Miután egy alkalommal a központból elhangzik, hogy „a rendszer, gyerekek, eddig is számolta”, a személyzeti igazgatók egyszerre vágják rá, hogy „nem, nem számolta”, „nem számolt az semmit”, „a rendszer nem számfejtette le”. Azzal kapcsolatban, hogy akkor miként rögzítsék a túlórát, a rendőrségi házkutatás másnapján az egyik személyzeti igazgató arról beszél, hogy „eddig nem találtunk ilyen kódot”, mire egy másik is azt mondja: „nem volt ilyen kód, nem kaptunk semmilyen kommunikációt, hogy van ilyen kód”.
– Azt mondtad, senkinek nincs félnivalója. Viszont egy konkrét állásfoglalást szeretnék hallani most már, másfél év után a hét napon belüli beosztásmódosításokról, hogy ilyen esetekben akkor hogyan rögzítsünk – mondja egy másik személyzeti igazgató, megjegyezve, hogy „ugye tudjuk, miről van szó”. Ugyanez a személyzeti igazgató arra a kérdésre, hogy a számítási mód a tréninganyagban le volt-e írva, azt válaszolja: „Nem. Dehogy vannak ezek leírva, technikailag ezek pont ilyen különös dolgok voltak, nem voltak ilyen konkrétan leírva Eddig ez volt a kommunikáció, így lettünk leoktatva, illetve hogyha hét napon belüli beosztásváltozás van, mi nem fizethetünk ki bért, hiszen akkor bérköltséget ritkítunk meg.”
A személyzeti igazgató jelzi, hogy felháborítja a beszélgetés, mert „gyakorlatilag letagadjuk azt, hogy erről tudtunk”, és „nyilvánvaló volt, hogy mi nem kezeljük ezt, nem fizetjük túlórába, mert akkor túl fogjuk lépni a bérköltséget”. Mindez a tescós tréningek „mindegyikén elhangzott, és most meg az van, hogy hát akkor csináljátok jól a dolgotokat, mert ha nem, akkor dá-dá lesz”.
További részletek a Magyar Nemzet csütörtöki számában.
