Glattfelder Béla hangsúlyozta, meg kell akadályozni, hogy az Európai Bizottság elrendelje az erdészetekben és a faiparban dolgozóknak, valamint a méhészeknek is munkát adó magyar akác visszaszorítását vagy kiirtását. Megjegyezte, hogy a magyarországi fatömeg mintegy 30 százaléka akác, az országban termelt összes méznek pedig nagyságrendileg a fele akácméz, így ez a fafajta körülbelül százezer embernek nyújt megélhetést.
Glattfelder Béla azt mondta, akár már május közepén bekerülhet a hungarikumok közé az akác és az akácméz, ami azért fontos, mert e helyi védelmet az Európai Bizottságnak figyelembe kell vennie az úgynevezett idegenhonos özönfajok listájának összeállításakor.
Emellett módosítani kell a 2009-es erdőtörvényt, mert nem lehet úgy küzdeni európai uniós szinten a magyar akácért, hogy közben a magyar jogszabály azt egy veszélyes, idegenhonos fajtaként határozza meg – tette hozzá a politikus, a többek között egyetemi karok, tudományos kutatóintézetek, érdekképviseletek, köztestületek és magánerdő-tulajdonosok részvételével létrejött „akáckoalíció” vezetője.
A tájékoztatóra egy akácággal érkező EP-képviselő jelezte, hogy az idegenhonos özönfajok említett listáját a következő egy évben állítja össze az unió elsősorban környezetvédelmi szervezetek javaslata alapján. Ezt követően az Európai Bizottság körülbelül fél éven át konzultál majd a tagállamokkal a pontos tartalomról.
A kormánynak és a magyar EP-képviselőknek ezért a jövőben is határozottan kell fellépniük annak érdekében, hogy a magyar akácot ne vegyék fel e listára – mondta Glattfelder Béla, kijelentve: „meg fogjuk védeni a magyar akácot, az akácmézet” és a munkahelyeket is. Szerinte nincs szükség arra, hogy az EU-ból mondják meg, Magyarországon lesz-e a akác vagy sem.
Ismert, az Európai Parlament április 16-án szavazta meg azt a javaslatot, amely az Európai Unióban nem őshonos, agresszíven terjedő, a szaknyelvben „idegenhonos özönfajoknak” nevezett állat- és növényfajok kitiltását, visszaszorítását irányozza elő. A bizottság idegenhonos fajokat tartalmazó tiltólistája pofon lehet a fehér akácnak is. Ismert, az EU korlátozása ellen többször fellépett a magyar agrárdiplomácia. Fazekas Sándor március közepén úgy fogalmazott, az uniós törekvések elfogadhatatlanok, mert a magyar tájhoz évszázadok óta hozzátartozó akácfák tiltására, kiirtására irányulnak, és ezt a kormány nem támogatja.
Ahogy arról az MNO is beszámolt, hazánk egyelőre blokkolta az akác listára vételét. Magyarország azzal érvelt, hogy a fehér akáccal való gazdálkodásra szigorú szabályok vonatkoznak, egyes területeken a termesztése támogatott, máshol pedig az irtása, másrészt pedig a kiemelten fontos méztermelés szempontjából a fehér akác kulcsfontosságú. Hoppál Péter április 14-ei sajtótájékoztatóján közölte, már májusban hungarikummá nyilváníthatják az akácot és az akácmézet, ami megnyugtató védelmet ad. Ismert, a hungarikummá nyilvánítást kezdeményező dokumentumot február közepén írták alá az Akác koalíció tagjai.
Glattfelder Bélát a pénteki sajtótájékoztatón kérdezték az új földtörvényről is, amelyről azt mondta: akik a jogszabály hatálybalépésének elhalasztását javasolták, azok ezzel azt kockáztatták, hogy néhány napon belül több százezer hektár magyarországi termőföld külföldi tulajdonba kerül. Ezért teljesen érthetőnek tartja, hogy a kormánypártok elutasították ezt az ellenzéki kezdeményezést.
A pénteki sajtótájékoztatón részt vett Dömötör Csaba, a Fidesz–KDNP EP-képviselőjelöltje is, aki a fiatalok munkahelyteremtéséről beszélt. Szerinte ugyanis a május 25-ei EP-választás egyik legfontosabb tétje, hogy lesz-e olyan európai vezetőség, amely képes munkahelyeket teremteni a fiataloknak, akiknek a foglalkoztatottsági mutatója sok tagállamban kétségbeejtő.
Magyarország az elmúlt négy évben jobban teljesített a fiatalok foglalkoztatásában a korábbi időszakokhoz és más európai országokhoz képest is – mondta a politikus, megjegyezve, hogy tíz év után először csökkent a fiatal munkanélküliek száma, ám sok még a teendő. „A szabad pálinkafőzés és az akácfaültetés szabályozgatása helyett érdemes inkább a munkahelyteremtéssel törődni” a brüsszeli vezetőknek – fogalmazott Dömötör Csaba.
Szavai szerint az EP-választáson a munkahelyeket is meg kell védeni a szélsőségektől, a Brüsszelbe „feltett kézzel” érkező és Magyarországot „fúró” baloldaliaktól, valamint az unióból való kilépést javasló Jobbiktól. „Mi azon leszünk a következő években, hogy a magyar fiatalok nyertesei legyenek az uniós csatlakozásnak” – mondta a Fidesz–KDNP jelöltje.
A nemzeti érdekérvényesítés Európai Unión belüli fontosságát hangsúlyozták a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőjelöltjei csütörtökön, a főváros XVI. kerületében tartott Polgári Majálison, a Fidesz sátrában tartott beszélgetésen.
Szájer József és Gál Kinga – akik jelenleg is EP-képviselők – Magyarország nagykövetének nevezték az EP 21 magyarországi tagját. Szájer József szerint hazánkat már olyan országként tartják számon Európában, amely kiáll magáért és amelynek vannak saját megoldásai. Ezt ugyan minden ponton próbálták akadályozni, a stratégia mégis sikeres volt, ami tiszteletet ébreszt – tette hozzá.
