A 24. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor egyik fórumára érkező miniszterelnök-helyettest újságírók kérdezték arról, mit szól a román külügyminisztérium előző napi közleményéhez, amelyben egy „romániai szuverén folyamatba” való beavatkozásnak minősítették egyes – meg nem nevezett – magyarországi politikusoknak a romániai közigazgatási átszervezés kapcsán tett kijelentéseit.
Semjén Zsolt rámutatott: a közösségi, nemzetiségi jogok emberi, tehát egyetemes jogok a közösség szintjén, a kisebbségi jogok kérdése nem egy adott ország belügye. Hozzátette, a legtermészetesebb dolog, hogy Magyarország törődik a nemzetrészeivel, a székelyföldi magyarsággal, ahogy „nagyon helyesen” Románia is törődik a Moldovai Köztársaság területén élő románokkal, szerbiai vlachokkal.
Kövér László szerint túl kellene tenni magunkat azon, hogy az országot ért múltbéli sérelmeken, a nemzetet ért tragikus eseményeken búsongunk, ehelyett inkább meg kellene próbálni erőt meríteni a múltunkból a jövőre nézve – mondta el Kövér László a Magyar Népfőiskolai Collegium 23. alkalommal megrendezett konferenciahetén a Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből, Délvidékről és Magyarországról érkezett mintegy 150 résztvevő előtt tartott előadásában július 23-án
„Mi a létező legjobb kapcsolatra törekszünk román barátainkkal, már csak azért is, mert ez magyar nemzeti érdek is, meg román nemzeti érdek is, de a magyarság számára az első, második és harmadik szempont a magyar megmaradás” – mondta Semjén Zsolt.
Kifejtette: a magyarság csak akkor tud megmaradni, ha minden nemzetrésze megmarad, az erdélyi is, a délvidéki is, a kárpátaljai is, a felvidéki is, mert e nélkül megcsonkulna a magyar nemzet, és ennek érdekében közösen tanácskozik a nemzetrészeket érintő kérdésekről.
• Összefogást sürgettek a szabadegyetemen
• A magyarok lehetnek a legnagyobb nyertesek
• Tusványosra már nem kell senkit csábítani
„Természetes, hogy a székelyföldi magyarság is megtanácskozza, mik azok a tényezők, amelyek az ő megmaradásához szükségesek. Meghívtunk vendégeket román barátaink részéről is, tisztelettel, érdeklődéssel meghallgatjuk a véleményüket. Azt azonban a leghatározottabban visszautasítjuk, ha valaki kétségbe vonja a jogunkat arra nézve, hogy saját, magyar nemzetrészeink tekintetében eljöjjünk, tanácskozzunk és megvitassuk, hogy a megmaradásunk tekintetében mik a legfontosabb teendők” – zárta nyilatkozatát Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a csütörtöki pódiumbeszélgetésen kijelentette, ellentétes a magyar érdekkel az EU-ból való kilépés szorgalmazása, de a szervilizmust is el kell utasítani, amely feladja a nemzeti érdeket Brüsszellel szemben. Kijelentette: „a magyar történelemnek nem az a célja, hogy az EU tagjai legyünk. A cél a megmaradás, amelynek egyik eszköze az EU” – fogalmazott Semjén Zsolt.
Schiffer András, a Lehet Más a Politika (LMP) frakcióvezetője úgy vélte: az EU alapelveit kellene módosítani ahhoz, hogy az unió megfelelhessen a mostani kihívásoknak. Szerinte a négy szabadságjog: az áru, a tőke, a szolgáltatás szabad áramlása és a személyek szabad mozgása helyett a földért, a társadalomért és a fogyasztókért vállalt felelősséget kellene az unió alapelvévé tenni. „Ez ad esélyt arra, hogy a bolygó túlélje a krízist” – tette hozzá a politikus.
A szabadegyetem hallgatósága élőben hallgathatott meg egy „Semjén–Schiffer pengeváltást” is, amelynek alapját az 1968-as európai diákmegmozdulások különböző megítélése képezte. Semjén szerint kommunista vezérek nevével fémjelzett nihilista mozgalom volt, Schiffer pedig éppen a fogyasztói társadalom elleni, a neoliberális szemlélet elleni lázadás volt.
Kérdésre válaszolva Semjén Zsolt fontosnak tartotta, hogy a romániai magyar politikusok az alapvető kérdésekben konszenzusra jussanak. Kijelentette, miután a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ellenzékbe került, „a budapesti kormánynak kutya kötelessége az RMDSZ pénzügyi támogatása”.
