A Népszava és a Magyar Hírlap is arról ír csütörtöki lapszámában, hogy a Nemzeti Választási Iroda (NVI) keddi összesítése szerint 99 987 külhoni kérte felvételét a választói névjegyzékbe. A szerdán beérkezett adatokat csütörtökön tette közzé az NVI, amely szerint 100 817-en kérték felvételüket a határon túli névjegyzékbe.
A Magyar Hírlap cikke kitér rá, hogy a legtöbben továbbra is Romániából és Szerbiából regisztrálnak, előbbiek csaknem 45 ezren, utóbbiak pedig több mint 17 ezren vannak. A határon túliak augusztus 1-je óta postai úton, november 1-je óta pedig már az interneten is kérhetik regisztrációjukat. A regisztráció tíz évig érvényes.
A Népszava írása szerint a külhoni választók akár 3-4 képviselői hely sorsát is befolyásolhatják, így nagyobb beleszólással bírhatnak a magyar közéletre, mint a belföldi lakhellyel rendelkező, ám nemzetiségi hovatartozásukat vállaló szavazók.
Ahogy azt az MNO megírta, Magyarországon a 2014-es választásokat követően a nemzetiségek is részt vehetnek az új parlament munkájában. A választási eljárásban a 13 elismert hazai nemzetiség – bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán – vehet részt, és szerezhet kedvezményes mandátumot az Országgyűlésben. A kisebbségek választójogát úgy rendezték, hogy aki azt kéri, hogy valamelyik nemzetiségi listára voksolhasson, az nem szavazhat pártlistára, csak arra az egyéni jelöltre, aki a lakóhelyén lévő választókerületben indul.
Éppen ez utóbbi kitételt érte támadás a balliberális véleményvezérek részéről, szerintük ez a rendelkezés hátrányosan érinti azokat, akik regisztráltak a nemzetiségi listára. Érvelésük azonban meglehetősen gyenge lábakon áll, mivel bár a regisztráltak nem szólhatnak bele a pártlistás versengésbe, a kisebbségeknek egy mandátum megszerzéséhez a pártoknál lényegesen kevesebb szavazatot kell elérniük.
