Maruzs Roland kiemelte, hogy a tárca hadisírfeltáró és -gondozó projektje keretében eredményes volt a kapcsolatfelvétel Fehéroroszországgal. Az egyeztetések nyomán a közelmúltban 15 egykori katonai temetkezési helyet jártak be korabeli kataszterek, vázlatrajzok alapján, amelyeket a magyar királyi honvédség hadisír-nyilvántartó tisztjei készítettek.
Az őrnagy szerint sok esetben teljes pontossággal sikerülhet majd azonosítani a sírhelyeket, de számos olyan van, amelynek feltárására nincs esély, mivel a környezet jelentősen megváltozott: a temetkezési hely területén például lakóházak épültek. Így bizonyos, hogy a Fehéroroszországban elesett összes magyar katona földi maradványai nem kerülhetnek elő, a 2500-3000 hősi halott közül mintegy hat-nyolcszáz azonosítása valószínűsíthető – tette hozzá.
„Az a célunk, hogy a feltárt sírhelyeken meglelt katonáinkat egy központi temetkezési helyen újratemessük, a többi elesett katonánk tiszteletére pedig emlékművet állítsunk ugyanott” – mondta Maruzs Roland, hozzátéve, hogy a helyszín kiválasztása még folyamatban van. Magyarország és Fehéroroszország között nincs hadisírgondozó megállapodás, ezért a feltáró munkát a fehérorosz haderő 52. önálló különleges hadszíntérkutató zászlóalja végzi majd, de magyar szakemberek is jelen lesznek – tette hozzá.
Maruzs Roland elmondta, hogy Fehéroroszországban leginkább megszálló alakulatok állomásoztak, illetve a doni területre vezényeltek estek el partizántámadások következtében, de az 1. lovashadosztályt is érték ott veszteségek 1944 nyarán. A fehérorosz terület nem a legfőbb hadszíntér volt Magyarország számára. Nem úgy, mint a mai Oroszország területe, ahol már létezik két központi katonai temető: Rudkinóban 19 ezer, míg Boldirjevkában 8 ezer magyar katona nyugszik. Emellett Ukrajnában, a galíciai területeken is nagy harcok zajlottak 1944-ben. „Tízezres nagyságrendben lehetnek ott katonáink eltemetve, ezért Ukrajnában is több helyen folynak kutatások, ott is szeretnénk központi katonai temetőt létrehozni” – mondta.