata Pálffy István erre válaszolva azt mondta, a „gyurcsányista” Molnár Csaba felszólalásával egy platformra került a „bajnaista" Szilágyi Lászlóval és Karácsony Gergellyel, akik „gyalázatos” módosító javaslatukkal „idepiszkítottak a patkóba”. A vitában szót nem kérő két ellenzéki képviselő az említett közös módosító javaslatban a parlamenttel egyebek mellett azt is kimondatta volna, hogy „egy paksi csőszkunyhóban Viviane Reding és Bajnai Gordon a Szent Koronát ürgebőrbe kötve átadta a Bilderberg-csoportnak”.
A szocialista Bárándy Gergely ezután azt emelte ki, hogy a Tavares-jelentés nem Magyarországot, hanem a kormányt ítélte el. Úgy fogalmazott, Orbán Viktor szerdán Strasbourgban „akkora sallert kapott, amekkorát Európában még senki”.
Varga István (Fidesz) felszólalásában a baloldalt bírálva azt mondta, „azoknak a politikusoknak, akik a rendszerváltás után huszonhárom évvel nem tanultak Kun Bélából, nem tanultak Károlyi Mihályból, nincs helyük a magyar parlamentben”.
Ezt követően Szanyi Tibor (MSZP) úgy fogalmazott, Orbán Viktornál „pofátlanabb kormányfő nem nagyon volt az Európai Unió történetében, aki képes volt az egész Magyarországon kívüli Európát lekorruptozni, úgy hogy egyébként reggeltől estig mást se nagyon tesz, mint dönti a lét Simicskának”.
Utolsó felszólalóként Hargitai János Szanyi Tibor szavaira reagált, akinek szerinte méltó helye lesz az EP-ben, mert követni tudja majd az ott folyó „középiskolás szintű” vitát, stílusban pedig „méltó vetélytársa lesz Cohn-Benditnek” – szavait hangos nevetés és taps fogadta a kormánypárti padsorokban.
A fideszes Gulyás Gergely zárszavában arra hívta fel a figyelmet, hogy az EP megsértette a közösségi jogot azzal, hogy olyan területeket kezdett vizsgálni, amelyre az Európai Bizottságnak sincs hatásköre. A képviselő emellett kétségbe vonta, hogy a strasbourgi titkos szavazáson néppárti képviselők is támogatták volna a jelentés elfogadását.
Az ülést vezető Latorcai János lezárta a határozati javaslat összevont általános és részletes vitáját, így a parlament pénteken elfogadhatja a kivételes sürgős eljárást folytatva.
