Navracsics: Az újságok nem a teljes igazságot tartalmazzák

Fókuszban a közép-európai identitás: Navracsics Tibor szerint elsőrendű szempontnak kellene lennie, hogy megtanuljuk egymás nyelvét.

Az áldozatok emléke nem lehet teljes mértékben a közösségi identitás megteremtésének az alapja, az csupán a része lehet – mondta el Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes annak kapcsán, hogy augusztus 23-án a Molotov–Ribbentrop paktum aláírására emlékeztek Vilniusban. Konszenzus van abban, hogy a nácizmus teljes mértékben embertelen rendszer volt, míg a kommunizmus kapcsán több nyugati elemző úgy vélekedik, hogy az csupán Kelet-Európa ügye – tette hozzá. „Jó alap lehet a közép-európai térségben az emlékezés, hogy szorosabbra fűzzük a kapcsolatot, főleg a kommunizmus közös negatív tapasztalatai alapján.”

A közös közép-európai identitás határait és tartalmát nehéz meghatározni, mivel az folyamatosan változik, Márai Sándor korábban arról írt, hogy Németország és Belgium határán húzódik a nyugati és közép-európai identitás határa – hangsúlyozta Navracsics. A legjobb közép-európai együttműködési forma a lengyel-magyar barátság, amellyel a hétköznapi ember is azonosulni tud – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes. Szólt arról is, hogy sajnos egyfajta eltávolodás figyelhető meg a két nemzet között.

„Meg kell tanulnunk egymás nyelvét, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz a térségben, mivel itt Magyarországon is sokan angol vagy német újságokból tájékozódnak a térségbeli országokról, amelyek sokszor nem a teljes igazságot tartalmazzák.” Ha ezt sikerül elérni, akkor közös intézményeket kell létrehozni, amely az együttműködés magasabb szintjeit jelentené – mondta Navracsics.

A miniszterelnök-helyettes szerint a lengyel-magyar kapcsolatok az EU-csatlakozás után Budapestről úgy látszanak, hogy Lengyelország az unió nagy tagországa lett, míg mi csupán közepes országnak számítunk, így a partnereink is mások. Lengyelország a jó tanulók közé számít Brüsszelből nézve, ideális partner, amely így sokkal jobb pozícióban van, mint Szlovákia vagy éppen Magyarország – vélekedett a politikus. Mindezek mellett a két ország viszonya továbbra is baráti, amely az uniós intézményekben is érvényesül, de más ligában játszunk – tette hozzá. Navracsics szerint kevés az évi csupán egy V4-találkozó, mivel ennél lényegesen többször kellene megbeszélni a közös dolgokat, amelyek egy mélyebb együttműködéshez vezetnének.

Rau Zbigniew, a Tocqueville Intézet politológusa szerint nem határozhatjuk meg a közös közép-európai identitásunkat csupán abból kiindulva, hogy valamilyen ellenséggel állunk szemben. Az érdekek és az értékek szempontjából kell közelíteni a közös identitás kialakítása során. A magyar-lengyel viszony nagyon mély volt az elmúlt ezer évben, de az 1989-es rendszerváltással alapvetően alakult át a világ, így egymás nyelvének a megismerése révén tovább lehetne fejleszteni az együttműködést – hangsúlyozta. A kapcsolatokat a személyes szinttől, a civil szervezeteken és a politikusokon át kell fejleszteni, mert ez adhatja meg a közös közép-európai identitás alapját – tette hozzá a szakember.

Marek Cichocki politológus szerint nem szabad, hogy régi sérelmek uralják a politikát, hanem a méltó helyén kell kezelni az áldozatok emlékét, amelyre kiváló példa a Terror Háza Múzeum. Közép-Európáról elmondta, hogy Budapestről vagy Varsóból nézve másként tekintenek a régióra. A legnagyobb kihívás az, hogy a különbségek mellett közös célok legyenek. – Lengyelország az utóbbi időben egyre jobban távolodik ebből a régióból, ami egyáltalán nem tetszik nekem – fűzte hozzá. Súlyos hibának nevezte, hogy Közép-Európa nem lép föl egységesen például az infrastrukturális beruházások kérdésében, amellyel egyébként hozzájárulhatna a kapcsolatok elmélyítéséhez.