Ahogy arról az MNO is beszámolt, hazánk egyelőre blokkolta az akác listára vételét. Magyarország azzal érvelt, hogy a fehér akáccal való gazdálkodásra szigorú szabályok vonatkoznak, egyes területeken a termesztése támogatott, máshol pedig az irtása, másrészt pedig a kiemelten fontos méztermelés szempontjából a fehér akác kulcsfontosságú. Hoppál Péter április 14-ei sajtótájékoztatóján közölte, már májusban hungarikummá nyilváníthatják az akácot és az akácmézet, ami megnyugtató védelmet ad. Ismert, a hungarikummá nyilvánítást kezdeményező dokumentumot február közepén írták alá az Akác koalíció tagjai.
Glattfelder Bélát a pénteki sajtótájékoztatón kérdezték az új földtörvényről is, amelyről azt mondta: akik a jogszabály hatálybalépésének elhalasztását javasolták, azok ezzel azt kockáztatták, hogy néhány napon belül több százezer hektár magyarországi termőföld külföldi tulajdonba kerül. Ezért teljesen érthetőnek tartja, hogy a kormánypártok elutasították ezt az ellenzéki kezdeményezést.
A pénteki sajtótájékoztatón részt vett Dömötör Csaba, a Fidesz–KDNP EP-képviselőjelöltje is, aki a fiatalok munkahelyteremtéséről beszélt. Szerinte ugyanis a május 25-ei EP-választás egyik legfontosabb tétje, hogy lesz-e olyan európai vezetőség, amely képes munkahelyeket teremteni a fiataloknak, akiknek a foglalkoztatottsági mutatója sok tagállamban kétségbeejtő.
Magyarország az elmúlt négy évben jobban teljesített a fiatalok foglalkoztatásában a korábbi időszakokhoz és más európai országokhoz képest is – mondta a politikus, megjegyezve, hogy tíz év után először csökkent a fiatal munkanélküliek száma, ám sok még a teendő. „A szabad pálinkafőzés és az akácfaültetés szabályozgatása helyett érdemes inkább a munkahelyteremtéssel törődni” a brüsszeli vezetőknek – fogalmazott Dömötör Csaba.

















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!