Gergényi: Alaptalan a vád

A 2006-os őszi események során a Magyar Televízió székházánál akkor sem tudtunk volna parancsnokot cserélni, ha akartunk volna – mondta Gergényi Péter.

Gergényi Péter úgy fogalmazott, hogy hitelt érdemlő információi ma sincsenek M. Gábor helyszínparancsnoki tevékenységéről, az események alatt pedig „zéró információja volt”. A történteket az Országos Rendőr-főkapitányság vizsgálta, az eljárás dokumentumait azonban nem ismeri, nem kapta meg betekintésre.

Szerinte beosztottja kvalitását és képességeit jól mutatja, hogy jóval az események után, 2007-ben, miután őt az akkori miniszterelnök eltávolította a rendőrségtől, M. Gábort az új rendőri vezetés előléptette és az összes biztosítandó eseményt továbbra is rábízták. Gergényi Péter arra is rámutatott, hogy „a kormányváltás utáni legújabb vezetés is ugyanezt a gyakorlatot követte és folytatta, ismét magasabb beosztásba került az alezredes”.

A volt rendőrfőkapitány arról is beszélt, hogy a tévészékházat illetően nem a sajtóból értesültek az eseményekről, hanem a saját csatornáikra támaszkodtak. Ezek az információs csatornák azonban nem adtak teljes képet a történésekről. Hozzátette: a HírTV felvételeit is csak jóval az eseményeket követően ismerte meg.

Nem tett vallomást, sem nyilatkozatot, és kérdésekre sem válaszolt a bíróságon M. Gábor, az MTV-székház ostromakor kirendelt helyszíni biztosítási parancsnok csütörtökön a Fővárosi Törvényszéken. A tárgyaláson ismertetett vallomása szerint ugyanakkor azt mondta: voltak kommunikációs hibák a székháznál.

A 2006-os őszi események miatt rendőri vezetők ellen indított per negyedrendű vádlottja még a nyomozás során történt kihallgatásán – amelynek jegyzőkönyvét a bíró a csütörtöki tárgyaláson ismertette – azt mondta: 2006. szeptember 18-án a szabadságáról rendelték vissza, és mobiltelefonon kapta az utasítást felettesétől arra, hogy több helyszínre biztosítási tervet készítsen. Ebben az MTV székházára vonatkozó tervek nem szerepeltek. Amikor a Kossuth téren elhangzott, hogy a tüntetők menjenek át a tévészékházhoz, akkor bízta meg őt Gergényi Péter akkori budapesti rendőrfőkapitány, hogy helyszíni biztosítási parancsnoki feladatot lásson el.

M. Gábor alezredes – aki 2006-ban a BRFK biztosítási osztályvezetője volt – a történteket úgy jellemezte: kommunikációs zavar volt, küldtek a székházhoz úgy rendőröket, hogy arról őt nem értesítették, és az érkezők sem tudták, hogy ő ki. Példaként említette, hogy egy vidéki század parancsnokának tudta a mobilszámát, ám amikor a rendőrtiszt megsérült, már nem tudott velük kommunikálni. Arról is beszámolt, nem tudta, hogy a televízió munkatársai az épületben vannak-e, és azt sem, hogy két politikus is az épületben van.

Korábbi vallomásában azt mondta: valóban történtek szakmai hibák, amiért a kiszabható legalacsonyabb büntetést kapta a fegyelmi eljárása során. Úgy vélte, azért, mert az egész rendőrségen belül egyedül ellene indult fegyelmi eljárás.

Hangsúlyozta: a nagyon szorult és bonyolult helyzetben mindannyian tudásuk legjavát igyekeztek adni a törvények és jogszabályok betartása mellett és nemcsak akkor, hanem a későbbiek folyamán is Bene László országos rendőrfőkapitánnyal együtt.

A vád szerint éjszaka, a székház körüli események nyomán Gergényi Péter másodrendű vádlott M. Gábor rendőr alezredest jelölte ki helyszínparancsnoknak. Ő azonban nem volt képes feladatát ellátni, nem irányította, nem koordinálta a székházba vezényelt rendőri egységeket. Emiatt az ügyészség M. Gábort parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenséggel vádolja.

Az ügyészség szerint Gergényi Péter tudta, hogy a székháznál irányítás nélkül maradtak a rendőrök, kaotikus helyzet alakult ki, mégis eltűrte, hogy parancsa nem érvényesül. Nem utasította a negyedrendű vádlottat jelentéstételre, a változó helyzet értékelésére, nem intézkedett az alkalmatlanná vált helyszínparancsnok leváltásáról és a rendőri erőket összefogni képes parancsnok kijelöléséről. A vád szerint Gergényi Péter mulasztása következtében a helyszínre vezényelt kötelékek felmorzsolódtak, rendőrök sérültek meg. Mindezek miatt Gergényi Pétert elöljárói intézkedés elmulasztásával vádolják.

Dobozi József – harmadrendű vádlott – kijelentette, hogy semmilyen bűncselekményt nem követett el. A volt parancsnok a tárgyaláson csak nyilatkozatot tett, kérdésre nem válaszolt. Ismertette az általa vezetett, mintegy háromezer tagú szervezet 2006-os jogi helyzetét, mint mondta, azért, hogy igazolja, a Rebisz „igénybevételi rendje” rendkívül szerteágazó volt, önálló intézkedésre ő nem volt jogosult.