Csizmadia László a parlamentbe bekerülő pártokat arra szólította fel, külön-külön álljanak ki nyilvánosan amellett, hogy a Kúria még a nyári bírósági szünet előtt hozza meg a devizahitelesekre vonatkozó jogegységi határozatát. Megjegyezte, itt az ideje annak, hogy konstruktív ellenzéki pártpolitizálás kezdődjön. Elmondta, azt kérik a pártoktól, hogy „sajtónyilatkozatok helyett” vezetőségi szinten kezdjenek azonnali tárgyalásokat a bankszövetséggel, és eredményeikről tájékoztassák a közvéleményt.
Az új Országgyűlés első dolga lesz, hogy a Kúria határozata után azonnal meghozza azokat a döntéseket, amelyek már az idén segítséget nyújtanak majd a devizahiteles családoknak. RÉSZLETEK
Hiába mondta ki érvénytelennek az elsőfokú bíróság év elején két pénzintézet hitelszerződését is, azok figyelmen kívül hagyták az ítéletet, s szankciókat alkalmaznak ügyfeleikkel szemben. Ha a bírósági ítéletek jogerőssé válnak, a bankok jogtalanul okoznak hátrányt adósaiknak, és akár kártérítési perek is indulhatnak a pénzintézetekkel szemben.
Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese a TV2 Mokka című műsorában korábban hangsúlyozta, hogy a helyzet kezelése során fontos érdek a bankrendszer stabilitása is.
Közölte, a CÖF egyetért azzal, hogy az ingatlanalapú lakáshitelek terhei nem lehetnek kedvezőbbek a majdani új jogszabály szerint, mint amilyen a forintalapú ingatlanhiteleseké volt. Arról beszélt, mivel szerinte a bankok visszaéltek erőfölényükkel, ezért a szerződések esetleges visszamenőleges módosításánál figyelembe kell venni a pénzintézetek hibás, egyoldalú gyakorlatát.
Csizmadia szerint a majdani kormányintézkedésnek tekintettel kell lenni a „társadalmi szolidaritás mértékére”, tehát arra, hogy mennyi pénzt fordíthat az állam a költségvetésből a szerződésekbe történő beavatkozásához. Hozzátette: ezért szükségesnek tartják, hogy a pártok képviselői nyíltan fejezzék ki álláspontjukat abban a kérdésben, milyen mértékű lehet ez a szolidaritás.
A CÖF szerint a bankoknak a bíróságok által semmisnek nyilvánított szerződések esetén lehetővé kell tenniük – a majdani törvény alapján – új hitelszerződések megkötését. Ifjabb Lomnici Zoltán, a CÖF jogi tanácsadója arról beszélt, többen azzal keresték meg őket, hogy ha a kilakoltatási moratórium lejár és a Kúria addig nem dönt, akkor mit tehetnek, hová fordulhatnak. Közölte, a Kúria elnökét arra hívták fel, ne őszre halassza a devizahiteleseket érintő döntést, hanem még a nyári ítélkezési szünet előtt döntsön. Úgy fogalmazott, értetlenül állnak az előtt, hogy a Kúria a hírek szerint elhalasztja a döntést, mert szerinte „ilyen súlyos társadalmi kérdésben nem hivatkozhatna semmire sem a legfőbb bírói fórum”.
A CÖF-höz érkező levelek íróit idézve azt mondta, vannak akik szerint Darák Péter kúriai elnöknek le kellene mondania, mert a jogegység megteremtésére és fenntartására alkalmatlan, pedig ez lenne az elsődleges feladata amikor egy ilyen súlyos társadalmi kérdésben jogbizonytalanság van.
Közölte, a CÖF bízik abban, hogy Darák Péter „ugyanazzal a bölcsességgel”, ahogy azt ősszel hasonló kérdésekben tette, minél előbbre hozza a jogegységi eljárást. Csizmadia a sajtótájékoztatón azt is hangoztatta, „magyar–magyar kiegyezésre van szükség”, de szerinte kiegyezni csak olyan pártok tudnak egymással, amelyek az ország ügyeit előre akarják vinni. Az országgyűlési választások eredményére és egyes, meg nem nevezett baloldali politikusokra utalva arról beszélt, figyelembe kellene venniük a nép erkölcsi ítéletét, amely „már másodszor mutat irányt” nekik, és szép csendesen le kellene vonulniuk a politika színpadáról az emberek megfélemlítése helyett.
Csizmadia szerint vannak köztük „egyes volt pártvezetők”, akik szerinte „nemzetbiztonsági szempontból is figyelmet érdemelnek”, ezért ha a CÖF „polgárháború szítását, lázítást” tapasztalja, akkor erre fel fogják hívni az Európai Unió figyelmét és más módon is kifejezik majd tiltakozásukat. Szerinte kiegyezni, hazát építeni együtt úgy lehet, ha nem olyan emberek próbálják a baloldali társadalmat helytelenül befolyásolni, akik az „árokásás művészei”.
