Mesterházy Attila veszprémi lakos „a szellemi honvédelem”, illetve a Civil Összefogás Fórum (CÖF) ellen indított pert, és utóbbi plakátjainak eltávolítását kérte – ismertette Csizmadia László. A CÖF bírósági döntésekkel alátámasztott álláspontja szerint a pártelnöknek közszereplőként tűrnie kellene a túlzó, felfokozott véleménynyilvánításokat is – vélekedett Csizmadia.
A CÖF alapítója szerint Mesterházy Attila késve kapott észbe, hiszen a plakátok helyfoglalási ideje már lejárt. Ugyanakkor szerinte egy közszereplőnek társaival együtt viselnie kell sommás kritikájukat, miszerint hiteltelen politikusként, „nem érdemelnek több esélyt”. Mesterházy, aki mellett hosszú évekig működhetett Simon Gábor elnökhelyettesként, vagy hanyagul végezte munkáját, vagy tudhatott párttársa 240 milliós bankbetétjéről és a bissau-guineai útlevelekről – fogalmazott Csizmadia.
Ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF jogi szakértője felidézte: Mesterházy azt kifogásolja, hogy a plakáton szereplő körülmények, a kezébe helyezett tábla és szürke háttér az amerikai filmekből rendőrségi helyiséget és a rabosítás folyamatát idézi, miközben őt soha nem rabosították és soha nem volt gyanúsított rendőrségi eljárásban. Ennek viszont ellentmond – folytatta –, hogy 2011. december 23-án több hírportál szerint is bevitték a rendőrök a Gyorskocsi utcai büntetés-végrehajtási intézetbe.
Akkor az LMP hirdetett tüntetést a Parlament elé a szavazásra váró jogszabályok, elsősorban a pénzügyi stabilitási és a választójogi törvény ellen, és több demonstráló leláncolta magát az autóbejáratoknál. Mindennek nyomán 43 embert – köztük 15 országgyűlési képviselőt – állított elő személyi szabadság megsértése miatt a rendőrség. Önként velük utazott a rabomobilban 11 további országgyűlési képviselő, közöttük Mesterházy is.
Ifj. Lomnici Zoltán a továbbiakban idézte európai és magyar bírósági fórumok állásfoglalását.
Az Európai Bíróság szerint a véleménynyilvánítási szabadság a demokratikus társadalom alapja. Az Alkotmánybíróság úgy foglalt állást, hogy személyiségvédelem korlátozottan érvényesül a közszereplők körében. A Legfelsőbb Bíróság pedig korábban úgy döntött, hogy a közszereplőknek tűrnie kell a túlzó, felfokozott véleménynyilvánításokat és értékítéleteket is – sorolta a jogi szakértő.
A sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva Csizmadia azt mondta, hogy a CÖF-nek semmi köze azokhoz az SMS-ekhez, amelyekben a március 29-i Békemeneten való részvételre buzdítják az embereket. Arra a felvetésre, hogy az a szám, amelyekről az SMS érkezett, a Fidesz mobilflottájához tartozhat, a CÖF alapítója azt mondta: a Fidesz a Békemenetet is várja a Hősök terén sorra kerülő kampánygyűlésére, ami megtisztelő számukra.
A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a délután egy órai gyülekezőt követően fél kettőkor indul el a Békemenet a Kossuth térről, és várhatóan 3 órára érnek a Hősök terére. A CÖF-buszokról a pesti alsó rakparton, a Garibaldi utcánál lehet leszállni, a rendezvény végén pedig a Felvonulási téren várják a buszok a menetelőket.
