A balatoni alvilág királyaként emlegetett Szlávy Bulcsú 1997-ben tűnt el, a rendőrség 2004-ben tetten érte Wapplert, amint egy garázs lebetonozott padlója alól próbálta kiemelni az áldozat földi maradványait. Az ügyészség Wappler és két társa ellen emelt vádat előre kitervelten elkövetett emberölés miatt. A bűnüldöző hatóságok szerint Wappler barátnője megerőszakolása miatt ölette meg Szlávyt, tehát Wappler volt a felbujtó, N. Gábor másodrendű vádlott, aki az áldozatot a helyszínre csalta, bűnsegéd, a harmadrendű vádlott pedig, aki hátulról tarkón lőtte Szlávyt, a tettes.
Az elsőfokú bíróságok előbb 15 évre ítélték az elsőrendű vádlottat, majd felmentették, ám korábban másodfokon mindkét döntést hatályon kívül helyezte a tábla. A harmadik eljárásban a múlt héten a táblán az ügyészség és az elsőrendű vádlott védője még mindig újabb hatályon kívül helyezést és egy negyedik eljárást indítványozott, ám ezúttal már a másodfokú bíróság lényegében jogerőre emelte a tavalyi, harmadik elsőfokú döntést.
A szóbeli indoklás szerint azonban a gyilkosság indítéka nem egy nőügy lehetett, hanem az, hogy az Aranykéz utcában 1998-ban meggyilkolt – Boros Tamásként ismertté vált – Boros József Károly át akarta venni 1997-ben Szlávy balatoni érdekeltségeit. A szóbeli indoklásban elhangzott, hogy jogerős ítélet soha nem rögzítette, hogy Szlávy bűncselekményt követett volna el, de több büntetőeljárás is folyamatban volt ellene, mikor meghalt.
Pénzbehajtásra utaló információk Wappler kapcsán is keringtek, de őt csak Szlávy halála után ítélték el, akkor sem maffiajellegű cselekmények, hanem gazdasági ügyek, csődbűntett miatt. A szóbeli indoklásban szóvá tették, hogy szükségtelenül hallgatott meg korábban az elsőfokú bíróság több száz tanút Szlávy viselt dolgairól, hiszen ezek a tanúk a vádbeli gyilkosságról nem tudtak érdemi információval szolgálni.
A bírói tanács elnöke azt mondta: az eljárás adatai szerint Szlávyt utoljára N. Gábor látta, aki meglehetősen életszerűtlen – de meg nem cáfolt – vallomása szerint Szlávy kocsijában indult el Siófokról, ám egy benzinkútnál kiszállt. Szlávy több ismerőse pedig azt vallotta, hogy nekik az áldozat azt mondta: Wappler budaörsi irodájába megy. Az ügyészség feltételezései azonban arról, hogy miként történhetett Szlávy kivégzése, olyanok, „mintha egy gyenge filmet néznénk” – fogalmazott a tanácselnök, aki szerint a móri ügy kudarcos bizonyítási technikája ismerhető fel a bűnüldöző hatóságok jelen eljárásában is.
A tábla az elsőfokú döntéssel egyetértve hangsúlyozta, hogy a másod- és a harmadrendű vádlottra nem volt érdemi terhelő vallomás. A Kovács Lajos rendőr ezredes által vezetett döglött ügyek osztályának a próbálkozása, hogy bűnözőktől szerezzen használható információkat, a bírósági eljárásban nem vezetett eredményre. Mi több, a másodfokú bírói tanács elnöke azt is hozzátette, a perben tanúként meghallgatott Kovács Lajos, illetve a veszprémi rendőrkapitány is azt állította: nem volt érdemi információjuk arról a Boros József Károlyról, aki 1997–98-ban már köztudottan jelentős szerepet játszott az alvilágban és egyúttal rendőrségi informátor is volt. Az erről szóló videofelvételt akkoriban a köztévé mutatta be.
A tábla szerint számos arra utaló adat van, hogy Boros Balaton környéki terjeszkedése lehetett az oka Szlávy megölésének. Ezt támasztja alá többek között az, hogy Boros emberei már Szlávy eltűnésének másnapján kirámolták ingatlanát – ami azt valószínűsíti, hogy tisztában voltak Szlávy halálával –, az áldozat kutyája Borosé lett, kondigépe pedig jelen eljárás másodrendű vádlottjáé, N. Gáboré.
A szóbeli indoklás szerint N. Gábor feltehetően szép karriert futott be: Boros irányítása alatt átvette Szlávy balatoni érdekeltségeit, ám szerepe nem bizonyított, erkölcsi bizonyítványa tiszta. Wappler az eljárás során azt nem vitatta, hogy ő találta meg Szlávy holttestét – a tettenérés miatt ez nehéz is lett volna –, ám azt állította, hogy a gyilkossághoz semmi köze, csak utólag próbálta eltüntetni a holttestet. Ezt a védekezést a bíróság nem fogadta el, álláspontja szerint Wappler nem csupán bűnpártoló, aki utólag szerzett tudomást a gyilkosságról.
Bizonyítható, hogy egy előre kitervelten elkövetett emberölés bűnsegédje, aki közreműködött a holttest szállításában. A bíró megjegyezte azt is, hogy az ingatlan, ahol 40 centi beton alá rejtették Szlávyt, egy nappal a gyilkosság előtt került Wappler ismerősének tulajdonába. Nehéz lenne azt állítani, hogy Wappler semmit sem tudott a történtekről – fűzte hozzá a tanácselnök, aki szerint Szlávyt feltehetően „felkínálták” Borosnak.
A tábla Wappler első fokon kiszabott büntetését jogerőre emelte, ám az évek óta szabadlábon lévő elsőrendű vádlottnak már várhatóan nem kell visszatérnie a börtönbe, hiszen 2004-től több mint fél évtizeden át előzetes letartóztatásban volt, és így a várható kedvezményekkel letöltöttnek tekinthető a 7 év 3 hónap jogerősen kiszabott szabadságvesztése.
Wappler két vádlott társát már korábban, a második eljárásban, majd a jelenlegi, harmadikban is első fokon felmentették, szerdán ez jogerőre emelkedett. A bíró jelezte, hogy miután éveket töltöttek előzetes letartóztatásban, kártalanítási eljárást indíthatnak.
