Az ügyben Dávidot, az MDF korábbi elnökét és párttársát, Herényi Károlyt kényszerítéssel vádolják, mert az ügyészség szerint titokban rögzített hangfelvétel nyilvánosságra hozásával kényszerítették Almássy Kornélt, hogy lépjen vissza az MDF elnökjelöltségétől 2008 őszén.
A bíró a szerdai tárgyaláson elrendelte a tanú és a vádlott szembesítését. Dávid Ibolya azt mondta: a bankár és az UD Zrt. egyik vezetőjének telefonbeszélgetését rögzítő hangfelvétellel kapcsolatban akkoriban Csányival folytatott megbeszélésén nem volt szó zsarolásról. Csányi szerint azonban igen, és jelezte is akkor, hogy bár nem ért egyet vele, átadja Almássy Kornélnak Dávid üzenetét, amelyben felszólítja, hogy távozzon a pártból.
Az OTP elnök-vezérigazgatója arra a bírói kérdésre, miért nem maradt ki ebből az üzengetésből, azt mondta: nem tudja, talán azért, mert az a szokása, hogy szeret a mélyére látni annak, amivel foglalkozik, de ma már ebben az ügyben nem kívánna annyira mélyre látni, inkább arra utasítaná munkatársait, hogy ne csináljanak semmi olyat, ami a politikával összefügg.
Csányi a tanúvallomásában elmondta: 2008. szeptember 11-én az MDF elnöke felhívta, hogy másnap mindenképpen találkozni szeretne vele. A bankvezető irodájában lezajlott találkozón a párvezető átadta neki annak a lehallgatott telefonbeszélgetésnek a leiratát, amelyet Csányi az UD Zrt. egyik vezetőjével, Tóth Jánossal folytatott, továbbá két cd-n rögzített beszélgetést, amelyeket – mint Dávid akkor fogalmazott – a szél befújt a postaládába.
Dávid Ibolya a hangfelvétel nyomán úgy vélekedett: Almássynak „el kell húznia a közéletből”, mert tisztességtelen eszközöket próbált használni ellene, például rá nézve terhelő adatokat keresett. A pártelnök az eljárásban már többször és a szerdai tárgyaláson ismét elmondta: az összkép az volt, hogy tisztességtelen eszközökkel próbáltak beavatkozni az MDF életébe, figyelembe véve például azt is, hogy Almássy ismeretlen forrásból kétmilliárd forintot ígért a pártnak, ha őt választják meg új vezetőnek, és több elnökségi tagnak is ajánlatokat tettek. Dávid hangsúlyozta, hogy politikusként akkoriban nem hagyhatta, hogy a történtek titokban maradjanak.
Ugyanakkor Csányi Sándor tanúvallomásában azt hangsúlyozta, hogy nem volt semmiféle Dávid Ibolyára vonatkozó megbízás, utasítás, csak egy kávéházi beszélgetést „tupíroztak fel”. Almássy elsősorban saját védelme érdekében, például lakása, telefonja poloskátlanításához kért segítséget.
Az alapeljárásban vádlott volt Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titkosszolgálatokat irányító minisztere és Tóth Károly, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának egykori szocialista alelnöke. Az eredeti vád szerint 2008 szeptemberében Szilvásy és Tóth a nemzetbiztonsági bizottság tagjainak kiosztotta a Kövér László és Demeter Ervin ellenzéki országgyűlési képviselők és az UD Zrt. biztonságtechnikai cég egyik vezetője közötti lehallgatott telefonbeszélgetések személyes adatokat is tartalmazó anyagát.
Dávidnak és Herényi Károlynak azt rótta fel az ügyészség, hogy a máig ismeretlen helyről származó, titokban rögzített telefonbeszélgetések hangfelvételeinek nyilvánosságra hozásával visszalépésre kényszerítették az MDF 2008. szeptemberi tisztújításán elnökjelöltként – és ily módon Dávid Ibolya riválisaként – indulni kívánó Almássyt.
A Dávid Ibolya birtokába került lehallgatási anyagokon egyebek között az UD Zrt. egyik vezetője beszélt Csányinak az MDF-elnök elleni adatgyűjtésről, illetve egy esetleges párton belüli hatalomváltásról. (A beszélgetések egyes résztvevői vitatták, hogy ezekről a kérdésekről lett volna szó, és félreértésnek minősítették ezeket az értelmezéseket.) A vádlottak mindvégig következetesen tagadták bűnösségüket.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság két éve az alapeljárásban első fokon, nem jogerősen mind a négy vádlottat felmentette a vádak alól, jobbára bűncselekmény hiányában. Tavaly januárban azonban a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék hatályon kívül helyezte a korábbi döntést, és új elsőfokú eljárást rendelt el három vádlott vonatkozásában, csupán Tóth Károlynál emelte jogerőre a felmentő rendelkezést.
A megismételt eljárásban azonban – a törvényszék utasítására – különválasztották Szilvásy, illetve Dávid és Herényi Károly ügyét. Szilvásy Györgyöt idén tavasszal első fokon felmentette a törvényszék, Dávid és Herényi ügyében az év második felében várható elsőfokú döntés.
