Álmodni nem, gondolkodni szokott Orbán Viktor 2002-ről és az akkori, a Fidesz számára vesztes országgyűlési választásról. Fontos és értékes tapasztalatként tekint vissza erre az időszakra, úgy véli, nem érdemes elkövetni a hibákat, ha az ember nem tanul belőle. Mint vasárnap este a Versusban elmondta, zabszemként tekint 2002-re, a választás kiszámíthatatlanságát látja benne. „Csak egy eredmény biztos: amit kihirdetnek. A jobboldal ezt megtanulta” – fűzte hozzá Orbán Viktor. A kérdés szerinte nem az, hogy a jobboldal nyer-e, hanem hogy az ország nyer-e április 6-án. Ez csak úgy lehetséges, ha az újra kormányt alakító jobboldal eredményesen tudja képviselni a kitűzött célokat. „Ehhez sok-sok voks kell!” – jelezte a miniszterelnök, ugyanis nagy dolgokat csak nagy parlamenti többséggel bíró kormány képes megvalósítani.
A kormányfő kiemelte, a töredékszavazatok mennek az országos listára, ami több szerzett mandátumban ölt majd formát, így egyáltalán nem mindegy, hogy egy jobboldali jelölt esetlegesen mennyi vokssal múlja felül baloldali ellenfelét. – Így a leadott szavazatok száma talán jobban számít, mint bármikor korábban – érvelt Orbán.
„A magyar ember abban különbözik más nemzetek polgáraitól, hogy folyamatosan jár az agya, bármit is csinál. Ha leadhat két szavazatot – az egyiket listára, a másikat egyéni jelöltre –, akkor spekulál, akár meg is oszthatja a voksát. Én azt szeretném kérni a magyaroktól, hogy ezt ne tegyék. Ha tudják, hogy melyik jövő mellé akarnak odaállni, akkor teljes testsúlyukkal álljanak a mellé” – kérte a kormányfő az interjúban.
Bár a miniszterelnök egyetértett azzal, hogy a kabinet korábbi sikeres lépéseinek visszaigazolása lenne a választási győzelem, megismételte, amit négy éve, miniszterelnöki programbeszédében mondott: „a győztesnek nem igaza van, hanem dolga!” – Azt folytatná a kormány, amit elkezdett – válaszolta kérdésre. Jelezte, bár egyre több embernek van munkája, messze még a teljes foglalkoztatottság, és bár kimentettek már közel 370 ezer családot a devizahitel-csapdából, még mindig sokakon kell segíteni.
Orbán Viktor reményét fejezte ki, hogy bár az ellenzék szinte mindenben ellentmond a kormánynak, és alig van közös pont, amiben egyetértenének, a választás számukra is fog majd tanulsággal szolgálni. „Amit az elmúlt négy évben tettek, annak csak bukás lehet a vége és az, hogy az emberek elfordulnak tőlük” – jegyezte meg, hangsúlyozva: a haza nem lehet ellenzékben. Megjegyezte, bár Mesterházy Attila valóban megpróbálta új alapokra helyezni a baloldalt, az erőfeszítés gellert kapott. Ennek ellenére el tud képzelni a haza érdekét szolgáló megújulást a másik oldalon.
„Van a baj, amit úgy hívunk, hogy kommunisták. Ők már nem Sztálin fényképével alszanak meg sarlóval borotválkoznak. Akadnak nyugaton megbecsült professzorok, parlamenti képviselők, közvélemény-formálók, akik vonzódtak a kommunista eszmékhez, utóbb pedig visszasimultak a szociáldemokratákhoz. Ők mentegetni próbálják a kelet-európai posztkommunistákat, szimpatizálnak velük, segíteni próbálják őket” – adott magyarázatot a kormányfő arra, miért támadják sokszor Nyugat-Európából hazánkat. Ezt – így Orbán – el kell fogadni, de nem árt kimondani a fenti tényeket. Magyarországnak be kell mutatnia az érveit, de nem kell abban reménykedni, hogy a nyugati bírálók hozzáállásában komoly változás áll majd be. „A sértettséggel csak magunknak ártunk, lefegyverezzük magunkat, pedig meg kell vívnunk a csatáinkat. A jobboldal nem sértődhet meg” – hívta fel a figyelmet a kormányfő.
Magyarország egyre inkább látható sikertörténet a miniszterelnök szerint, ugyanis a gazdaság számai már hosszabb ideje javulnak. Kiemelte, a külföldi turisták sokan jönnek, és aki Budapestre érkezik, és korábban azt hallotta, hogy itt fasizmus van, „a hasát fogja a nevetéstől”. Utalt rá, az itthoni ellenzék nem kapott segítséget a bírálatokhoz Brüsszelből, sőt a kiadott országjelentésben 2014-re és 2015-re jobb jóslatok érkeztek Magyarország számára, mint 2013-ra.
A rezsicsökkentésre kitérve ellentmondott a baloldali kritikáknak, és kijelentette: fenntartható a csökkentés. Hozzátette, 2010-ben válságos helyzetben lévő országot vett át a kormány, ekkor még lehetetlen lett volna rezsicsökkentésről beszélni. Sziszifuszi munkával kidolgozott lépésekkel lehetett eljutni addig, hogy belekezdjenek. – Kétségtelen, Brüsszelben ilyet még nem láttak – utalt a rezsicsökkentésre és az unortodox magyar lépésekre. Elmondta, van egy udvari kultúra az unióban, ami megmaradt az elmúlt néhány száz évből Európában. „Itt bizonyos dolgokról nem illik beszélni, a birodalmak már csak ilyenek. És akkor jönnek késsel-villával enni tudó emberek, akik jelzik, mi ezt másképp gondoljuk, másképp szeretnénk csinálni” – beszélt a különutas magyar politikáról Orbán Viktor.
Az elmúlt négy évben eleget vitázott, és „mindenki elmondhatott mindent, amit akart”. Így indokolta a miniszterelnök, hogy miért nem kíván tévés vitán részt venni. Az emberek össze tudják vetni a bal- és a jobboldal kormányzását is. Hangsúlyozta, a kampány során minden információt megkaptak a polgárok arról, mi várható, ha az ellenzék nyer vagy ha a mostani kabinet folytathatja. – Az ellenzék nem vitázni, hanem támadni akar, ehhez pedig én nem kellek – zárta rövidre a kérdést Orbán.
A centrális erőteret illetően, melyre kötcsei beszédében tett utalást – politikai állásponttól függetlenül legyen nemzeti egyetértés a pártok között egyes fontos ügyekben –, sikerről számolt be a kormányfő. Úgy látja ugyanis, hogy a nemzeti kérdésben például az MSZP előre tudott lépni 2010-hez képest, hiszen a párt megszavazta a kettős állampolgárságról szóló javaslatot, és a határon túlra is ellátogatott. „Várok további témákat, ilyenek a keresztény értékek is vagy a teljes foglalkoztatottság” – sorolta a miniszterelnök.
Kérdésre válaszolva a kormányfő az elmúlt négy év legnagyobb sikerei közé helyezte a rezsicsökkentést, a Seuso-kincsek hazahozatalát és a kettős állampolgárság bevezetését is. A legbiztatóbbnak mégis azt nevezte, hogy az emberek, akik már hosszú ideje állás nélkül tengődtek, visszatértek a munka világába, amikor lehetőségük nyílt erre.
