A kudarcok után építkeztek Pécsett

Kudarcokkal teli, botrányokról hírhedt városból nyugodt, fejlődésnek indult várossá vált a baranyai megyeszékhely.

– Ön a lakótelepes Kertvárosban nőtt fel. Ez a legnagyobb pécsi városrész, amiről korábban is úgy tartották, hogy az itt élők hagyományosan a baloldalra szavaznak, annak ellenére, hogy 2010-ben a Fidesz elsöprő győzelmet aratott Pécsett. Kemény harcra számít?
– Nem tartom a kertvárosiakat hagyományosan jobb- vagy baloldaliaknak, ahogyan a pécsieket sem lehet beskatulyázni. Itt közélet iránt fogékony emberek élnek, akik tudják, kik képviselik őket megfelelő módon, és kik nem. Ha úgy ítélik meg, hogy váltani kell, akkor másik alternatívát keresnek. Úgy gondolom, semelyik párt nem érezheti biztosnak Pécsen a helyzetét. Itt mindkét oldal ért már el komoly sikereket és kudarcokat a közelmúltban.

– Pécsről négy-öt évvel ezelőtt rengeteg negatív hír jelent meg. Ön szerint mennyiben változott meg a városról kialakult kép?
– Öt évvel ezelőtt kudarcok jellemezték Pécset, semmi nem sikerült. Még az olyan program sem, amelybe kódolva volt a siker. Ilyen volt az Európa kulturális fővárosa program előkészítése, amelyet óriási csúszások jellemeztek az induláskor. Közben koszos volt város, és akkor is fizetni kellett százmilliót a hóeltakarításért, ha szinte nem is volt tél. Botrányos körülmények között adták el a pécsi buszokat, és csak a szocialisták idején 119-szer emelték a rezsit, aminek következtében megháromszorozódtak a közszolgáltatási díjak, a város pedig pénzügyi csődben volt. A kudarcok hatással voltak az emberek hangulatára is: bizalmatlanság és feszültség jellemezte a lakosság közérzetét. Ezért a legfontosabb feladatunk a bizalom helyreállítása volt.

– Hogyan próbáltak ebből a helyzetből kikecmeregni?
– Eleinte a legkisebb ügyekben is indulattal kerestek meg bennünket, mivel úgy gondolták, hogy hiába mondják el a gondjaikat, semmi nem történik. Csak a gőzt akarták kiereszteni. Feleslegesnek érezték a politikusakkal való párbeszédet, mert korábban mindig a politika akarta megmondani, hogy mi a jó az embereknek. De nekünk az a feladatunk, hogy megoldjuk a problémákat. Sikerült ezen a rossz közhangulaton változtatni. Ma már az emberek aktívan részt vesznek a város életében, Kertvárosban például egyre több civil szervezet jött létre. Úgy vélem, ha Magyarországon Pécsről beszélünk, akkor az az emberekben mindig valamilyen pozitív érzést vált ki – a Király utca, a Mecsek, a tévétorony. Sokan ide jártak egyetemre, vagy a szerelmükkel lakatot helyeztek el a híres lakatfalon. A városnak nagyon jó, vonzó atmoszférája van, szeretik az emberek. Idegenforgalmi szempontból nekünk az a feladatunk, hogy olyan programokat szervezzünk, amelyekkel több napra is itt tarthatjuk a turistákat. Leonardo-kiállítás nyitja a kapuit, amelyhez hasonlóan gazdag nem volt még Európában, és jövőre több ezer énekest felvonultató Európa Cantat fesztivált szervezünk. A város idén is több mint 160 fesztiválnapot tart nyilván. Jó látni, hogy mára a pécsiek elkezdtek bízni egymásban.

– A pécsi tömegközlekedés rendbetétele, az új buszok beszerzése évekig késett.
– Volt egy kiszervezett buszos cégünk, a Pécsi Közlekedési Zrt., amelyet 1,7 milliárdos adótartozás terhelt. Ahhoz, hogy biztonságban legyen a közlekedés, új céget kellett létrehozni, a száz százalékban városi tulajdonú Tüke Busz Zrt.-t. Ám megalapításakor a nulláról indultunk, munkaerőn kívül semmink nem volt. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy 56 ezer ember használja rendszeresen a tömegközlekedést Pécsett. Új buszok beszerzésére is megoldást kellett keresnünk, és ma már 43 új jármű szolgálja a közlekedést. Ha utánaszámolunk, kiderül, hogy az új buszok beszerzése annyiba kerül, mint a régi, elavult buszok üzemeltetése. De nem csak itt találkoztunk nehéz örökséggel.

