Az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy bár az állam alapvetően szabadságot élvez abban, milyen módon biztosítja a gyermeket vállaló nőknek a többletvédelmet a munka világában, a többletvédelem feltételei nem vezethetnek a munkavállaló alapjogainak szükségtelen és aránytalan korlátozásához. A magánszférába tartozó adatokról való tájékoztatás jelen esetben csak akkor szükséges, ha a felmondási védelem érvényesítése szempontjából releváns esemény, vagyis a felmondás közlése bekövetkezik. Ezzel szemben a kifogásolt rendelkezés alapján a munkavállaló arra kényszerülne, hogy a reprodukciós eljárás megkezdése napján, illetve a várandósságról való tudomásszerzést követően haladéktalanul megadja a munkáltatónak a felmondási védelem érvényesítéséhez előírt tájékoztatást.
Az Ab szerint az Mt. támadott rendelkezése alaptörvény-ellenesen korlátozza a gyermeket vállaló nők magánélethez és emberi méltósághoz való jogát, ezért megsemmisítette. A testület arra is felhívta a jogalkotó figyelmét, hogy a közszférában dolgozókra vonatkozó szabályozást is tekintse át, és mindazokban az esetekben, amelyekben a megsemmisített rendelkezéssel azonos tartalmú előírás található, szüntesse meg az alaptörvény-ellenességet.
A határozat rendelkező részével mind a 15 alkotmánybíró egyetértett, Juhász Imre, Salamon László és Pokol Béla azonban párhuzamos indoklásában kifogásolta, hogy az Ab indoklásában a közszférában dolgozókra vonatkozóan is előírta a jogalkotónak az alaptörvény-ellenesség megszüntetését. A határozat az Ab honlapján olvasható.
