Az ezt lehetővé tevő házszabály-módosítást hétfőn fogadta el a parlament – fideszes javaslatra – 128 igen szavazattal, 53 nem ellenében. Nyílt szavazásoknál eddig kizárólag szavazategyenlőség esetén volt szavazati joga az ülés levezetőjének.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője az előterjesztésben azzal magyarázta a változtatást, hogy az ülésvezető elnök szavazati jogának korlátozását sem az általános európai parlamenti gyakorlat, sem pedig a magyar alkotmányos jogelvek nem indokolják. Szerinte e jog gyakorlása semmilyen módon nem befolyásolja a levezető elnököt abban, hogy részrehajlásmentesen vezesse az Országgyűlés ülését. A politikus több nemzetközi példát is említett az ülést vezető elnök szavazati jogára, egyebek mellett az Európai Parlamentet.
Az ellenzék kritizálta a módosítást, mert szerintük a kormányoldal csak a kétharmados többségének biztosítása érdekében változtat a szabályozáson. Mivel ezután a levezető elnöknek is lesz szavazati joga, az a rendelkezés is kikerül a házszabályból, hogy szavazategyenlőségnél az ő voksa dönt.
A hétfőn elfogadott házszabály-módosítással azt is jóváhagyta a Ház, hogy ezentúl ne az összes képviselő négyötödének, hanem a jelen lévő képviselők négyötödének szavazata legyen szükséges a házszabálytól eltéréshez egy ügy tárgyalásánál vagy a döntéshozatalnál. Az indoklás szerint ezzel a módosítással a parlamenti hagyományokhoz igazodnak, mivel az 1994-ben elfogadott, korábbi házszabály is ilyen aránnyal határozta meg a házszabálytól eltérés lehetőségét.
Rogán Antal indoklásában jogtechnikainak nevezte azt a módosítást, amely szerint kivételes eljárásban a törvényalkotási bizottság az összegző módosító javaslat mellett túlterjeszkedő – azaz a törvényjavaslat által nem érintett törvény rendelkezéseire vonatkozó – módosító javaslatot is benyújthat. Túlterjeszkedő módosító javaslat azonban nem irányulhat minősített többséget igénylő rendelkezések megállapítására, illetve módosítására.
A házszabály-módosítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
Egy szintén hétfőn elfogadott törvénymódosítás szerint általános helyettesükké jelölhetik ki egyik államtitkárukat a miniszterek. A tárcavezetők a minisztériumuk szervezeti és működési szabályzatában jelölik ki a miniszterhelyettest – rögzíti a kormánypárti képviselők által benyújtott előterjesztés, amelyet 128 igen szavazattal, 29 nem ellenében, 24 tartózkodás mellett hagyott jóvá a Ház az új kormányzati struktúra kialakításával kapcsolatban.
A kormánytagok jogállásáról szóló törvénybe azt is beiktatták, hogy a kormányfő munkáját a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős minisztériumban – azaz a Miniszterelnökségen – miniszterelnöki kabinet segíti. A kabinetfőnök munkáját a miniszterelnök irányítja.
Egyúttal törölték a nemzetbiztonsági törvényből azt a 2012 júliusában elfogadott passzust, amely lehetővé tette, hogy a kabinet a miniszterelnök útján – a Miniszterelnökség vezetőjének közreműködésével – is irányíthassa a polgári hírszerzésért felelős Információs Hivatalt. Így azt továbbra is csak a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter irányíthatja.
A számos jogszabályt átíró előterjesztés módosította a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényt is, amelyben kimondták: nem kell a kormánytisztviselő beleegyezése a kinevezése módosításához, ha a munkakör megváltoztatását a tartós külszolgálatra való kihelyezés visszavonása indokolja. Ha a tartós külszolgálatra kihelyezés visszavonására vonatkozó döntés közlésétől számított öt napon belül a kormánytisztviselő írásban úgy nyilatkozik, hogy nem akar a megváltoztatott feltételek szerint munkát végezni, a nyilatkozatát lemondásnak kell tekinteni azzal, hogy a lemondási idő tartamára a munkavégzés alól mentesíteni kell.
A törvényjavaslat pénteken, a harmadik Orbán-kormány miniszterei eskütételének napján lép hatályba.
