Semjén: Az első, a második és a harmadik szempont a magyar megmaradás

Vissza kell utasítani azt a felfogást, hogy a kisebbségek kérdése belügyi kérdés – hangsúlyozta Semjén Zsolt csütörtökön Tusnádfürdőn.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a csütörtöki pódiumbeszélgetésen kijelentette, ellentétes a magyar érdekkel az EU-ból való kilépés szorgalmazása, de a szervilizmust is el kell utasítani, amely feladja a nemzeti érdeket Brüsszellel szemben. Kijelentette: „a magyar történelemnek nem az a célja, hogy az EU tagjai legyünk. A cél a megmaradás, amelynek egyik eszköze az EU” – fogalmazott Semjén Zsolt.

Schiffer András, a Lehet Más a Politika (LMP) frakcióvezetője úgy vélte: az EU alapelveit kellene módosítani ahhoz, hogy az unió megfelelhessen a mostani kihívásoknak. Szerinte a négy szabadságjog: az áru, a tőke, a szolgáltatás szabad áramlása és a személyek szabad mozgása helyett a földért, a társadalomért és a fogyasztókért vállalt felelősséget kellene az unió alapelvévé tenni. „Ez ad esélyt arra, hogy a bolygó túlélje a krízist” – tette hozzá a politikus.

A szabadegyetem hallgatósága élőben hallgathatott meg egy „Semjén–Schiffer pengeváltást” is, amelynek alapját az 1968-as európai diákmegmozdulások különböző megítélése képezte. Semjén szerint kommunista vezérek nevével fémjelzett nihilista mozgalom volt, Schiffer pedig éppen a fogyasztói társadalom elleni, a neoliberális szemlélet elleni lázadás volt.

Kérdésre válaszolva Semjén Zsolt fontosnak tartotta, hogy a romániai magyar politikusok az alapvető kérdésekben konszenzusra jussanak. Kijelentette, miután a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ellenzékbe került, „a budapesti kormánynak kutya kötelessége az RMDSZ pénzügyi támogatása”.

Egyéni döntés alapján távol maradnak a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor rendezvényeiről a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezető politikusai – nyilatkozott az MTI-nek Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. Kelemen Hunor elmondta, a szövetségben nem született testületi döntés a távolmaradásról, de több RMDSZ-es politikus is szolidaritást vállalt Tamás Sándorral, a Kovászna megyei önkormányzat elnökével, akit értesüléseik szerint Toró T. Tibornak, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökének a kezdeményezésére kihúztak a meghívottak listájáról.

A erdélyi magyar–magyar összefogás szükségességéről szólt Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke is. Mint felidézte, 2007-ben a verseny, 2009-ben az összefogás juttatott be három erdélyi magyar képviselőt az EP-re. „Meghívtuk az RMDSZ-t Tusványosra, és aki fontosnak tartja a nemzetpolitikát, az itt is van” – utalt a szövetség vezető politikusainak a távolmaradására.

Jonathan Horsman elemző, a londoni Project Associates igazgatója azt tartotta az EP-választások nagy kérdésének, hogy az euroszkeptikus pártok, vagy az unió megszilárdítását szorgalmazók kerülnek ki győztesen. Az elemző azt a következtetést is megkockáztatta, hogy a forintra jobb jövő vár, mint az euróra.

Az európai uniós költségvetési források hatékonyabb felhasználását szorgalmazta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke csütörtökön Tusványoson a 2014 és 2020 közötti európai költségvetés új irányvonalairól tartott beszélgetésen.

Parragh szerint Magyarország, Szlovákia és Románia gazdasági együttműködésében „óriási potenciál van”, az uniós források felhasználását érdemes lenne összehangolni, hogy egymás iparát erősítsék ezek a közép-európai országok.

Surján László szerint az európai költségvetés ugyan csak egy százalékát teszi ki a tagállamok bevételeinek, de „ha ezt a pénzt jól használjuk fel, a válság kezelésében hatékony lehet”. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy január 1-jétől „képtelenség lesz elindítani” a források felhasználását, a még mindig hiányos szabályozási háttér miatt.

A fiatalok közéleti szerepvállalásáról és annak lehetséges növeléséről is szó volt csütörtökön. Ágh Péter, a Fidelitas elnöke azt mondta, kiemelt céljuk, hogy megjelenítsék a fiatalok érdekeit a kormányzatban és képviseljék álláspontjukat. A fiatalokra stratégiai partnerként tekint a kormány – jelezte a fideszes politikus.

Kitért arra is: kezdettől törekedtek arra, hogy a Kárpát-medence ifjúsági szervezeteivel partneri kapcsolatot alakítsanak ki. Ennek jegyében nemzetpolitikai találkozókat tartanak, s riadóláncot hoztak létre a magyarságot ért jogsértések megelőzése, kezelése érdekében. Beszámolt továbbá az első munkahely garanciaprogramról, ugyanakkor megjegyezte: a munkahelyteremtés és foglalkoztatáspolitika területén még vannak megoldandó feladatok.

Batizán Attila, az Erdélyi Keresztény Ifjúsági Egyesület elnöke jelezte: az erdélyi magyar ifjúság felé szeretnének keresztény értékeket közvetíteni. Az erdélyi református egyházban nagyon sok változás történt, nagyon sok fiatal lelkész szolgál náluk – fejtette ki.

Gaal Gergely, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség ügyvezető elnöke a közösségépítés fontosságát emelte ki, majd kitért a Gyere haza programjukra, amely a külföldre vándorolt fiatalok hazatérését szeretné elősegíteni. Szólt arról is: a nyugati civilizációnak vissza kell térnie az eredeti keresztény értékekhez, ők ezeket szeretnék képviselni és megjeleníteni.

Szabó József, a MIÉRT képviseletében rámutatott: nagyon fontos, hogy amikor ifjúságpolitikáról beszélnek, akkor a szakmai képzésekre, konferenciákra is odafigyeljenek. Majzik Balázs, az Emberi Erőforrások Minisztériumának osztályvezetője hozzátette: fontos, hogy ne problémaként, hanem lehetőségként, erőforrásként tekintsenek a fiatalokra, és megszólítsák őket.

A mi időnk címmel tart előadást Orbán Viktor kormányfő szombat délelőtt Tusnádfürdőn, Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke társaságában, a moderátor Németh Zsolt külügyi államtitkár lesz – közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke csütörtökön. A kormányfő a határon túli magyar vezetőkkel is egyeztet majd.