Áder János köztársasági elnök szerint ma az állam mi vagyunk, mindannyian, és meg kell értenünk, akkor válik jobbá életünk, ha nem arra várunk, hogy mindig a másik tegye meg az első lépést. Az államfő úgy fogalmazott: „mi vagyunk a garanciái annak, hogy erős, államalkotó nemzetként a jövőben is fennmaradjunk”.
A köztársasági elnök hangsúlyozta: ha ebben sikerül egyetértésre jutnunk, az első kérdésünk ne az legyen, hogy „mit tesz értünk a szomszédunk, a barátunk, a rokonunk vagy a hazánk, hanem az, hogy mi mit tehetünk őértük”. Kiemelte, a magyarok a történelem sikeres nemzetei közé tartoznak, de „akkor gyarapodott és erősödött legjobban országunk, amikor képesek voltunk szót érteni önmagunkkal, és bölcs megegyezésre jutni környezetünkkel”. Ma is szükség van egy ilyen „új kiegyezésre önmagunkkal”, ehhez pedig nem kell félretennünk vitáinkat, de több megértéssel és több tisztelettel kell egymás felé fordulnunk, továbbá jobban meg kell becsülnünk a teljesítményt. „A világraszóló sikereket éppúgy, mint a mindennapokét” – tette hozzá.
A köztársasági elnök erre említette jó példaként a közelmúltban végzett sikeres dunai árvízi védekezést, amelynek során „különös erő” mozdult meg mindenkiben, és „lélekben az egész ország ott állt a gáton, az árral szemben”. Alig volt idő és alig volt remény, hogy nekünk, magyaroknak sikerüljön medrében tartani a folyót" – mondta az államfő, aki szerint az „évszázad árvize” alatt mindenki egyet akart, ismeretlenek tízezrei siettek egymás megsegítésére, ennek köszönhető, hogy a magyarok – a németekkel és osztrákokkal szemben – medrében tudták tartani a folyót.
Áder János ismét köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett az árvízi védekezésben, majd külön szólt a most esküt tett honvédekhez és bajtársaikhoz, akik helytállására békeidőben is számíthatunk.
A köztársasági elnök felidézett három történetet is az árvíz idején tapasztalt önzetlen tenni akarásról, és kiemelte: az ország milliónyi ilyen lélekemelő pillanatból áll. „Hetekkel ezelőtt nem csak a közösen átélt veszély, hanem a közös cselekvés értelme hozott közelebb minket egymáshoz” – fogalmazott, megjegyezve, az emberek a közös akarat hatására egymás javára cselekedtek.
Az államfő azt tanácsolta, a „lehető legtovább őrizzük meg ezt a közösen megélt sikert”, mert „ez az összefogás, és ez a közösen megélt siker jobbá és erősebbé tett minket”. „Ezek a XXI. századi új lelki kiegyezésünk első reményteljes jelei” – hangoztatta.
Magyarországot ma is honvédjei védik meg, akik vállalják, hogy az év 365 napján megmozdulnak, ha szükség van rájuk – mondta a honvédelmi miniszter a honvédtisztjelöltek ünnepélyes augusztus 20-ai eskütételén a budapesti Hősök terén. Hende Csaba kiemelte: az országot ezer éven át azok tartották meg, azok építették fel és azok védték meg, akik teljesítették a kötelességüket, és most is azok tartják meg, akik elvégzik a munkát, akikre lehet számítani.
Mint mondta: ebben a pillanatban is másfél ezren vannak készültségben. Ők védik meg az országot, akik kérés és kérdés nélkül önként jelentkeztek szolgálati helyükön a kolontári vörösiszap-katasztrófa, a hóhelyzet és az árvizek idején is. Ők, akik ezekben a pillanatokban is fegyverrel a kézben szolgálnak távoli missziókban.
Hende Csaba szólt arról, hogy az ország és benne a honvédség megújításának idejét éljük. Mint hangsúlyozta: jó három éve újra azt várják el, hogy „a magyar katona katona legyen, hogy a honvéd teljesítse küldetését”. Ezért a célért mindent megtesznek, amit kell, és mindent, amit lehet – tette hozzá, megjegyezve, hogy következetesen felléptek a tárcánál 2002 és 2010 között elkövetett törvénytelenségek feltárásáért.
A tárca vezetője ugyanakkor szólt arról is, hogy a Magyar Honvédségen belül jócskán vannak még hiányok, példaként említve, hogy „egész fegyvernemek használnak kifutó technikát”. A miniszter hozzátette: lépésről lépésre le fognak cserélni mindent, ami szükséges, a terv kész és megvalósítható.
Hende Csaba kitért arra, hogy az elmúlt három évben egyre több honvédtisztjelöltet avathattak fel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tisztképző szakán idén mintegy hatszoros volt a túljelentkezés, szeptember elsején pedig Debrecenben megnyitják az ország első katonai középiskoláját is.
Idén száz honvédtisztjelölt – 91 férfi és 9 nő – tette le katonai esküjét. A honvédelmi tárca vezetője azt mondta: ők valami olyasmire tették fel az életüket, ami messze túlmutat önmagukon. „Nagyszerű fiatalok, akik nem félnek a kötelességtől, és az életüket bátran és becsületben akarják leélni” – jelentette ki. Hende Csaba a leendő honvédtisztektől azt kérte: legyenek méltóak elődeikhez, és váltsák valóra a kimondott szót: a hazáért mindhalálig!”
A tisztavatás programja a Magyar Honvédség Vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár 32. Nemzeti Honvéd Díszegysége zenekarának műsorával, majd különleges díszelgő csoportja bemutatójával kezdődött. A Parlament előtti Kossuth tér átépítése miatt a nemzeti lobogót a történelmi zászlókkal együtt katonai tiszteletadással fogadták.
Az ünnepségen Áder János államfő és Hende Csaba mellett részt vett Benkő Tibor, a Honvéd Vezérkar főnöke, Pintér Sándor belügyminiszter, Kocsis Máté, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke, valamint a diplomáciai külképviseletek több tagja. Az eskütétel végén a Hősök tere felett átrepülve a Magyar Honvédség három Gripenje is köszöntette az ifjú honvédtiszteket.
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Székesfehérváron mondott beszédet a Szent István-emlékév alkalmából. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügy-miniszter és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere pedig állami kitüntetéseket adott át Budapesten. Kövér László, az Országgyűlés elnöke a felvidéki magyarok ünnepségén vett részt.
