Bronislaw Komorowski lengyel köztársasági elnök köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a két nép barátságának történelmi, földrajzi, kulturális és vallási vonatkozásai is vannak, és fontosnak nevezte a kapcsolatok továbbépítését. Ebben pedig nagy szerepet játszanak a személyes tapasztalatok, ismeretségek is – tette hozzá. Mint fogalmazott, a több mint ezer esztendőre visszatekintő kapcsolatokban a történelmi kötelékeken túl a saját tapasztalatok „a barátságunk örömteli pillanatait mutathatják meg”.
Áder János és Bronislaw Komorowski egri programjuk során délelőtt szentmisén vettek részt a bazilikában, majd a várban felavatták a második világháborús lengyel menekültek befogadását megörökítő emléktáblát.
Amikor 1939-ben a hitleri Németország megtámadta Lengyelországot, Magyarország lengyel menekültek ezreinek adott otthont. A hevesi megyeszékhely 1939 és 1944 között 750 lengyel menekültet fogadott be, a várban volt a lengyel tiszti tábor.
Az Országgyűlés 2007-ben hozott határozatot – a lengyel parlamenthez hasonlóan – arról, hogy minden évben március 23-án megünneplik a magyar–lengyel barátság napját annak emlékére, hogy 2006-ban Sólyom László köztársasági elnök és Lech Kaczynski lengyel államfő Győrött felavatta az első köztéri Magyar–lengyel barátság emlékművet, és akkor tartották a magyarországi és lengyelországi testvérvárosok, települések találkozóját is.
2007 óta ezt a napot évente felváltva ünneplik a két országban az államfők, valamint a testvérvárosok és a baráti társaságok képviselőinek jelenlétében. Első alkalommal, 2007-ben a lengyel kárpátaljai vajdaságban fekvő Przemysl, a rákövetkező évben Debrecen, 2009-ben a dél-lengyelországi Krosno, 2010-ben Óbuda-Békásmegyer, 2011-ben a nagy-lengyelországi (Wielkopolska) vajdaság székvárosa, Poznan, 2012-ben Ópusztaszer, 2013-ban pedig Tarnów volt a barátsági nap házigazdája.
