Vasárnap reggel hat órakor a szokásnak megfelelően kinyitnak a szavazóhelyiségek, és megkezdődik a négy évente esedékes országgyűlési választás. A rendszerváltozást követően ez lesz a hetedik alkalom, amikor a szavazók a parlamenti képviselők megválasztásáért az urnákhoz járulhatnak. Az idei általános parlamenti választás sok szempontból hasonlít a korábbiakhoz, hiszen a legutóbbi években elfogadott jogszabályok csak részben újították meg a hazai választójogot. Továbbra is a német mintára bevezetett vegyes rendszer érvényesül: listára és egyéni jelöltekre egyaránt szavazhatnak a voksolók. Ebből következően mindenki két-két szavazólapot kap. Az egyiken a neki szimpatikus pártot jelölheti be, a másikon az egyéni képviselő személyére voksolhat.
Az új választójogi törvény a parlamenti képviselők számát 386-ról 199-re csökkentette. A 199 közül 106-ot egyéni választókerületből, 93-at pedig listáról küldhetnek az Országgyűlésbe a választópolgárok. A valamivel több mint nyolcmillió nagykorú jogosult a 106 egyéni választókerület 10 386 szavazókörében adhatja le voksait. A szavazatszámláló bizottságoknak 3–5 választott tagja van, munkájukat segítik a pártok delegáltjai, akik egyúttal ellenőrzik a folyamatot. A küldött tagok száma összességében meghaladja a negyvenezret.
A választási iroda az év elején postázta az értesítést arról, hogy a választói névjegyzékben szereplő címzettek mikor és hol élhetnek választójogukkal. Nagyon fontos, hogy a jogosultak ismét elővegyék és elolvassák az értesítőt, hiszen a választókerületek határai is módosultak, s előfordulhat, hogy nem a szokásos helyen kell megjelenniük.
A részvétel nem kötelező. Az államfő január 18-án döntötte el, az idei országgyűlési választást április 6-án kell megtartani. Újdonság, hogy a szavazás egyfordulós lesz. Aki tehát élni kíván a jogával, vasárnap reggel hat és este hét óra között hozhatja meg döntését, kiket szeretne látni a parlamentben.
Szavazni csak személyesen lehet, a választóknak tehát igazolniuk kell személyazonosságukat. Ezt érvényes igazolvánnyal vagy útlevéllel, esetleg jogosítvánnyal tehetik meg, de fel kell mutatniuk lakcímkártyájukat is. A személyazonosság igazolása és a névjegyzék saját kezű aláírása után vehetők át a bizottságtól a szavazólapok. Ezeken – főként a bal felső sarokban – hitelesítő pecsétnek kell szerepelnie. A szavazólapok a legtöbb helyen terjedelmesek lesznek, hisz azokon a szokásosnál több párt és egyéni jelölt neve szerepel. Az eligazodást könnyíti, hogy a szavazóhelyiségekben az iroda kifüggeszti a szavazólap nagyított változatát, így a jogosultak még azelőtt tájékozódni tudnak, hogy az urnákhoz járulnának. A szavazatszámláló bizottság szükség esetén elmagyarázza a szavazás módját. A választók a döntésüket önállóan hozzák meg.
A szavazófülke igénybevétele nem lesz kötelező. A választópolgár maga döntheti el, odabent adja-e le voksát, vagy a helyiség más részén tanulmányozza a szavazólapokat. Érdemes megemlíteni, hogy a Nemzeti Választási Iroda minden szavazókörbe eljuttat egy mobil szavazófülkét, hogy a mozgásukban korlátozott választók is megfelelő körülmények közt adhassák le szavazatukat. Alapelv a szavazás titkossága.
Az érvényes szavazatnak nélkülözhetetlen feltétele az iksz vagy a kereszt berajzolása. Érvénytelen ugyanis a szavazólap, ha a párt nevénél és emblémájánál, illetve az egyéni jelölt nevénél a karikában nem két egymást metsző vonal szerepel. Érvénytelen a voks akkor is, ha a szavazólapot nem töltik ki vagy több indulóra is szavaznak. Ajánlatos, hogy a szavazópolgár szükség esetén magával vigye a szemüvegét, hiszen az iratok alapos tanulmányozása a korábbinál is fontosabb lehet.
A szavazólapokat a jogosult borítékba helyezheti, és bedobja az urnába. Aki a szavazólap kitöltésekor hibázott, a szavazatszámláló bizottságtól új szavazólapot kérhet – a rontott példányt bevonják. Erre csak egyszer van mód.
A szavazás este hét órakor fejeződik be, de – a Nemzeti Választási Bizottság jogértelmező iránymutatása szerint – aki ebben az időpontban sorban áll, még leadhatja szavazatát. Fontos az is, hogy a szervezett, autóbuszos utaztatást a törvény tiltja. Az iránymutatás szerint azonban szomszédok, családtagok személyautón vagy kilencnél nem több utast szállító kisbusz segítségével együtt is elmehetnek a szavazókörbe.