Egyéni döntés alapján távol maradnak a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor rendezvényeiről a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezető politikusai – nyilatkozott az MTI-nek Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. Kelemen Hunor elmondta, a szövetségben nem született testületi döntés a távolmaradásról, de több RMDSZ-es politikus is szolidaritást vállalt Tamás Sándorral, a Kovászna megyei önkormányzat elnökével, akit értesüléseik szerint Toró T. Tibornak, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökének a kezdeményezésére kihúztak a meghívottak listájáról.
A erdélyi magyar–magyar összefogás szükségességéről szólt Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke is. Mint felidézte, 2007-ben a verseny, 2009-ben az összefogás juttatott be három erdélyi magyar képviselőt az EP-re. „Meghívtuk az RMDSZ-t Tusványosra, és aki fontosnak tartja a nemzetpolitikát, az itt is van” – utalt a szövetség vezető politikusainak a távolmaradására.
Jonathan Horsman elemző, a londoni Project Associates igazgatója azt tartotta az EP-választások nagy kérdésének, hogy az euroszkeptikus pártok, vagy az unió megszilárdítását szorgalmazók kerülnek ki győztesen. Az elemző azt a következtetést is megkockáztatta, hogy a forintra jobb jövő vár, mint az euróra.
Az európai uniós költségvetési források hatékonyabb felhasználását szorgalmazta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke csütörtökön Tusványoson a 2014 és 2020 közötti európai költségvetés új irányvonalairól tartott beszélgetésen.
Parragh szerint Magyarország, Szlovákia és Románia gazdasági együttműködésében „óriási potenciál van”, az uniós források felhasználását érdemes lenne összehangolni, hogy egymás iparát erősítsék ezek a közép-európai országok.
Surján László szerint az európai költségvetés ugyan csak egy százalékát teszi ki a tagállamok bevételeinek, de „ha ezt a pénzt jól használjuk fel, a válság kezelésében hatékony lehet”. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy január 1-jétől „képtelenség lesz elindítani” a források felhasználását, a még mindig hiányos szabályozási háttér miatt.
A fiatalok közéleti szerepvállalásáról és annak lehetséges növeléséről is szó volt csütörtökön. Ágh Péter, a Fidelitas elnöke azt mondta, kiemelt céljuk, hogy megjelenítsék a fiatalok érdekeit a kormányzatban és képviseljék álláspontjukat. A fiatalokra stratégiai partnerként tekint a kormány – jelezte a fideszes politikus.
Kitért arra is: kezdettől törekedtek arra, hogy a Kárpát-medence ifjúsági szervezeteivel partneri kapcsolatot alakítsanak ki. Ennek jegyében nemzetpolitikai találkozókat tartanak, s riadóláncot hoztak létre a magyarságot ért jogsértések megelőzése, kezelése érdekében. Beszámolt továbbá az első munkahely garanciaprogramról, ugyanakkor megjegyezte: a munkahelyteremtés és foglalkoztatáspolitika területén még vannak megoldandó feladatok.
Batizán Attila, az Erdélyi Keresztény Ifjúsági Egyesület elnöke jelezte: az erdélyi magyar ifjúság felé szeretnének keresztény értékeket közvetíteni. Az erdélyi református egyházban nagyon sok változás történt, nagyon sok fiatal lelkész szolgál náluk – fejtette ki.
Gaal Gergely, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség ügyvezető elnöke a közösségépítés fontosságát emelte ki, majd kitért a Gyere haza programjukra, amely a külföldre vándorolt fiatalok hazatérését szeretné elősegíteni. Szólt arról is: a nyugati civilizációnak vissza kell térnie az eredeti keresztény értékekhez, ők ezeket szeretnék képviselni és megjeleníteni.
Szabó József, a MIÉRT képviseletében rámutatott: nagyon fontos, hogy amikor ifjúságpolitikáról beszélnek, akkor a szakmai képzésekre, konferenciákra is odafigyeljenek. Majzik Balázs, az Emberi Erőforrások Minisztériumának osztályvezetője hozzátette: fontos, hogy ne problémaként, hanem lehetőségként, erőforrásként tekintsenek a fiatalokra, és megszólítsák őket.
A mi időnk címmel tart előadást Orbán Viktor kormányfő szombat délelőtt Tusnádfürdőn, Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke társaságában, a moderátor Németh Zsolt külügyi államtitkár lesz – közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke csütörtökön. A kormányfő a határon túli magyar vezetőkkel is egyeztet majd.
