Áder János köztársasági elnök szerint ma az állam mi vagyunk, mindannyian, és meg kell értenünk, akkor válik jobbá életünk, ha nem arra várunk, hogy mindig a másik tegye meg az első lépést. Az államfő úgy fogalmazott: „mi vagyunk a garanciái annak, hogy erős, államalkotó nemzetként a jövőben is fennmaradjunk”.
A köztársasági elnök hangsúlyozta: ha ebben sikerül egyetértésre jutnunk, az első kérdésünk ne az legyen, hogy „mit tesz értünk a szomszédunk, a barátunk, a rokonunk vagy a hazánk, hanem az, hogy mi mit tehetünk őértük”. Kiemelte, a magyarok a történelem sikeres nemzetei közé tartoznak, de „akkor gyarapodott és erősödött legjobban országunk, amikor képesek voltunk szót érteni önmagunkkal, és bölcs megegyezésre jutni környezetünkkel”. Ma is szükség van egy ilyen „új kiegyezésre önmagunkkal”, ehhez pedig nem kell félretennünk vitáinkat, de több megértéssel és több tisztelettel kell egymás felé fordulnunk, továbbá jobban meg kell becsülnünk a teljesítményt. „A világraszóló sikereket éppúgy, mint a mindennapokét” – tette hozzá.
A köztársasági elnök erre említette jó példaként a közelmúltban végzett sikeres dunai árvízi védekezést, amelynek során „különös erő” mozdult meg mindenkiben, és „lélekben az egész ország ott állt a gáton, az árral szemben”. Alig volt idő és alig volt remény, hogy nekünk, magyaroknak sikerüljön medrében tartani a folyót" – mondta az államfő, aki szerint az „évszázad árvize” alatt mindenki egyet akart, ismeretlenek tízezrei siettek egymás megsegítésére, ennek köszönhető, hogy a magyarok – a németekkel és osztrákokkal szemben – medrében tudták tartani a folyót.
Áder János ismét köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett az árvízi védekezésben, majd külön szólt a most esküt tett honvédekhez és bajtársaikhoz, akik helytállására békeidőben is számíthatunk.
A köztársasági elnök felidézett három történetet is az árvíz idején tapasztalt önzetlen tenni akarásról, és kiemelte: az ország milliónyi ilyen lélekemelő pillanatból áll. „Hetekkel ezelőtt nem csak a közösen átélt veszély, hanem a közös cselekvés értelme hozott közelebb minket egymáshoz” – fogalmazott, megjegyezve, az emberek a közös akarat hatására egymás javára cselekedtek.