„Nincs gáz, mert van gáz” – mondta Az Este című műsorban Seszták annak kapcsán, miként érintheti Magyarországot, hogy Oroszország hétfőn leállította a gázexportot Ukrajnának. Az orosz-ukrán gázárvita miatt hozott orosz intézkedések után is szerződés szerint érkezik Magyarországra a gáz – a tranzit és a hazánknak járó mennyiség is – mutatott rá a miniszter a köztévében.
Magyarország arra is felkészült, ha Ukrajna felől nem jönne a gáz, és Oroszország az Északi Áramlat vonalán küldené az európai exportot. Ekkor hazánk az alsó-ausztriai Baumgartenben lévő vezeték csomópont felől vételezne gázt – hangsúlyozta a miniszter. A tárcavezető hozzátette még, hogy Magyarország eközben jelentős akvizíciókat végez azért, hogy feltöltse gáztározóit. Hozzátette: a hétfői közlésekben szereplő negyed év helyett már több mint fél évre elegendő gáz van betöltve a hazai tározókba.
Az ipari rezsicsökkentéssel kapcsolatban Seszták azt mondta, most végzik a hatástanulmányokat. Tisztázni kell például, hogy mit jelentene ez az állami költségvetésnek. „Tudjuk, hogy ennek egy része nem minket érintene, de már vannak olyan állami szerepvállalások, amiben ez számítana” – fogalmazott. Azt tényként lehet kezelni, hogy lesz ilyen csökkentés, a mértéke azonban még kérdéses, és az is, hogy milyen méretű vállalatokra, kis és közepes cégekre vagy esetleg nagyobb körre is kiterjed-e. A kormány 2014 végére jogszabályi szinten is rendezni szeretné a kérdést – mondta. A rezsicsökkentés folyamatáról itt tudhat meg többet.
A kormány ősszel benyújtja az országgyűlésnek a nonprofit közműszolgáltatók szabályozásáról szóló törvényt – tájékoztatott Seszták. A nonprofit szemét, víz- és csatornaszolgáltatás beindításához szüksége törvényi szabályozás év vége felé történhet meg, mondta el. Seszták szerint az, aki a nemzeti közműszolgáltató ügyfele lesz, az ár és a szolgáltatás stabilitását fogja tapasztalni. Ez azonban nem azt jelenti, hogy csak egy társaság marad a piacon, továbbra is lesznek profitorientált cégek is. A fogyasztó majd eldönti, hogy utóbbi tud-e olyan többletszolgáltatást nyújtani neki, ami miatt megéri vele szerződni – húzta alá.
A miniszter azt az állítást is „tömören” igaznak nevezte, hogy csak a szemétszállítás, a víz- és a csatornaszolgáltatás lenne nem nyereségérdekelt, az áram- és a gázellátás profitorientált maradna. A majdan, illetve már köztulajdonba vett társaságoknál, így a Főgáznál vagy az E.ON gázüzletágánál, ha nem is nonprofit jelleggel működnek, de érvényesülni fognak az állami szándékok. A különbségek oka, hogy az áram, illetve áram eljuttatása a fogyasztókhoz vezetékhálózatot igényel, amihez pedig jelentős akvizíció szükséges.
Az E.ON gázüzletágát már megvette az állam, a Főgáznál pedig már megkezdődött a többségi rész kivásárlása, amelyről kormányhatározat is született. Jövő héten újabb konkrét lépések is várhatók a Főgázban lévő fővárosi többségi tulajdonrész kivásárlásának ügyében. Vételárról, amely üzleti titok, még nem tudott beszélni, de közölte, hogy várakozásai szerint az akvizíció kora ősszel lezárulhat. A német RWE tulajdonolta kisebbségi részt az állami MVM már áprilisban megvette.
Az E.ON több gázcégének megvásárlásáról is született már szándéknyilatkozat, a tárgyalások elkezdődtek, amelyeket kemény piaci szereplőkkel kell folytatni, de jó irányba haladnak – mondta Seszták Miklós, aki vételárról ebben az esetben sem akart még nyilatkozni.
A rövid és közép távú fővárosi uniós projektek változásaival kapcsolatban a nemzeti fejlesztési miniszter azt mondta, ez nem az ő tárcájára tartozik, ezért konkrét információja nincs az ügyben. Seszták azonban azt is közölte, amennyiben a 3-as metró felújítása EU-s forrásból nem kezelhető, akkor az államnak és a fővárosnak össze kell dugnia a fejét, hogy az érintett szolgáltatás stabil és megfelelő szintű legyen.
A 3-as metró felújítását is megoldják közösen Orbán Viktor kormányfővel és a kormánnyal, benne a Miniszterelnökséggel – mondta a Magyar Nemzetnek Tarlós István.
