Vasárnap országgyűlési választás

A nem hivatalos eredmény éjjel ismerhető meg. Először szavazhatnak a külhoni magyar állampolgárok.

A szavazófülke igénybevétele nem lesz kötelező. A választópolgár maga döntheti el, odabent adja-e le voksát, vagy a helyiség más részén tanulmányozza a szavazólapokat. Érdemes megemlíteni, hogy a Nemzeti Választási Iroda minden szavazókörbe eljuttat egy mobil szavazófülkét, hogy a mozgásukban korlátozott választók is megfelelő körülmények közt adhassák le szavazatukat. Alapelv a szavazás titkossága.

Az érvényes szavazatnak nélkülözhetetlen feltétele az iksz vagy a kereszt berajzolása. Érvénytelen ugyanis a szavazólap, ha a párt nevénél és emblémájánál, illetve az egyéni jelölt nevénél a karikában nem két egymást metsző vonal szerepel. Érvénytelen a voks akkor is, ha a szavazólapot nem töltik ki vagy több indulóra is szavaznak. Ajánlatos, hogy a szavazópolgár szükség esetén magával vigye a szemüvegét, hiszen az iratok alapos tanulmányozása a korábbinál is fontosabb lehet.

A szavazólapokat a jogosult borítékba helyezheti, és bedobja az urnába. Aki a szavazólap kitöltésekor hibázott, a szavazatszámláló bizottságtól új szavazólapot kérhet – a rontott példányt bevonják. Erre csak egyszer van mód.

A szavazás este hét órakor fejeződik be, de – a Nemzeti Választási Bizottság jogértelmező iránymutatása szerint – aki ebben az időpontban sorban áll, még leadhatja szavazatát. Fontos az is, hogy a szervezett, autóbuszos utaztatást a törvény tiltja. Az iránymutatás szerint azonban szomszédok, családtagok személyautón vagy kilencnél nem több utast szállító kisbusz segítségével együtt is elmehetnek a szavazókörbe.

Előfordulhat természetesen, hogy valaki a szavazás napján gyógykezelés, rokonlátogatás, üdülés miatt más településen tartózkodik. Ilyenkor – az új szabály szerint – átjelentkezéssel szavazhat. A korábbi rendszer szerint az érintettek kérelmet nyújtottak be a jegyzőhöz, majd igazolást kaptak arról, hogy törölték őket a helyi névjegyzékből. Az igazolással a jogosult megjelent a másik település szavazókörében, s ekkor felvették az ottani névjegyzékbe. Ezután következhetett a szavazás, mégpedig úgy, hogy a választópolgár az érintett szavazókör jelöltjeire voksolt. A megoldás visszaélésre adott alapot – ezt nevezték voksturizmusnak.

Az új rendelkezések szerint aki nem otthon, hanem egy másik magyarországi településen kíván szavazni, péntek délután négy óráig nyújthatott be kérelmet. A lakóhelye szerinti választási iroda törölte a névjegyzékből, egyúttal feltüntette annak a szavazókörnek a lajstromában, ahol voksolni kívánt. Igazolást tehát nem kapott, és vasárnap nem is kell regisztráltatnia magát. A szavazatszámláló bizottság a névjegyzékből tudni fogja, hogy milyen más helyekről érkeznek új választópolgárok. Az átjelentkezők szavazólapja az eredeti, vagyis a lakóhely szerinti képviselőjelöltek nevét tünteti fel. A szavazócédulát zöld borítékban kell elhelyezni, a borítékot pedig le kell ragasztani. A zöld boríték feltünteti az otthoni szavazókör számát is. A szavazatszámláló bizottság az urna lezárása után a zöld borítékot eljuttatja az állandó lakóhely szerinti szavazókörhöz, az ilyen voksokat a választást követő hatodik napon hozzákeverik a többi jogosult szavazólapjához. Ez a titkosságot is garantálja. Lapzártakor az átjelentkezők listája még nem volt teljes, de számuk országosan már meghaladta a százezret.

Idén is van rá lehetőség, hogy a mozgásukban egészségi állapotuk miatt korlátozott választópolgárok mozgóurna segítségével szavazzanak. Kérelmüknek legkésőbb péntek délután négy óráig kellett megérkeznie ahhoz a helyi választási irodához, amelyhez a névjegyzék szerint tartoznak. A kérelem a szavazás napján délután három óráig a szavazatszámláló bizottsághoz is benyújtható.

Az új rendelkezések szerint a hazai lakhellyel rendelkező, de külföldön dolgozó állampolgárok idehaza is szavazhatnak, vagy a kinti külképviseleten is leadhatják voksukat. A külképviseleti névjegyzékben megközelítőleg harmincezren szerepelnek. A legnagyobb érdeklődésre a választás napján Londonban és Münchenben lehet számítani, de vannak jelentkezők Szingapúrban, Tel-Avivban, Szentpéterváron és Havannában is. A szavazók a pártlistákra és saját itthoni lakhelyük jelöltjeikre húzhatják be az ikszet.

Változott a választójog abban is, hogy a tizenhárom hazai nemzetiség kedvezményesen parlamenti képviselethez juthat. Ez azt jelenti: elegendő, ha az egy mandátumhoz egyébként szükséges körülbelül nyolcvanezer szavazatnak a negyedét megkapják. A legtöbben a roma és a német nemzetiséghez tartózóként regisztráltatták magukat. A résztvevők számától függetlenül mindegyik közösség szószólót küldhet az Országgyűlésbe. A képviselők szavazati joggal, a szószólók tanácskozási lehetőséggel vehetnek részt az üléseken.

Most először szavazhatnak – mégpedig levélben – a parlamenti választáson a határon túl élő kettős magyar állampolgárok. Közülük több mint 190 ezer jelentkezőt vettek fel az erre a célra szolgáló névjegyzékbe. Szavazatukat a külhoniak csak pártlistákra adhatják le, egyéni képviselőt nem választhatnak. Becslések szerint a 199 mandátum közül egynek, de legfeljebb kettőnek a sorsát dönthetik el.

Az urnazárás után a szavazatszámláló bizottságok megkezdik a voksok ellenőrzését, a jegyzőkönyvek kiállítását. Az adatok 90-95 százalékának feldolgozása után várhatóan vasárnap éjjel a nem végleges eredményt nyilvánosságra hozzák. A részvételi adatokról napközben többször is tájékoztatást ad a választási iroda. A 106 egyéni választókerület eredményeit az ottani választási bizottságok állapítják meg, de álláspontjuk – a töredék szavazatok miatt – hatással lesz az országos végeredményre, a mandátumok alakulására. A listás eredményt a Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg, legkésőbb a választást követő 19. napon, vagyis április 25-ig. A jogorvoslati határidőket is figyelembe véve ekkortájt közölhetik az idei országgyűlési választás végleges jogi eredményét. Közben megtörténik majd a 199 mandátum kiosztása is.