– Ön a lakótelepes Kertvárosban nőtt fel. Ez a legnagyobb pécsi városrész, amiről korábban is úgy tartották, hogy az itt élők hagyományosan a baloldalra szavaznak, annak ellenére, hogy 2010-ben a Fidesz elsöprő győzelmet aratott Pécsett. Kemény harcra számít?
– Nem tartom a kertvárosiakat hagyományosan jobb- vagy baloldaliaknak, ahogyan a pécsieket sem lehet beskatulyázni. Itt közélet iránt fogékony emberek élnek, akik tudják, kik képviselik őket megfelelő módon, és kik nem. Ha úgy ítélik meg, hogy váltani kell, akkor másik alternatívát keresnek. Úgy gondolom, semelyik párt nem érezheti biztosnak Pécsen a helyzetét. Itt mindkét oldal ért már el komoly sikereket és kudarcokat a közelmúltban.
– Pécsről négy-öt évvel ezelőtt rengeteg negatív hír jelent meg. Ön szerint mennyiben változott meg a városról kialakult kép?
– Öt évvel ezelőtt kudarcok jellemezték Pécset, semmi nem sikerült. Még az olyan program sem, amelybe kódolva volt a siker. Ilyen volt az Európa kulturális fővárosa program előkészítése, amelyet óriási csúszások jellemeztek az induláskor. Közben koszos volt város, és akkor is fizetni kellett százmilliót a hóeltakarításért, ha szinte nem is volt tél. Botrányos körülmények között adták el a pécsi buszokat, és csak a szocialisták idején 119-szer emelték a rezsit, aminek következtében megháromszorozódtak a közszolgáltatási díjak, a város pedig pénzügyi csődben volt. A kudarcok hatással voltak az emberek hangulatára is: bizalmatlanság és feszültség jellemezte a lakosság közérzetét. Ezért a legfontosabb feladatunk a bizalom helyreállítása volt.
– Hogyan próbáltak ebből a helyzetből kikecmeregni?
– Eleinte a legkisebb ügyekben is indulattal kerestek meg bennünket, mivel úgy gondolták, hogy hiába mondják el a gondjaikat, semmi nem történik. Csak a gőzt akarták kiereszteni. Feleslegesnek érezték a politikusakkal való párbeszédet, mert korábban mindig a politika akarta megmondani, hogy mi a jó az embereknek. De nekünk az a feladatunk, hogy megoldjuk a problémákat. Sikerült ezen a rossz közhangulaton változtatni. Ma már az emberek aktívan részt vesznek a város életében, Kertvárosban például egyre több civil szervezet jött létre. Úgy vélem, ha Magyarországon Pécsről beszélünk, akkor az az emberekben mindig valamilyen pozitív érzést vált ki – a Király utca, a Mecsek, a tévétorony. Sokan ide jártak egyetemre, vagy a szerelmükkel lakatot helyeztek el a híres lakatfalon. A városnak nagyon jó, vonzó atmoszférája van, szeretik az emberek. Idegenforgalmi szempontból nekünk az a feladatunk, hogy olyan programokat szervezzünk, amelyekkel több napra is itt tarthatjuk a turistákat. Leonardo-kiállítás nyitja a kapuit, amelyhez hasonlóan gazdag nem volt még Európában, és jövőre több ezer énekest felvonultató Európa Cantat fesztivált szervezünk. A város idén is több mint 160 fesztiválnapot tart nyilván. Jó látni, hogy mára a pécsiek elkezdtek bízni egymásban.