A Kúrián a világ szeme

December 16-án fontos állomásához érkezik a devizahitelesek helyzetének megoldására irányuló munka.

A devizahitelesek természetesen nemcsak a kormány lépéseire várnak, hanem a bíróságokon is küzdenek igazukért. Az utóbbi időben több ítéletben is helyt adtak a devizahiteleseknek a pénzintézetekkel szemben. Léhmann György ügyvéd – aki sikerre vitte több ügyfelét a bankok ellen – elmondta, a magyar ítélkezési gyakorlat továbbra sem ismeri a precedens fogalmát, de a bíróságok iránymutatónak veszik ezeket az ítéleteket. Az esetek többségében azonban az igazságszolgáltatás egymásnak homlokegyenest ellentmondó ítéleteket hozott a devizahitel-szerződésekkel kapcsolatban.

Orbán Viktor miniszterelnök november 8-ai rádióinterjújában pontosan emiatt szorgalmazta, hogy a Kúria hozzon jogegységi döntést a devizahitelek ügyében. „Ha látjuk, hogy itt rend lett, akkor a kormány kockázat nélkül, az emberek mindennapi élete felborításának kockázata nélkül tud úgy döntést hozni, hogy az összhangban legyen az igazságszolgáltatás által kialakított jogi helyzettel” – húzta alá akkor. A kormányfő még ezen a napon ismertette azt is: a kormány minél hamarabb megindítandó jogi konzultációra kérte fel a devizahitelek ügyében Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettest, közigazgatási és igazságügyi minisztert.

Orbán Viktor később arról is beszélt: miután a bankok a hitel nyújtásakor minden szakmai ismerettel rendelkeztek és erősebbek az adósoknál, „tudni szeretnénk, az igazságszolgáltatás szerint vajon nem a bankoknak kellene-e viselniük – mint a józan erkölcsi érzék diktálná – az árfolyamváltozásból fakadó veszteséget”. A másik kérdés, amelyben a kormány mielőbbi gyors állásfoglalást vár, hogy szabad-e a bankoknak egyoldalúan, az adósnak kedvezőtlenül módosítani a kamatot.

A Kúria november végére elérkezettnek látta az időt, hogy jogegységi határozattal oldja a devizahiteles-pereket övező bizonytalanságot. Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetőjének indítványa szerint a Kúriának válaszolnia kell arra, hogy egyáltalán érvényesnek tekinthetők-e a devizahitel-szerződések, és amennyiben nem azok, milyen jogkövetkezményekre lehet számítani.

Az indítvány szerint a Kúriának állást kell foglalnia arról is, hogy amennyiben a devizaalapú kölcsönszerződések valamelyik fenti okból érvénytelenek, az érvénytelenség törvényi jogkövetkezményei – érvényessé nyilvánítás, eredeti állapot helyreállítása, hatályossá nyilvánítás – közül melyiket és mikor indokolt alkalmazni. Kérdés az is, hogy egy ilyen érvénytelenségi ok az egész szerződést teljesen, vagy csak részlegesen érvényteleníti-e, ahogy azt is felveti az indítvány, hogy a bankoknak miről kellett volna tájékoztatniuk pontosan az ügyfeleket, és milyen következménnyel járjon, hogy ezt elmulasztották.

Az indítvány felveti azt a kérdést is, hogy a bankok egyoldalú szerződésmódosításai – például a kamatmódosítás – csak akkor lett volna átlátható, ha az adós maga is ki tudja számolni, hogy a bank mikor és mekkora mértékben növelheti a kamatot, a költséget és a díjakat. Vagy elég, ha csak a lehetséges okok listáját átlátja az adós – és majd a bíróság megvizsgálja, hogy tényleg indokoltak voltak-e az emelések?

A jogegységi eljárás rendkívül jelentős lépés, hiszen felszámolná a különböző bíróságokon született, egymásnak ellentmondó ítéleteket, és egységes eljárásrendhez adhat mintát. Darák Péter, a Kúria elnöke az ügyben zajló munka kapcsán kifejtette, a december 16-ai ülés csak azt jelzi, hogy a legfelsőbb bírói fórum megkezdi a jogegységi indítvány tárgyalását. Mint mondta: jogegységi tárgyalás nem a kezdete és nem is a végpontja a Kúria devizaügyekben folytatott jogértelmező, jogfejlesztő tevékenységének. A tanács egyébként 36 tagú lesz, a 31 kúriai bírón kívül az öt ítélőtábla kollégiumvezetője is részt vesz a munkában. A döntéshozatalhoz kétharmados többségre lesz majd szükségük.

Az elnök a lapnak azt mondta, a devizahiteles perekkel kapcsolatos jogértelmező munka már korábban elindult. Darák arról is tájékoztatott, hogy szakértőket kért fel a hét pontból álló jogegységi indítvány elemzésére, a tárgyaláson várhatóan többüket meghallgatják.