Áprilisban kezdődik a székesfehérvári vasútállomás és vágányhálózat felújítása, a nettó 33,4 milliárd forintos beruházás a tervek szerint 2016 végén fejeződik be, közölte a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. pénteken az MTI-vel. A vasúti pálya felújítását a közbeszerzésen nyertes, legalacsonyabb ajánlatot adó SDD Konzorcium – Subterra a.s. (Bezová), Dömper Kft., Pannon-Doprastav Kft. – végzi nettó 24,9 milliárd forintért. Az új biztosítóberendezés kiépítését a Thales Austria GmbH és a Dunántúli Távközlési és Biztosítóberendezési Építő Kft. valósítja meg nettó 8,5 milliárd forintból.
A fejlesztést követően az átmenő fővágányokon óránként 100, a megelőző vágányokon 80, a mellékvágányokon pedig 40 kilométer lesz a vonatok megengedett sebessége, szemben a jelenlegi 40-20-10 kilométer per óra megengedett sebességgel.
A beruházás részét képezi a Széchenyi úti közúti aluljáró és a Hosszúsétatéri gyalogos-aluljáró korszerűsítése is. A vasútállomás épületét a hozzá csatlakozó gyalogos aluljáróval együtt átalakítják. Ezen kívül új gyalogos-felüljáró épül, amely további kapcsolatot biztosít a város és a vasútállomási peronok között.
Az átépítés befejezésével lezárul a Budapest-Kelenföld és Székesfehérvár közötti vasútvonal korszerűsítése: a teljes szakaszon akadálymentes közlekedést biztosítanak a magasperonok és a liftek, az új elektronikus biztosítóberendezés pedig megteremti az óránkénti 160 kilométeres pályasebesség feltételeit. A beruházás révén 8 perccel csökkenhet a menetidő a Budapest–Székesfehérvár-vonalon.
Orbán Viktor miniszterelnök a Kínai Nemzetközi Kereskedelemfejlesztési Tanács (CCPIT) pekingi székházában tartott kínai-magyar üzleti fórumon februárban azt mondta, hogy a világgazdaság súlypontja áthelyeződik nyugatról keletre. A kormányfő szerint az EU következő hétéves költségvetési ciklusát nézve megállapítható: az unió gyakorlatilag abbahagyta Közép-Európa infrastrukturális beruházásainak finanszírozását, a közösségi büdzsében szinte alig szerepel út- és vasútépítés, energiarendszer-fejlesztés.
Ezért – mint mondta – itt a lehetőség, hogy Kína, ha akar, részt vegyen Közép-Európa infrastruktúrájának fejlesztésében. Felhívta a figyelmet ezzel kapcsolatban a Budapest és Belgrád közötti vasútvonal kínai közreműködéssel való modernizálására. „Gyakorlatilag egy kínaiak által épített TGV-ről beszélünk” – fogalmazott, emlékeztetve arra is, hogy a pireuszi kikötőt már kínaiak üzemeltetik, akiknek az áruszállítás lebonyolítása érdekében fontos e vasútvonal korszerűsítése.
Ismert tény, hogy az integrált vasútfejlesztésnek köszönhetően Budapesten futhat keresztül mind a Balkán, mind a Törökország, mind a Távol-Kelet felől Európába özönlő áruk tömege. Ez hatalmas gazdasági lehetőség és sürgető kényszer is egyszerre: a régió több országa is szeretne Európa kapujává válni.
Nagy tehát a jelentősége annak, hogy egy ország milyen vasúti infrastruktúrával bír, a modern vonalakon jóval rövidebb idő alatt juthat el az áru egy adott ponttól a másikba, s nyilván a személyszállításnak is kedvez.
