Közleményükben hangsúlyozták: tények azonban vannak, és ezekre a tényekre alapozva kérte a norvég kormánytól Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár, hogy „a jövőben ne egy politikailag elkötelezett szervezet, hanem egy közszolgálati intézmény lássa el a norvég civil források elosztásával kapcsolatos teendőket”. Azt írták, a vitában sokáig az volt az „úgynevezett civilek”, az ellenzék és a média egy részének álláspontja, hogy nem felel meg a valóságnak a politikai elkötelezettség, és több esetben merült fel a kérdés, mire alapozza a kijelentéseit Lázár János államtitkár és Csepreghy Nándor helyettes államtitkár. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkársága a magyar és a nemzetközi média megkeresésére összeállított egy választ, amely jelentős részben a médiában is megjelent információkon, kisebb részben pedig a különböző kormányzati szervezeteknél fellelhető, nem titkos adatokon alapult.
„Az érintettek reakciójából is látszik, hogy a tények ismeretében megbukott érvelésük, amely szerint független szervezetként, a pártpolitikától távol működnek, így új frontot nyitnak azzal, hogy politikai szimpátia alapján történő listázással vádolják a kormányzatot” – írják. „A leghatározottabban visszautasítjuk a vádakat, mivel a kormányzat semmilyen listát nem készít, így az nem is tartalmazhat sem ellenzéki, sem pedig kormányzati kötődésű embereket” – hangsúlyozza a közlemény. Hozzáteszik: a hétvégi sajtóhírek arra engednek következtetni, hogy a civil pénzeket kezelő szervezetek pontosan tudják egy-egy értékelőről, hogy az mely párthoz kötődik. Jogosnak tűnik ezután a kérdés: „A civil szervezetek feketelistázzák a konzervatív kötődésű, a Fidesszel korábban kapcsolatban állt embereket?”
Mindeközben az ellenzék hisztériát kelt, az érintett civil szervezetek pedig – amelyek általában nem ilyen megértőek a transzparencia hiányával szemben – azt magyarázzák, hogy miért fontos titokban tartani azok nevét, akik a Norvég Alap forrásainak elosztásáról döntenek. Meglátásunk szerint a magyar társadalom közös érdeke a civil szektor teljes körű átláthatósága – olvasható a közleményben.
A Norvégia budapesti nagykövetségének honlapján május elején közzétett tájékoztatás szerint Norvégia, Liechtenstein és Izland az EGT és a Norvég Alap további magyarországi kifizetéseinek felfüggesztéséről döntött. Kifogásolták, hogy 2014. január elsejével a magyar kormány az alapok forrásainak és programjainak lebonyolításával, a monitorozással kapcsolatos teendőket az állami tulajdonban lévő, de attól szervezetileg független Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.-hez helyezte át, amit a megkötött egyezmények megszegésének neveztek.
Csepreghy Nándor akkor azt mondta az MTI-nek, hogy a magyar fél azt kéri, a felfüggesztést a döntéshozó terjessze ki arra a három alapra is, amelyek civil szervezeteknek szánt pénzeket folyósítanak. Jelenleg ez a forrás Magyarországra az Ökotárs Alapítványon keresztül érkezik, amely a felszínen ugyan civilnek tűnik, de látszik, hogy az alapítvány az LMP szatellitszervezete, vagyis politikai szervezet és nem civil – mondta akkor. A magyar fél azt kéri, tárgyalják újra a Norvég Alap teljes programstruktúráját.
Csepreghy Nándor május 21-én bejelentette, hogy a Miniszterelnökség felkéri a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi) a Norvég Alap felhasználásának teljes körű vizsgálatára, hogy tisztázzák, az elmúlt hetekben felmerült magyar kormányzati gyanú megáll-e, miszerint a Norvég Alap hazai felhasználásakor áttételesen politikai szervezeteket, vagy hozzájuk szorosan kötődő civil szervezeteket támogattak. Hozzátette, ha a magyar kormány gyanúja beigazolódik, akkor az megadja annak a jogalapját, hogy az egész rendszert újratárgyalják a donor országok és Magyarország között.
Az Ökotárs Alapítvány szerint ugyanakkor az EGT/Norvég Alap kezelését koordináló és felügyelő brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda (FMO) igazgatója arról tájékoztatta Lázár Jánost, hogy a magyar kormány szerveinek nincs ellenőrzési joga a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) felett.
