„A magyar kormány nemcsak idehaza, de Európában is kiemelt fontosságú feladattá tette a romák helyzetének javítását. Valódi esélyteremtéssel, a többségi társadalomba való bevonással alapozzuk meg az egymás elfogadásán, kölcsönös felelősségvállaláson alapuló, gyűlölet nélküli együttélést” – olvasható a dokumentumban.
Mint írták, a tárca társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársága a szemléletváltásra és a megelőzésre helyezi a hangsúlyt, annak a programnak a koordinálására, amelynek köszönhetően romák és nem romák jutnak egyre többen munkához, részesülnek felzárkóztató ösztöndíjakban és javulnak az életkörülményeik. „Olyan megoldásokat keresünk, amelyek az érintettek aktív bevonását és részvételét feltételezik, a források szigorúan ellenőrzött felhasználása, az unió által is méltatott monitoring-rendszer mellett pedig új és fontos partnerként jelennek meg a karitatív szervezetek és az egyházak” – fogalmaztak. A közlemény szerint a cél, hogy „rövid távon elérhető felzárkóztató programok, hosszú távon pedig tartós megoldás születhessen a szegénységre és a társadalmi konfliktushelyzetekre, hogy ezáltal is csökkenjen az előítéletesség”.
Az ENSZ Közgyűlésének 21. ülésszakán, 1966-ban nyilvánították március 21-ét a faji megkülönböztetés elleni küzdelem világnapjává. Annak a véres rendőrsortűznek az emlékére tartják évről évre, amely 69 halálos áldozatot követelt 1960. március 21-én a dél-afrikai Sharpeville-ben.
