Az M43-as autópálya Makó és az országhatár közötti szakaszának befejezése 2015-re várható, Románia viszont ekkorra előreláthatólag nem lesz a schengeni övezet tagja – mondta a politikus sajtótájékoztatóján. Hozzátéve: ezért szükség lesz egy átkelő kialakítására. A két kormány közötti egyeztetések alapján a határátlépési pont román oldalon épülne meg, de amíg ez elkészül, olyan megoldásra van szükség, amely elvezeti a forgalmat a régi átkelőhöz – tudatta az államtitkár.
A Nagylak megkerülésével, a nyomvonaltól függően 3-5 milliárd forintból megépülő utat később az élő állatokat és veszélyes árut szállító járművek használnák – közölte Lázár János. A következő két évben megépülhet az 5,6 kilométeres, Makót nyugatról elkerülő út is, amely az autópályát a kiszombori átkelővel kapcsolja össze – mondta a politikus.
Lázár János hangsúlyozta, a Makovecz-hagyaték gondozása a kormány kiemelt célja, ebben fontos szerep juthat Makónak, ahol az építész számos megvalósult terve látható. A kormány, amennyiben ezt a város képviselő-testülete kéri, kész támogatni a városi könyvtár kialakítását, amelynek terveit Makovecz Imre még halála előtt elkészítette.
Az államtitkár kitért arra is, a szintén Makovecz-tervek alapján készült fürdő üzemeltetése 140 millió forintos terhet jelent évente a város számára. Amennyiben a képviselő-testület a kormányhoz fordul, Lázár János reális esélyt lát arra, hogy az állam tízéves együttműködés keretében átvállalja ezt a településtől.
A makói kórháznak 2004 és 2011 között a fenntartó megyei önkormányzat 477 millió forint hitelt nyújtott annak érdekében, hogy megőrizze az intézmény működőképességét. Az állami átvételkor a hitel sorsát nem rendezték, e lejárt adósság kifizetése szinte kezelhetetlenné terhet jelentene a kórháznak – fogalmazott a politikus.
A kormány március 19-én napirendre veszi a makói kórház adósságának ügyét – közölte Lázár János. A politikus kompromisszumos megoldásként elképzelhetőnek tartja, hogy a hitel egy részét a megyei önkormányzat elengedi, az adósság a másik felét pedig az állam, illetve a makói önkormányzat állja.
Az államtitkár kijelentette, ha Buzás Péter (MSZP) makói polgármester és a képviselő-testület számára valóban fontos a kórház ügye, és nem csak kampánycélokra akarja fölhasználni a makói betegeket, itt az alkalom, hogy segítsen.
A kormány biztos alapokra helyezte az egészségügyi rendszert, a kórházak adóssága negyedével csökkent, és 300 milliárd forintos fejlesztési program zajlik az ágazatban – jelentette ki Orbán Viktor hétfőn Nagykanizsán. A miniszterelnök a Kanizsai Dorottya Kórház két fejlesztési programjának zárásaként tartott avatón azt mondta: 2010-ben úgy gondolta, négy év elteltével az lehet a legjobb hír, hogy egyetlen kórház sem dőlt be, de ennél többre futotta Magyarország erejéből.
Emelkedő bérek
Ismert, emelkedik a háziorvosok, a házi gyermekorvosok, a védőnők és az alapellátásban dolgozó fogorvosok finanszírozása és bére is; a költségvetésben szereplő összesen tízmilliárd forint többletforrást áprilistól kapják meg a szolgáltatók.
A Fidesz szerint az egészségügy területén az elmúlt négy évben megtett intézkedések a rendszer újragondolását, újratervezését jelentik, és a Gyurcsány-korszakkal szemben az állami felelősségvállalás is megjelenik az egészségügyben, a terheket nem a családokra, nem a betegekre hárítják.
Tizenegy észak-magyarországi kórházban fejlesztik a rehabilitációs ellátórendszert, a Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyei egészségügyi intézmények alkotta konzorcium erre a célra több mint 4,6 milliárd forintot nyert el az Új Széchenyi Terv pályázatán. A kivitelezések megkezdődtek, Miskolcon, a megyei kórházban hétfőn helyezték el egy gyermekrehabilitációs részleg alapkövét.
