2013-ban hét magyarországi településen (Gyömrő, Óbarok, Balatonkenese, Nagykőrös, XIII. kerület, Velem és Ózd) tartottak népszavazást. A legtöbb kérdésben Nagykőrösön lehetett állást foglalni, szám szerint négyben, míg Velemben két ügyben járulhattak a szavazóurnákhoz a választók, a többi településen csak egyetlen szavazólapot kaptak a résztvevők.
A hét voksoláson összesen 65 327 fő élhetett volna a szavazati jogával, de csak 16 171 fő jelent meg a népszavazások napján, ami 24,75 százalékos részvételi aránynak felelt meg. Ez meglehetősen alacsony aktivitási arány, de ez többek között annak is köszönhető, hogy Ózdon olyan kérdésben szavaztak, amelynek nem volt már tétje. A legnagyobb arányban a XIII. kerületben (66,67 százalék) voksoltak, míg a legkisebb részvételi hajlandóság Gyömrőn (17,4 százalék) volt.
A 2013-as év a gyömrői népszavazással kezdődött, ahol egy Horthy Istvánról elnevezendő közparkról voksolhattak a helyiek. A referendumot a Demokratikus Koalíció és az MSZP helyi szervezete, valamint a Környezet-, Ifjúság- és Gyermekvédő Egyesület kezdeményezte, és a balliberális erők nagyon bíztak benne, hogy sikerül érvényessé tenni a szavazást.Ezzel szemben még 20 százalék sem ment el, így elmaradt a balliberális öröm.
Érvényes és eredményes népszavazáson a többség elutasította Nagyegyháza településrész önálló településsé válását a Fejér megyei Óbarokon február 24-én. Ez volt az első érvényes referendum a 2013-as évben. Egy hónappal később Balatonkenesén érvénytelen volt a 2014-ben önállóvá váló Balatonkenese balatonakarattyai városrész településhatárai miatt kiírt helyi népszavazás.
Április 7-én négy kérdésben voksoltak Nagykőrösön, ahol többek között a Bács-Kiskun megyéhez való csatlakozásról is megkérdezték a helyieket. A referendum érvénytelen lett, mivel csak 32,76 százalék voksolt, de ennek ellenére a polgármester bízott benne, hogy a megjelentek többségi akaratát szem előtt tartva az Országgyűlés hozzájárul majd a város Bács-Kiskunhoz való csatlakozásához.
Az év legabszurdabb népszavazását a XIII. kerületben tartották a Margitsziget hovatartozásáról, ahol összesen három jogosult volt. Ebből ketten jelentek meg az urnáknál, akik elvetették a sziget Budapesthez való csatolását. A főpolgármester szerint nehéz komolyan beszélni a Margitsziget közigazgatási besorolásáról szóló népszavazásról. Tarlós István úgy fogalmazott: „a demokrácia komoly dolog és nem érdemes paródiát csinálni belőle.”
Politikai földrengést okozott a november 10-i velemi népszavazás a településen, mivel a községben eredményes referendumot tartottak arról, hogy a jövőben önállóan rendezzék meg a Velemi Gesztenye Napok rendezvénysorozatot, és kezdeményezték három kihasználatlanul álló, nagy értékű ingatlan önkormányzati tulajdonba vagy használatba vételét. Horváth Miklós polgármester és három képviselő úgy gondolja, a népszavazáson született döntés nem szolgálja a község érdekeit, ezért javasolták a testület feloszlatását, amihez végül a népszavazás kiírását kezdeményező negyedik képviselőtársuk is csatlakozott.
Érvénytelennek bizonyult a korábban Ózdra tervezett roma kulturális központról tartott népszavazás, miután vasárnap 5867-en éltek szavazati jogukkal, az érvényességhez azonban több mint 14 ezer embernek kellett volna részt vennie a referendumon – közölte Almási Csaba, a város jegyzője. Az ügydöntő népszavazást egy olyan beruházásról tartották, amelynek megvalósításáról már letett az észak-borsodi város önkormányzata, de a referendum kezdeményezői annyi aláírást összegyűjtöttek, hogy a voksolást kötelező volt kiírni.
