Orbán: Egy új korszak kapujában állunk

Magyarország olyan országgá válhat, amely a saját lábán áll, csatlakozhat a büszke és sikeres nemzetekhez – fogalmazott Orbán Viktor kormányfő.

A magyar nemzet rendkívüli teljesítmények lehetőségét hordozza magában, rendkívüli tettek összeadódó, egymásra épülő láncolatát: 1848–49 sem volt más, mint a magyarokban rejlő képességek és tartalékok káprázatos megmutatkozása, visszatekintve „a halált megvető bátorság, a kitartás, a leleményesség és a lovagiasság nagyívű tábláját látjuk” – fogalmazott a 166 évvel ezelőtti forradalomról.

Szavai szerint a magyarok 1848-ban „beleszerelmesedtek” március 15-ébe, és „azóta nem akarnak kiszerelmesedni belőle”. 1848-ban felállt egy nemzet – folytatta –, amely ragaszkodott ahhoz, hogy maga szabjon rendet saját magának: lerázták magukról a gúzsba kötő törvényeket, újakat, „szabadságtörvényeket” alkottak, de megértették, hogy a szabadsághoz munka is kell, a család megélhetése és a biztos fedél.

Megjegyezte, bár a Nemzeti dalban nem mutatna jól az a szó, hogy rezsicsökkentés, de azt könnyű belátni, hogy éppen úgy, mint ma, akkor, 1848-ban is az igazságtalan és méltánytalan terhek csökkentése volt az első és legfontosabb feladat. Ezért eltörölték a földesúri adókat, dézsmát, robotot – tette hozzá.

A kormányfő – aki beszédében a lengyel himnusz soraival külön köszöntötte a nemzeti ünnep alkalmából Budapestre látogató lengyel szimpatizánsokat – kifejtette: minden évben azt szokták mondani, hogy ez a március 15. más, mint a korábbiak. „Most is elmondjuk, és milyen igazunk van”, hiszen csak három hét, és itt van április 6., a sorsdöntő választás napja – ismételte meg. A magyar nemzet a saját sorsát mindig saját kezében akarja tudni – mondta Orbán Viktor, és úgy fogalmazott: ahogy a természetnek törvénye, hogy tavasszal rügy fakadjon, úgy a magyar történelemnek is törvénye, hogy a szabadságvágy időről időre felszínre törjön.

Bár az idő eljárt már a forradalmak klasszikus formái felett – fűzte hozzá –, a szabadság vágya mégsem oltható ki a magyar nemzetből: Rákóczi, Kossuth és ’56 népe ezzel akkor is tisztában van, ha éppen nem kell fegyvert fognia. Kijelentette: fejet hajtunk a bátrak előtt, a hősök dicsősége előtt, mindegyikük előtt, bármilyen súlyos vitában álltak is egymással. Idézte Széchenyit, aki azt mondta, „amikor majd felakasztanak bennünket, egyetlen kérésem lesz, hogy engem Kossuth Lajosnak háttal akasszanak fel”.

A kormányfő szerint a magyar hős címét azoknak tartogatják, akik legyőzik a sorsot, akik képesek átírni. Beszédében különösnek ítélte, hogy hőseink nem is győztesek, „sőt első látásra inkább vesztesnek tűnnek”. Bár legyűrték őket, mégis valamiképpen végül ők írták át a sors könyvét – mutatott rá. Úgy fogalmazott: a sors könyvében 1848-ban az volt megírva, hogy a Habsburg Birodalom ellen nincs mit tenni; 1990-ben, hogy a szovjet csapatok sosem fognak kivonulni, 2010-ben pedig az volt megírva, hogy sosem állunk fel Európa szégyenpadjáról, „sohasem dobhatjuk le a vállunkról az adósságlevelekkel kitömött koldustarisznyákat”.

A magyarok azonban sohasem hitték el, hogy a végzet utoléri őket, inkább azt hitték el, hogy a végzet akkor éri őket utol, ha nem tesznek semmit – hangoztatta. „A saját történelmünk arra tanít minket, hogy a sorsunk könyvét, ha kell, munkával, szorgalommal, ha kell, bátorsággal és vérrel, de mindig magunknak kell írnunk. Megtanultuk, hogy ha a szabadságot idegen hozza, el is viszi” – hangsúlyozta. „Forradalmainkat idegenek szokták leverni külföldről, de olyanok is akadnak mindig, akik belülről segítik őket: labancok, muszkavezetők, pufajkások. Mindig vannak (...), akik lovasrohamot és kardlapozást vezényelnek a békés polgárokra. Ők a szabadság, a szabadságunk ellenségei” – fejtette ki, hangsúlyozva azonban, hogy a forradalom és szabadság szellemét sosem tudták „nyakon csípni”. Évről éve egyre többek lelkében gyúlt ki a ’48-as tűz, és lett belőle hol ’56-os forradalom, hol rendszerváltás, hol lázadás, hol pedig „kétharmados földrengető választási győzelem” – mondta, majd feltette a kérdést: „Nem lehetséges, hogy mi, a szabadság magyar hívei ugyanazt a forradalmat vívjuk 1848 óta?” Huszonkét perces beszédét a miniszterelnök azzal zárta: „Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!”

Az Országház és a Kossuth tér 2010 óta tartó újjáépítése a magyar állam újjáépítésének a jelképe is – hangoztatta az Országgyűlés elnöke szombaton a megújult Kossuth téren, a március 15-ei állami ünnepségsorozat kezdetén. A Kossuth téren felvonták a nemzeti lobogót. Az ünnepnap további eseményeiről ide kattintva olvashat bővebben.