„Szó sincs arról, hogy mindent megtett volna a bírói testület, húzza az időt, és nem döntött az egyoldalú szerződésmódosításokról a kamatemelés és az árfolyamrés kérdéséről sem” – jelentette ki Kövér László. Hozzátette: ő is úgy gondolja, hogy a legfőbb bírói testület a bankok oldalára állt; ő másként döntött volna a helyükben.
Megjegyezte: bár nem ő az a szereplő akinek ezt a kérdést meg kell válaszolni, de ez „gyáva döntés volt, a tisztelt bírói testület megpróbált kibújni a felelősség alól, jogászkodó megoldást talált, és megvárja, hogy az Európai Bíróság majd hogyan dönt”.
„Az egész devizahiteles ügy ennek az országnak az össze baját szinte állatorvosi lóként mutatja fel, köztük a politikai elit egy részének felelőtlenségét, sunyiságát, hiszen ez a probléma az előző kormányzati ciklus idejéből származik” – jelentette ki az Országgyűlés elnöke.
Nem szabad elfeledkezni a bankokról, amelyeket az extraprofit hajt, és tulajdonosaikról, akiket az mozgat, hogy mennyi pénzt szivattyúzhatnak ki Magyarországról, és mindegy nekik, milyen áron – mondta a politikus.
Hamarosan közzéteszik az indokokat
December végén, január elején várhatóan megjelenik a Magyar Közlönyben a Kúria devizaügyben hozott hétfői jogegységi határozata – tudta meg a Magyar Nemzet.
Éles kritikákat kapott a testület
Ahogy várható volt, a Kúria állásfoglalása után elindult a reakcióözön. A vélemények döntő többsége egyértelműen negatív.
Kövér László hozzátette, hogy az igazságszolgáltatás tagjai példát vehetnének a környező országokról, ahol a hasonló ügyekben a bíróságok a saját polgáraik oldalára álltak, nem pedig az idegen kézben lévő bankokéra.
Az Országgyűlés elnöke szerint a posztkommunista-balliberális kormányok bűneként Magyarországon nincs magyar tulajdonú bankszektor, és az ország ki van szolgáltatva a nemzetközi bankvilág kényének-kedvének.
A Házelnök megerősítette a kormánypárti többség szándékát a kérdés rendezésére. Arról, hogy törvénymódosítás, új jogszabály alkotása lehet-e a megoldás, és a kormány politikai úton rendezi-e a kérdést, azt mondta: ha nem lesz más lehetősége a kormánynak, akkor kénytelen lesz, ennek azonban vannak kockázatai, hiszen a döntéseket különböző fórumokon meg lehet támadni.
„Ha ezek a szerződések nem ütköznek a jó erkölcsbe, akkor ennek a törvényi helynek semmi értelme, mert akkor jó erkölcs nincs is Magyarországon – fogalmazott Kövér. – A Kúria döntésével szemben nem az a legfontosabb kifogás, amit megállapított, hanem az, hogy nem hajlandó tudomást venni arról, mi a probléma.”
A jövő évi választásokról szólva az Országgyűlés elnöke arról beszélt, hogy nem mondhatják ki, minden eldőlt. A választás addig tart, amíg az eredményt ki nem hirdetik, amíg a bíró le nem fújja a meccset. Sok minden történhet a következő néhány hónapban – hangsúlyozta, és a bajai hamis videót hozva példaként hozzátette: látható, hogy az ellenzék „nem nagyon finnyás” az eszközök megválogatásában.
Kövér László úgy vélekedett, hogy az MSZP, az Együtt–PM Szövetség és a Demokratikus Koalíció összeáll a végén. Ugyanakkor hangsúlyozta, nem ez az igazán fontos kérdés abban a „cirkuszban”, amit Mesterházy Attila és Bajnai Gordon művel Gyurcsány Ferenccel szemben, hanem az az erkölcsi botrány, hogy azzal az emberrel és azokkal az iszonyatos bűnökkel, amelyeket az MSZP nevében elkövetett, még nem tudtak mit kezdeni.
Ha 2010-ben nem volt bátorságuk kitenni a pártból és elhatárolódni attól, amit tettek, legalább akkor megtehették volna, amikor Gyurcsány maga választotta ezt az utat – mondta a házelnök. „Az, hogy megint előállt az a helyzet, hogy egy ilyen gonosztevővel, politikai értelemben brigantival, mint Gyurcsány Ferenc felmerül a tárgyalás lehetősége, azt mutatja, hogy semmiből nem tanulnak, és egyáltalán nem hajlandók megváltozni” – fogalmazott.
Kövér László szerint ez azt jelenti, hogy vállalják 2006. október 23-át, 2004. december 5-ét és a 2006–10 közötti országrombolást. Hozzátette: nem a programok versenye zajlik a baloldalon, hanem az, hogy kinek kell felülnie a gázrezsóra, ahogy Gyurcsány Ferenc ajánlotta. „Az egész egy szánalomtenger” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
