A magyar társadalom egészségügyi állapota – mind a fizikai, mint a lelki dimenzióban – kiemelkedően rossz, Magyarország számos betegségcsoportban végez az élen nemzetközi összehasonlításban. „A magyarok fele keringési, szív- és érrendszeri betegségekben, több mint negyede daganatos betegségben hal meg. A 65 év alatti halálozásban 40 százalékot képviselnek a daganatos, 30 százalékot a keringési betegségek. Ezek az értékek 70-80 százalékkal nagyobbak, mint az Európai Unió átlaga” – mondta Szócska Miklós egészségügyi államtitkár, amikor nyáron elindult a Jobb szűrni, mint megijedni címen futó ingyenes szűrőprogram.
Jól látszik, hogy a daganatos, illetve a szív- és érrendszeri megbetegedések tömegesen szedik áldozataikat, a mentális megbetegedések területén is van mit tenni. A helyzetet bonyolítja, hogy a lelki eredetű kínok igen sokszor szomatizálódnak, vagyis fizikai megbetegedésekbe fordulnak át.
• A rezidensek háborút hirdettek a hálapénz ellen
• Szócska még nem végzett a tabumentesítéssel
• Perverz motivációs eszközök az egészségügyben?
• Kiskirályok és csicskák az ágazatban
• Egészségügy: csak kiválasztottaknak?
• Ez a rendszer is megbukik egyszer
Egy társadalom egészségi állapotáért – noha első körben mindig az aktuális egészségügyi ellátórendszert szokták elővenni – nem csupán a rendszer és annak dolgozói a felelősek. Az adott populáció egészségtudatosságának szintje is mértékadó és komoly befolyásoló tényezője, elégtelenségének egyenes következménye a megbetegedés. Maga az államtitkár is azt szorgalmazta, hogy ki kell alakítani a magyar társadalomban az egészségtudatos magatartást.
Éppen ideje nyíltan beszélni a kérdésről, s felhívni a figyelmet arra, hogy az egyénnek komoly felelőssége van saját egészségének megőrzésében is. Ez minden bizonnyal sérti azok érzékenységét, akik saját állapotuk, helyzetük miatt elsősorban külső tényezőket jelölnek meg és a minimumot sem teszik meg saját maguk érdekében. A jelenre, illetve a jövőre nézve is súlyos hiba lenne e kérdés elsunnyogása.