A közleményben A Város Mindenkié csoport keddi, a minisztérium előtt tartott sajtótájékoztatóján elhangzottakra reagáltak.
A jogvédő szervezetek feszültségkeltéssel, szociális demagógiával gáncsolják a hajléktalanokat és segítőiket a társadalomba visszavezető úton – írtuk korábban.
Politikai célból, hazugságokkal heccelik a szerencsétlen sorsú embereket – kommentálta Tarlós István az A Város Mindenkié aktivistáinak akcióit.
A csoporttal kapcsolatban Zentai Oszkár józsefvárosi képviselő – aki a hajléktalanokat a társadalomba fokozatosan visszaillesztő LÉLEK-program irányítója – elmondta: az aktivisták csak kritizálnak és hőbörögnek de segítséget soha semmilyen formában nem nyújtottak a hajléktalanokat felkaroló programoknak.
A hajléktalanokat és segítőiket tömörítő szervezet a nappali melegedőkben kötelező regisztráció ellen tiltakozott, ennek értelmében egy ember egy nap csak egyetlen intézmény szolgáltatásait használhatja.
A szervezet tapasztalatai szerint sok hajléktalan járt már úgy, hogy emiatt elutasították őket egy nappali melegedőben, emellett az érintettek arról is beszámoltak, hogy a hajléktalanellátó intézmények számos esetben visszaélnek ügyfeleik adataival, és hamisan regisztrálják őket abban a reményben, hogy megkapják utánuk a finanszírozást.
Az államtitkárság azt közölte: a nappali melegedők fenntartóinak jogszabály írja elő, hogy milyen szolgáltatásokat kell nyújtaniuk. Az ellátottak érdeke az volna, hogy az összes szolgáltatáshoz egy helyen jussanak hozzá. A 2012 júliusában bevezetett új adminisztrációs rendszert kifogásoló szolgáltatók azt szeretnék, hogy a hajléktalanoknak nyújtható nappali ellátások rendszere ne változzon, azaz ha az igénylő egy adott napon az egyik melegedőben mos, a másikban étkezik, a harmadikban segítséget kér, akkor a teljesítést végző szolgáltatók mindannyian kapják meg a nappali ellátásért járó teljes kvótát. Ez a rendszer átláthatatlan volt, sem az adófizetők, sem az ellátottak érdekeit nem szolgálta megfelelően – írták.
A kormány tavaly 9 milliárd forintot fordított a hajléktalanok ellátására, ebből mintegy 8 milliárd forint normatív finanszírozás volt. A Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybe vevőkről ennek a normatív finanszírozásnak a felhasználását kívánja hatékonyabbá és átláthatóbbá tenni. Az egészségügyben régóta használt taj-alapú nyilvántartás már a szociális ágazatban is nyomon követhetővé teszi az állami finanszírozás felhasználását.
Egyúttal lehetővé válik a nyilvántartással visszaélő szolgáltatók kiszűrése, hatékonyabbá válik az ellenőrzés, és a valós ellátást nyújtó szolgáltatók finanszírozására több jut – hangsúlyozták. Azt írták: abban az esetben, ha egyes szolgáltatók mégis úgy igényelnek egy hajléktalan után normatívát, hogy szolgáltatást valójában nem nyújtottak, akkor személyesen vagy írásban panaszt lehet tenni a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnál.
