Az uzsorások szinte minden elképzelhető módon sanyargatták áldozataikat. Nem volt meglepő, ha 100 000 forintos kölcsön után 1-1,5 millió forintot kellett visszafizetni, aki nem tudta ezt megtenni, az sokszor életveszélyes fenyegetéseket kapott. Ha ez nem volt elég, akkor az uzsorás elszedte áldozata szociális segélyét.
Az uzsora különös formája is elterjedt egyes vidékeken, az úgynevezett boltocskázás. Az uzsorások élelmiszerrel kezdtek el „üzletelni”, a rászorulóknak azonban az „ingyen, felírásra” kapott kenyér, tej és más alapvető élelmiszerek árát jelentős felárral kellett visszafizetniük a hó végén, ha megjött a nyugdíj vagy a segély. A „boltocskák” tulajdonosai sokszor zálogot kértek, például személyi igazolványt, bankkártyát, így a segélyosztáskor az sem volt ritka, hogy az uzsorás maga vette le a kártyáról a szerinte neki járó összeget.
2011-ben Orbán Viktor miniszterelnök az uzsorások elleni „hajtóvadászatot” nevezte a kormány egyik fő prioritásának. A miniszterelnök elfogadhatatlannak tartotta, hogy az ország egyes területein bűnbandák élősködnek a legszegényebbeken.
Farkas Flórián fideszes országgyűlési képviselő, az Országos Roma Önkormányzat elnöke úgy vélte, hogy az uzsorások már a közmunkaprogramokra is rátelepedtek, így gyakran nem a közmunkásnak javul az anyagi helyzete, hanem az uzsorásnak nő az anyagi forrása. Ez a bűncselekményfajta súlyos károkat okoz a felzárkóztatási programokban, miközben az amúgy is mindennapi gondokkal küszködőket további nincstelenségbe taszítja, végső esetben bűnözésre kényszeríti – fűzte hozzá. „Meggyőződésünk, hogy a mélyszegénységben élőknek ki kell szabadulniuk az uzsora fogságából ahhoz, hogy elindulhassanak a társadalmi felzárkóztatás és integráció útján. Ehhez viszont totális háború megindítására van szükség az uzsorások ellen, amely háború az ORÖ csapataival lehet csak sikeres” – írta akkor közleményében Farkas Flórián.
Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára szerint ezen bűncselekmények ellen azért is kell különösen keményen fellépni, mert a legszegényebb, leginkább rászorulók ellen követik el őket. A kormánynak pedig az a feladata, hogy megvédje a legszegényebbeket és lesújtson a törvény szigorával az elkövetőkre – tette hozzá, megjegyezve: emellett a társadalomnak is jogos igénye, hogy az elkövetők felelősségre vonása mielőbb megtörténjen. A társadalmi igényekkel összhangban módosították egyrészt a Btk-t., a hatályos uzsoratényállás módosításával a büntetőjogi fellépés szigorúbb és következetesebb, valamint az új elkövetési magatartásokhoz rugalmasabban alkalmazkodó lett.
A módosítás értelmében nem csak üzletszerű elkövetés esetén büntethető az uzsorázás, ugyanakkor az üzletszerűség a bűnszervezetben elkövetéshez hasonlóan minősített eset. További újdonság az együttműködő elkövető büntetésének korlátlan enyhítésének lehetősége, amellyel a kormány szándéka a felderítés hatékonyságának növelése, hiszen így az elkövető érdekeltté válik a még fel nem derített esetek ismertetésében. Ezekkel az eszközökkel sikeresebben vehető fel a küzdelem az uzsorások ellen.
2011 szeptemberében az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) egy 12 főből álló külön nyomozócsoportot állított fel az uzsora-bűncselekmények felderítésére, emellett az ország hat régiójában megerősítették a rendőri erőket. A több évtizedes nyomozói tapasztalattal rendelkező rendőrökből álló csoport az országos rendőrfőkapitány döntésére, az ORFK bűnügyi főigazgatóságán belül jött létre. Feladata, hogy a különösen súlyos, sorozatjellegű uzsoraügyeket központi hatáskörbe vonja, a különféle szerveknél vagy megyei hatáskörben folyó ügyeket összehangolja, segítse.
Önmagában az uzsora-bűncselekményt a törvény öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatja, de ehhez a bűncselekményhez sokszor más cselekmény, önbíráskodás, zsarolás, testi sértés is társul.
2013 márciusában az uzsorázás visszaszorítását célzó munkacsoportot hozott létre a kormány az ombudsman javaslata alapján. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium hozta létre a munkacsoportot az Emberi Erőforrások, a Belügy-, a Nemzetgazdasági és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közreműködésével, valamint a Magyar Bankszövetség bevonásával.
A munkacsoport feladata, hogy a külföldi és a magyarországi tapasztalatok figyelembevételével javaslatokat tegyenek olyan mikrohitelprogramok kidolgozására, amelyek legális alternatívát nyújtanak az uzsorahitelezéssel szemben.
2013 utolsó negyedévében a rendőrség nyomozó hatóságai ötven nyílt és két titkos eljárást fejeztek be. A befejezett ügyek közül hét esetben feljelentés-elutasítással, 29 esetben – bűncselekmény vagy bizonyíték hiányában – megszüntetéssel, 14 ügyben pedig vádemelési javaslattal zárult az eljárás. 71 nyomozás vagy feljelentés-kiegészítés volt folyamatban uzsorás tevékenységgel összefüggésben, közülük a legtöbb – 20 eset – Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 11 Szabolcs-Szatmár-Bereg, 9 pedig Pest megyében. Ezekben az eljárásokban 69 elkövetőről már tudtak a nyomozó hatóságok, míg hat ügyben az elkövetők kiléte még ismeretlen volt. Az ismert elkövetők közül 23-an kényszerintézkedés hatálya alatt álltak: egyikük házi őrizetben, a többiek előzetes letartóztatásban.