Előfordulhat természetesen, hogy valaki a szavazás napján gyógykezelés, rokonlátogatás, üdülés miatt más településen tartózkodik. Ilyenkor – az új szabály szerint – átjelentkezéssel szavazhat. A korábbi rendszer szerint az érintettek kérelmet nyújtottak be a jegyzőhöz, majd igazolást kaptak arról, hogy törölték őket a helyi névjegyzékből. Az igazolással a jogosult megjelent a másik település szavazókörében, s ekkor felvették az ottani névjegyzékbe. Ezután következhetett a szavazás, mégpedig úgy, hogy a választópolgár az érintett szavazókör jelöltjeire voksolt. A megoldás visszaélésre adott alapot – ezt nevezték voksturizmusnak.
Az új rendelkezések szerint aki nem otthon, hanem egy másik magyarországi településen kíván szavazni, péntek délután négy óráig nyújthatott be kérelmet. A lakóhelye szerinti választási iroda törölte a névjegyzékből, egyúttal feltüntette annak a szavazókörnek a lajstromában, ahol voksolni kívánt. Igazolást tehát nem kapott, és vasárnap nem is kell regisztráltatnia magát. A szavazatszámláló bizottság a névjegyzékből tudni fogja, hogy milyen más helyekről érkeznek új választópolgárok. Az átjelentkezők szavazólapja az eredeti, vagyis a lakóhely szerinti képviselőjelöltek nevét tünteti fel. A szavazócédulát zöld borítékban kell elhelyezni, a borítékot pedig le kell ragasztani. A zöld boríték feltünteti az otthoni szavazókör számát is. A szavazatszámláló bizottság az urna lezárása után a zöld borítékot eljuttatja az állandó lakóhely szerinti szavazókörhöz, az ilyen voksokat a választást követő hatodik napon hozzákeverik a többi jogosult szavazólapjához. Ez a titkosságot is garantálja. Lapzártakor az átjelentkezők listája még nem volt teljes, de számuk országosan már meghaladta a százezret.
Idén is van rá lehetőség, hogy a mozgásukban egészségi állapotuk miatt korlátozott választópolgárok mozgóurna segítségével szavazzanak. Kérelmüknek legkésőbb péntek délután négy óráig kellett megérkeznie ahhoz a helyi választási irodához, amelyhez a névjegyzék szerint tartoznak. A kérelem a szavazás napján délután három óráig a szavazatszámláló bizottsághoz is benyújtható.
Az új rendelkezések szerint a hazai lakhellyel rendelkező, de külföldön dolgozó állampolgárok idehaza is szavazhatnak, vagy a kinti külképviseleten is leadhatják voksukat. A külképviseleti névjegyzékben megközelítőleg harmincezren szerepelnek. A legnagyobb érdeklődésre a választás napján Londonban és Münchenben lehet számítani, de vannak jelentkezők Szingapúrban, Tel-Avivban, Szentpéterváron és Havannában is. A szavazók a pártlistákra és saját itthoni lakhelyük jelöltjeikre húzhatják be az ikszet.
Változott a választójog abban is, hogy a tizenhárom hazai nemzetiség kedvezményesen parlamenti képviselethez juthat. Ez azt jelenti: elegendő, ha az egy mandátumhoz egyébként szükséges körülbelül nyolcvanezer szavazatnak a negyedét megkapják. A legtöbben a roma és a német nemzetiséghez tartózóként regisztráltatták magukat. A résztvevők számától függetlenül mindegyik közösség szószólót küldhet az Országgyűlésbe. A képviselők szavazati joggal, a szószólók tanácskozási lehetőséggel vehetnek részt az üléseken.
Most először szavazhatnak – mégpedig levélben – a parlamenti választáson a határon túl élő kettős magyar állampolgárok. Közülük több mint 190 ezer jelentkezőt vettek fel az erre a célra szolgáló névjegyzékbe. Szavazatukat a külhoniak csak pártlistákra adhatják le, egyéni képviselőt nem választhatnak. Becslések szerint a 199 mandátum közül egynek, de legfeljebb kettőnek a sorsát dönthetik el.
Az urnazárás után a szavazatszámláló bizottságok megkezdik a voksok ellenőrzését, a jegyzőkönyvek kiállítását. Az adatok 90-95 százalékának feldolgozása után várhatóan vasárnap éjjel a nem végleges eredményt nyilvánosságra hozzák. A részvételi adatokról napközben többször is tájékoztatást ad a választási iroda. A 106 egyéni választókerület eredményeit az ottani választási bizottságok állapítják meg, de álláspontjuk – a töredék szavazatok miatt – hatással lesz az országos végeredményre, a mandátumok alakulására. A listás eredményt a Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg, legkésőbb a választást követő 19. napon, vagyis április 25-ig. A jogorvoslati határidőket is figyelembe véve ekkortájt közölhetik az idei országgyűlési választás végleges jogi eredményét. Közben megtörténik majd a 199 mandátum kiosztása is.
