Az Orbán-kormány már 2010-es hatalomra kerülése után jelezte: meg fogja menteni a devizahiteleseket. A kormány által eddig megtett lépések már 350 ezer adósnak nyújtottak jelentős segítséget: a kedvezményes végtörlesztés lehetőségével 170 ezer adós élt, az árfolyamgátba további 170 ezren léptek be, valamint a Nemzeti Eszközkezelőnek is már 11 500 ingatlant ajánlottak fel – foglalta össze 2013 őszén Varga Mihály az adósmentés aktuális állását. A parlament november 5-ei döntése értelmében azok is beléphetnek az árfolyamgát rendszerébe, akik az korábbi szabályozás miatt kimaradtak, így döntött nagy többséggel a parlament kedden.
Orbán Viktor 2013 szeptemberében a parlamentben a devizahitelesek ügyéről szólva hangsúlyozta: e szerződések megkötésekor a bankok visszaéltek saját helyzetükkel, az emberek jóhiszeműségével, mert úgy terjesztették el a devizakölcsönöket, hogy közben ismerték a lehetséges kockázatokat, pontosan tudták, mi lesz, ha elszabadulnak az árfolyamok, hiszen az összes árfolyamkockázatot jó előre áthárították az ügyfelekre. A miniszterelnök mindezt elfogadhatatlannak nevezte.
A kormány ezt követően arra kérte a bankokat, hogy 2013. november 1-jéig módosítsák a szerződéseket, és tegyenek lépéseket a törlesztőrészletek csökkentése érdekében. Azóta már a bankszövetség és a CÖF is előjött megoldási javaslataival, de a Nemzetgazdasági Minisztérium is dolgozik a devizahitelesek problémájára megoldást kínáló módszertanon.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábban arról beszélt, hogy a banki intézkedések elmaradása esetén a kormány kész olyan jogszabályt alkotni, amely a devizában eladósodottak számára a jelenleginél alacsonyabb, hosszú távon is kiszámítható törlesztőrészletet eredményez a jövőben. A nemzetgazdasági miniszter később azt fejtegette, három-öt év alatt lehetne kivezetni a lakáscélú devizaalapú jelzáloghiteleket, a kormány olyan megoldást szeretne találni a devizahitelesek problémájára, amellyel jövőre már 15-20 százalékkal csökken az érintettek törlesztőrészlete.
A devizahitelesek természetesen nemcsak a kormány lépéseire várnak, hanem a bíróságokon is küzdenek igazukért. Az utóbbi időben több ítéletben is helyt adtak a devizahiteleseknek a pénzintézetekkel szemben. Léhmann György ügyvéd – aki sikerre vitte több ügyfelét a bankok ellen – elmondta, a magyar ítélkezési gyakorlat továbbra sem ismeri a precedens fogalmát, de a bíróságok iránymutatónak veszik ezeket az ítéleteket. Az esetek többségében azonban az igazságszolgáltatás egymásnak homlokegyenest ellentmondó ítéleteket hozott a devizahitel-szerződésekkel kapcsolatban.
Orbán Viktor miniszterelnök november 8-ai rádióinterjújában pontosan emiatt szorgalmazta, hogy a Kúria hozzon jogegységi döntést a devizahitelek ügyében. „Ha látjuk, hogy itt rend lett, akkor a kormány kockázat nélkül, az emberek mindennapi élete felborításának kockázata nélkül tud úgy döntést hozni, hogy az összhangban legyen az igazságszolgáltatás által kialakított jogi helyzettel” – húzta alá akkor. A kormányfő még ezen a napon ismertette azt is: a kormány minél hamarabb megindítandó jogi konzultációra kérte fel a devizahitelek ügyében Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettest, közigazgatási és igazságügyi minisztert.
Orbán Viktor később arról is beszélt: miután a bankok a hitel nyújtásakor minden szakmai ismerettel rendelkeztek és erősebbek az adósoknál, „tudni szeretnénk, az igazságszolgáltatás szerint vajon nem a bankoknak kellene-e viselniük – mint a józan erkölcsi érzék diktálná – az árfolyamváltozásból fakadó veszteséget”. A másik kérdés, amelyben a kormány mielőbbi gyors állásfoglalást vár, hogy szabad-e a bankoknak egyoldalúan, az adósnak kedvezőtlenül módosítani a kamatot.
A Kúria november végére elérkezettnek látta az időt, hogy jogegységi határozattal oldja a devizahiteles-pereket övező bizonytalanságot. Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetőjének indítványa szerint a Kúriának válaszolnia kell arra, hogy egyáltalán érvényesnek tekinthetők-e a devizahitel-szerződések, és amennyiben nem azok, milyen jogkövetkezményekre lehet számítani.
Az indítvány szerint a Kúriának állást kell foglalnia arról is, hogy amennyiben a devizaalapú kölcsönszerződések valamelyik fenti okból érvénytelenek, az érvénytelenség törvényi jogkövetkezményei – érvényessé nyilvánítás, eredeti állapot helyreállítása, hatályossá nyilvánítás – közül melyiket és mikor indokolt alkalmazni. Kérdés az is, hogy egy ilyen érvénytelenségi ok az egész szerződést teljesen, vagy csak részlegesen érvényteleníti-e, ahogy azt is felveti az indítvány, hogy a bankoknak miről kellett volna tájékoztatniuk pontosan az ügyfeleket, és milyen következménnyel járjon, hogy ezt elmulasztották.
Az indítvány felveti azt a kérdést is, hogy a bankok egyoldalú szerződésmódosításai – például a kamatmódosítás – csak akkor lett volna átlátható, ha az adós maga is ki tudja számolni, hogy a bank mikor és mekkora mértékben növelheti a kamatot, a költséget és a díjakat. Vagy elég, ha csak a lehetséges okok listáját átlátja az adós – és majd a bíróság megvizsgálja, hogy tényleg indokoltak voltak-e az emelések?
A jogegységi eljárás rendkívül jelentős lépés, hiszen felszámolná a különböző bíróságokon született, egymásnak ellentmondó ítéleteket, és egységes eljárásrendhez adhat mintát. Darák Péter, a Kúria elnöke az ügyben zajló munka kapcsán kifejtette, a december 16-ai ülés csak azt jelzi, hogy a legfelsőbb bírói fórum megkezdi a jogegységi indítvány tárgyalását. Mint mondta: jogegységi tárgyalás nem a kezdete és nem is a végpontja a Kúria devizaügyekben folytatott jogértelmező, jogfejlesztő tevékenységének. A tanács egyébként 36 tagú lesz, a 31 kúriai bírón kívül az öt ítélőtábla kollégiumvezetője is részt vesz a munkában. A döntéshozatalhoz kétharmados többségre lesz majd szükségük.
Az elnök a lapnak azt mondta, a devizahiteles perekkel kapcsolatos jogértelmező munka már korábban elindult. Darák arról is tájékoztatott, hogy szakértőket kért fel a hét pontból álló jogegységi indítvány elemzésére, a tárgyaláson várhatóan többüket meghallgatják.
