Az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója jelezte, az angol nyelv tudása azért fontos, mert bármilyen nemzetiségű lesz a blokkok szállítója, a munkanyelv angol lesz. Hozzátette, azért indítottak országos fórumsorozatot, hogy a követelményeket megismertessék azokkal a vállalkozásokkal, amelyek részt kívánnak venni a létesítésben. A nem nukleáris-specifikus munkák legjelentősebbje az építés, amely a beruházásból 25 százalékos részarányt képvisel. Egy blokk építésén csúcsidőben 4-5 ezer embert dolgozhat. A most működő blokkok által biztosított kapacitás pótlására két, 1000-1600 MW teljesítményű blokk építésével számolnak. Fontos, hogy a leendő beszállítók elsajátítsák azt a gondolkodást, biztonsági kultúrát, ami garantálja, hogy az elvégzett feladat a terveknek és minden elvárásnak maradéktalanul megfelel – hangsúlyozta Nagy Sándor.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkára, Jenőfi György szerint a kormány feladata a tájékoztatáson és a jogszabályi környezet szükséges átalakításán túl az, hogy a versenyhelyzet befolyásolása nélkül megteremtse a felkészüléshez szükséges infrastruktúrát, a minőségbiztosítás rendszerét. Hangsúlyozta: ez egy olyan jelentőségű, kiemelt nemzeti beruházás lesz, amely meghatározza a gazdasági növekedést, egyes számítások szerint 1-1,5 százalékos GDP növekedést eredményez. Hajdú János, Paks polgármestere kiemelte, eljött az ideje, hogy az önkormányzatokat – nemcsak Paksot, hanem az egész kistérséget – bevonják az előkészítésbe, hiszen a beruházás nagy szolgáltatásigénye érinti a környező településeket. A felkészüléshez pontos információkra van szükség.
Nagy Sándor az MTI kérdésére elmondta, hogy már dolgoznak azon a programon, ami tartalmazza a minőségirányítási követelményeket, a biztonsági kultúra kialakításához szükséges feltételeket és minden olyan, a nukleáris biztonsági szabályzattal összefüggő előírást, aminek elsajátítása a feltétele annak, hogy munkát kapjanak a vállalkozások. A felmérések szerint másfélszáz cég alkalmas erre a feladatra, ami nem elegendő ahhoz, hogy a kormányzati szándékot, azaz a harmincszázalékos hazai részarányt a létesítésben megvalósítsák. Barta E. Gyula, a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ vezérigazgatója ezzel összefüggésben az együttműködésre helyezte a hangsúlyt. Azt mondta, össze kell fogniuk a vállalkozásoknak, klasztereket kell létrehozniuk. Hozzátette, a következő uniós ciklus fejlesztési forrásait is be kell, be lehet vonni a felkészülésbe.
