„Ha engem nyilvános rendezvényre hívnak, oda rend szerint el szoktam menni” – jegyezte meg az LMP társelnöke, aki a Népszabadság csütörtöki számában elmondta, probléma, hogy a tusnádfürdői szabadegyetemen kívül nincsen igazán jelentős esemény, mely a külhoni magyarokat megmozgatná. Schiffer azt is sajnálja, hogy nem volt ott több ellenzéki politikus.
Tusványossal kapcsolatban az LMP-s vezető azon az állásponton van, hogy a közönség nagy része nem a politikusok és a pártszimpátia miatt látogat el oda. „Kissé cinikusan azt lehet mondani: lehet, hogy ez fideszes szervezés, de akkor tessék egy másikat csinálni!” – szúrt oda a kritizálóknak.
A 24. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor hallgatósága több előadás és beszélgetés mellett a rendezvényen élőben hallgathatott meg egy „Semjén–Schiffer pengeváltást” is, amelynek alapját az 1968-as európai diákmegmozdulások különböző megítélése képezte. Semjén szerint kommunista vezérek nevével fémjelzett nihilista mozgalom volt, Schiffer pedig éppen a fogyasztói társadalom elleni, a neoliberális szemlélet elleni lázadás volt.
A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor 1990-ben azzal a céllal valósult meg, hogy a magyar–román történelmi megbékélést segítse. Az eseményt a Pro Minoritate Alapítvány, a romániai Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ), a marosvásárhelyi székhelyű Pro Europa Liga, valamint más romániai és magyarországi társadalmi csoportok kezdeményezték. A hely és az időpont tudatos választás volt, hiszen az 1970–80-as években a Kovászna megyei Bálványosfürdőn rendezett nyári búcsú a romániai magyarság egyfajta tiltakozása volt az akkori bukaresti vezetéssel szemben. A tábor 1997-ben átköltözött a közeli Tusnádfürdőre, s a két helységnév összevonásából a rendezvényt azóta Tusványosnak is hívják.
A szabadegyetem a 90-es évek végére a magyar–magyar és a magyar–román politikai párbeszéd jelentős, nem hivatalos fórumává vált. Általa olyan fogalmak kerültek be a köztudatba, a politikai közbeszédbe, mint a 2001-ben elfogadott státustörvény, és az annak megalkotásában jelentős szerepet játszó Magyar Állandó Értekezlet (Máért), de említhetjük még a magyar igazolványt és a magyar–magyar összefogást általában.
Az érdeklődés a szabadegyetem iránt évről évre növekszik.