– Éspedig?
– Három IMS-technológiával épült iskola lett egyik napról a másikra életveszélyes 2007-ben. Hogyan juthat el oda egy város, hogy ez előforduljon? Ennek csak volt valamilyen előzménye. Két évig semmi nem történt. Most viszont az egyik iskola felújítása már megtörtént, a másiké folyamatban, a harmadik esetében pedig már keressük a megoldást – folytatni fogjuk a programot. Nem lehet azt mondani, hogy erre nincs pénze a városnak. Az emberek azt várják el, hogy találjuk meg a megoldást a problémákra.

– A kormány is másképpen viszonyul a városhoz, mint korábban?
– Igen, hiszen korábban azt tapasztaltuk: az emberek nemcsak a saját városvezetésükben, hanem a kormányukban sem bízhattak. Ez megváltozott. A jobboldali kabinet mellénk állt. Segítségünkre volt, de mindent meg kellett indokolnunk. Például a Pécs Vízmű Zrt.-vel kapcsolatos jogvita lezárásaként a kormány hárommilliárdos kompenzációt fizetett ki a Sueznek. Azért kaphattuk meg a támogatást, mert már az országos rezsicsökkentés előtt mérsékeltük a pécsi vízdíjat, olcsóbban szolgáltatunk, és technológiai újításokat vezettünk be. Ha összeszámoljuk a kormányzati segítség összegét, akkor a 45 milliárdos adósságátvállalás mellett további 20 milliárdot kapott Pécs a város problémáinak kezelésére. Ez hatalmas segítség.

– Pécs egyetemi város. Ez meghatározza a város életét. A legfrissebb hírek szerint immár központi akarat is van a pécsi egyetem megerősítésére.
– Két éve készült egy tanulmány arról, hogy mennyi pénzt költenek el Pécsett a külföldi hallgatók. Akkor úgy számoltak, hogy közel 1500 diák négymilliárd forintot költ lakhatásra, szórakozásra, megélhetésre a tandíjon felül. Ha segíteni szeretnénk a pécsi szolgáltatóiparnak, s presztízst is akarunk szerezni az egyetemnek, akkor meg kell duplázni a külföldi hallgatók számát. Erre van is lehetőség, hiszen most is háromszoros a túljelentkezés az orvosi karon.

– Ugyanakkor az egészségügyi fejlesztések már megkezdődtek.
– Öt-tíz évvel ezelőtt siralmas volt a helyzet az egészségügyben, miközben az orvosok, ápolók tudása, odaadása maximális volt. Az eszközeik viszont sokszor a múlt század elejiek voltak. Az uniós csatlakozás után az infrastruktúra nagyon sokat változott. Az egyetem által lebonyolított fejlesztésen, a 400 ágyas klinika több mint tízmilliárdos rekonstrukcióján kívül a városi rendelőintézet is megújult, a betegszállítás terén is komoly előrelépés történt. A tudás mellé modern eszközök kerültek. Úgy gondolom, mindezek is fontosak ahhoz, hogy az orvosok Magyarországon, Pécsett maradjanak.

– Pécsett, Baranyában talán a legégetőbb feladat a munkahelyteremtés. A régió gazdasági mutatói gyengébbek a közép-magyarországiaknál. Milyen feladat előtt áll a város?
– Az uniós finanszírozási ciklus elején vagyunk, már összeállítottuk a programokat, ezeket pontosítjuk, csiszoljuk. Nagyjából negyven önkormányzati projektről van szó, bízunk benne, hogy meglesznek a pénzek, sőt abban is bízunk, hogy soron kívül kaphatjuk meg őket. A munkahelyteremtés lesz az elsődleges cél, ugyanakkor fontos előrelépés lesz a déli ipari park átadása idén nyáron. Létrehozására azért volt szükség, mert a korábbi már betelt, illetve ott már csak kisebb területeket lehetett a befektetőknek kínálni, nagyvállalatnak nem jutna hely. Dolgozunk egy különleges pénzügyi konstrukción is, amely kifejezetten a pécsi vállalkozások technológiai fejlesztését célozná meg. Ez ügyben még várjuk a kormányzati jóváhagyást.