A 2014-es országgyűlési választást a korábbi hat voksolással szemben új választókerületi és jogszabályi környezetben tartják, amely alapvető hatással lesz a végeredményre is. Az MNO huszonkét részes sorozatban tekinti át a megyék és Budapest korábbi eredményeit, vázolja föl az érdekességeket és a választástörténeti tendenciákat, valamint az új választókerületi struktúra fényében a tippeléssel is megpróbálkozik. Sorozatunk kilencedik részében Heves megyét vesszük górcső alá.
Az ország középső részén elterülő megyében az 1989-es választási törvény hat egyéni választókerületet állított föl. Létrejött egy egri, egy pétervásárai, egy hevesi, egy füzesabonyi, egy hatvani és egy gyöngyösi választókerület. A 2011-es új választási törvény a korábbi hat helyett három egyéni körzetet juttatott Hevesnek. Az új szisztéma szerint létrejött egy egri, egy hatvani és egy gyöngyösi körzet. A legtöbb település (56 darab) a gyöngyösi körzethez tartozik.
Az 1990-es országgyűlési voksolás Hevesben is az MDF és az SZDSZ vetélkedését hozta, amelyet a demokrata fórum nyert meg. A megyében ezenkívül messze országos átlag fölött szerepelt a KDNP és az MSZMP. Érdekesség, hogy az utóbbi két alakulat a megye déli részén rendelkezett a legerősebb támogatottsággal. A második fordulóban végül az MDF 5:1 arányban nyerte meg az egyéni kerületeket a szabad demokratákkal szemben. A legizgalmasabb verseny a gyöngyösi körzetben alakult ki, ahol a Fidesz–SZDSZ közös jelöltje 57 szavazattal előzte meg a KDNP politikusát.
Az 1994-es választás Hevesben is elsöprő MSZP-győzelmet hozott, a párt már a listás voksoláson több mint 14 százalékponttal előzte meg az SZDSZ-t. A kereszténydemokraták ismételten messze országos átlaguk fölött szerepeltek, és ami igazán meglepő volt, hogy éppen az egri választókerületben kapták arányaiban a legkevesebb szavazatot a választókörzetek közül. A második fordulóra csupán annyi kérdés maradt, hogy Fodor Gábor, az SZDSZ jelöltje meg tudja-e nyerni a gyöngyösi körzetét, ahol 10 százalékponttal vezetett a szocialisták előtt. Végül Fodornak megmaradt az előnyéből 4 százalékpont, amivel némi ellensúlyt adott a Heves megyei szocialista áradatnak.
A 16 évvel ezelőtti országgyűlési választás első fordulója nagyon sima MSZP-sikert hozott Hevesben, mivel a listás szavazatokat tekintve több mint 11 százalékpontot vertek a Fideszre. Nagyon jó eredményt ért el a Munkáspárt és a MIÉP is, mindketten 6 százalék fölötti támogatottságnak örvendtek. Egyébként a második kör előtt mind a hat választókerületben szocialista jelölt állt az élen, így az akkori kormánypártnak minden esélye megvolt arra, hogy meghaladja az 1994-es eredményét.
A májusi 24-i második forduló azonban minden bizonnyal komoly hideg zuhany volt az MSZP-nek, mivel három választókerületben is fordítani tudott a Fidesz. Ezen vereségek közül a legfájóbb a gyöngyösi volt, ahol úgy tudott nyerni az ellenzéki Mánya Kristóf, hogy Fodor nem lépett vissza az MSZP-s jelölt javára. Mindezek ellenére a hevesi és a hatvani választókerületben nagyon simán győztek a szocialisták, ami összességében azt mutatta, hogy a megye inkább a balliberális koalíció hatalmon maradását szerette volna.
