A szocialista párt választmányi elnöke, Botka László a Népszabadság megkeresésére azt mondta: nincs abban semmi különös, hogy egy párt értékeli a választás eredményét néhány nappal a voksolást követően, a részletesebb elemzésre viszont több idő szükséges.
„Jelentős különbségek vannak az országrészek között, vannak helyek például, ahol a jelöltek jobb eredményt értek el, mint a párt. Elemeznünk kell azt is, hogy a Jobbik erősödése hogyan hatott a potenciális szavazóinkra: a fővárosban ugyanis inkább a Fidesztől vitt el, vidéken pedig nagyon sok helyen tőlünk. Az teljesen világos, hogy ugyanezt, ugyanígy, ugyanebben a formában folytatni feltehetően nem érdemes, még akkor sem, ha a nagy fideszes győzelmet le lehet fordítani úgy is, hogy a két oldal között alig nyolcszázezer szavazat csak a különbség” – fogalmazott Botka László.
A politikus jó alapnak nevezte a meglévő több mint 1,2 millió szavazót, akiknek több pozitív jövőképet kell biztosítani. „Hiba lenne azt gondolni, hogy jó, ha minden így maradna. Ha ugyanezzel a politikai mondanivalóval, ugyanebben a struktúrában működne a dolog, akkor vélhetően elérhetetlenné válik a hiányzó nyolcszázezer szavazó. Sokkal nyitottabb, új politikai mondanivalóval rendelkező, helyben erősebb beágyazottsággal bíró szervezetre van szükség. Azt várom a választmányi üléstől, hogy a közösség választ talál arra: mely jövőbeni irányoknak van meg a támogatása” – nyilatkozta a lapnak Botka.
Szocialista körökből származó információk szerint Botka László nem szeretne konfrontálódni Mesterházyval, több szocialista politikus viszont választ akar kapni a vereség okaira, ehhez viszont fel kellene vetni az MSZP elnökének felelősségét is a nem várt zakóban. A HVG-nek nyilatkozó MSZP-sek úgy vélik, az új szocialista frakcióban a többség Mesterházyhoz hű, nagyon kevesen vannak, akik nem kötődnek hozzá szorosan. A portál úgy tudja, akadnak olyanok, akik – ha elmarad Mesterházy felelősségre vonása – megfontolják kilépésüket a pártból.
Ez viszont új távlatokat vet fel. A Demokratikus Koalíciónak és az Együtt–PM-nek ugyanis 4-4 képviselője jutott be a parlamentbe, így egyetlen átlépő MSZP-ssel már frakciót tudna alakítani mind a két egység. Azonban az új házszabály szerint az ellenzéki összefogás kisebb pártjai úgy sem alakíthatnak önálló frakciót, hogy a szövetség más tagjainak csatlakozását elfogadják – erről már a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közjogi Intézetének adjunktusa beszélt szerdán az MTI-nek.