A 2002-es parlamenti választás elsöprő MSZP-sikert hozott Hevesben, az ellenzéki párt 1998-hoz hasonlóan ismételten 11 százalékpontot vert a Fidesz–MDF szövetségre, ráadásul a hatvani körzetet már az első fordulóban elhozta. Nem sok mindenben reménykedhetett a Fidesz a második forduló előtt, és a kormánypártok csupán a pétervásárai körzetben tudtak szoros eredményt elérni, ahol 234 szavazattal kaptak ki. 1994-hez hasonlóan Heves ismételten a balliberális oldal ölébe hullott.
A 2006-os országgyűlési megmérettetés nem sok izgalmat hozott a megyében. Az MSZP a listás szavazatok csaknem 50 százalékának a megszerzésével nagyon súlyos vereséget mért a Fidesz–KDNP-szövetségre. A balliberális oldal már az első fordulóban megszerzett két egyéni választókerületet, és a másodikban a maradék négyet is besöpörték. Az összes választókerület megszerzésével az MSZP megismételte 2002-es eredményét, ráadásul a jelöltjeinek most egyetlen helyen sem kellett megizzadniuk.
A megmerevedett erőviszonyok évtizede után 2010 óriási változásokat hozott a megye politikai térképén. A listás szavazást először Hevesben a Fidesz–KDNP nyerte, de országos szinten itt érte el a leggyengébb eredményét. A második helyre a Jobbik futott be 24 százalékkal, míg az MSZP 21 százalékot szerzett. Az utóbbi két alakulat országos eredményénél lényegesen jobban szerepelt, ami a Fidesz gyenge szereplése mellett arra engedett következtetni, hogy csupán annyi történt, hogy a korábban egységes szocialista szavazóbázis két részre hasadt.
A Fidesz–KDNP az egyéni választókerületek közül az első fordulóban csupán az egrit és a pétervásárait tudta megszerezni, a maradék négy helyen újra kellett szavazni. A legizgalmasabb verseny ismételten a gyöngyösi körzetben alakult ki, ahol Vona Gábor, a Jobbik elnöke is ringbe szállt, és a második fordulóban sem lépett vissza. Végül csupán 45 százalékos szavazataránnyal a Fidesz–KDNP jelöltjéé lett a mandátum, míg a másik két politikus a szavazatok 55 százalékát birtokolta.
Az elmúlt évtizedek országgyűlési választásai egyértelműen kirajzolják, hogy Heves a baloldal egyik legerősebb fellegvárának számít az országban. A korábban nagyon erős KDNP szavazóit a Fidesz, míg a Munkáspártét az MSZP szívhatta föl. A Fidesz jobb szereplései idején sem tudta megszerezni a voksok felét, míg a vele szemben lévő erők szavazatszáma mindig meghaladta a mostani kormánypártokét. A Jobbik megerősödése mögött nagy valószínűséggel a korábbi MSZP-szavazók elvándorlása állhat, így áprilisban is az ő szavazataik dönthetnek el mindent.
Az új választókerületi beosztás erőviszonyait a 2002–2010-es eredmények alapján próbáljuk felvázolni, amely természetesen nem lehet teljes körű. A három választókörzetben egyértelműen a balliberális oldal dominált a 2002-es és a 2006-os voksolásokon, ha akkor ebben a szisztémában szavaztak volna, akkor nem sok esélye lett volna a Fidesznek. 2010-ben bár mindhárom választókerületben a mostani kormánypárt nyert volna, de támogatottsága jócskán elmaradt az országos átlagától.
A mostani választás előtt a körzeteken belüli erőviszonyokat egyértelműen az döntheti el, hogy a balliberális tábor mennyi voksot tud visszaszerezni a Jobbiktól. A Fidesz–KDNP átlag alatti szereplését biztosra vehetjük Hevesben, így körzetet csak akkor van esélyük szerezni, ha a protesztszavazatok a baloldal és a Jobbik között egyenlő arányban oszlanak el. Ha bármelyik ellenzéki erő képes maga mögött egyesíteni az elégedetlenek nagyobb táborát, akkor minden bizonnyal mindhárom választókerületet simán elhódíthatják. Abban az esetben, ha a kormánypártok legalább egy egyéni körzetet nyernek, akkor nagy valószínűséggel országosan is örülhetnek majd.
