Az Országgyűlés úgy döntött: a házszabálytól eltérve tárgyalja a devizahitelesek megsegítésével összefüggő, a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló törvényjavaslatot. Az előterjesztés általános vitája hétfőn, a kérdések után lesz, a zárószavazást pénteken, a parlament nyári szünet előtti utolsó ülésén tartják. A házszabálytól eltérést 168 igen szavazattal támogatta a Ház, egyedül a független Fodor Gábor szavazott nemmel.
Rogán Antal (Fidesz) arról számolt be: frakciójuk szigorú módosító javaslatot nyújt be a devizahiteleseket érintő előterjesztéshez, amely szerint a meglévő szerződések esetében – akár forint-, akár devizahitelek – az elévülés csak akkor kezdődhet, ha a szerződést lezárták. Ha az ma is él, ha annak alapján a hiteles fizet, vagy vele szemben követelést támasztanak, akkor nem lehet elévülésről beszélni. „Szó sem lehet olyan elévülésről, amelyik azt mondja, hogy a bankok a 2009 előtti követeléseket nem adják vissza sem a devizahiteleseknek, sem a forinthiteleseknek” – fogalmazott.
Azt is kérte a kormánytól, karácsonyra már ne legyen devizahitel az országban, valamint azt: az árfolyamkockázatot ossza meg a bank és a hitelfelvevő között.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a devizahitelesek segítésére a szocialista kormányok semmilyen lépéseket nem tettek. A benyújtott javaslatról szólva azt mondta: a jogszabály hatályba lépése után 90 napon belül kell a bankoknak átszámolniuk a folyósítás és a törlesztés összegét. Mindez a forinthitelekre is vonatkozik, a végtörlesztett hitelekre azonban nem, mivel azt a piacinál kedvezőbb feltételekkel fizették vissza az ügyfelek – mondta.
Második lépésben a tisztességtelenül szerzett előnnyel való elszámolást határozzák meg, és év végéig beterjesztik a devizahitelek kötelező forintra váltásáról szóló javaslatot – számolt be. Itt kell mérlegelni a bankstabilitási szempontokat, itt kerülhet elő az állami szerepvállalás – közölte.
Az Országgyűlés a Fidesz, a KDNP, az LMP és a Jobbik szavazataival hozzájárult ahhoz is, hogy új, kiegészítő összegző módosító indítványt lehessen benyújtani a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló javaslatról, amelynek elfogadása pénteken várható.
A kormánypártiak támogatásával péntekre halasztották az egyes oktatási tárgyú törvények módosításáról – egyebek mellett a kancellári rendszer bevezetéséről – szóló törvényjavaslat zárószavazását. A Ház 118 igen, 32 nem szavazattal hozzájárult ahhoz is, hogy kivételes eljárásban tárgyalják meg és pénteken döntsenek is a fideszes L. Simon László által a nap folyamán benyújtott reklámadótörvény-módosításról.
Az Országgyűlés túlesett a mandátumigazoláson is. Az európai parlamenti (EP-) képviselővé választása miatt mandátumáról lemondott jobbikos Balczó Zoltán helyét Lukács László György kapta, míg az ugyancsak EP-képviselővé választott, a Demokratikus Koalíció (DK) színeiben politizáló Molnár Csaba helyére az MSZP–Együtt–PM–DK–MLP közös listájáról Varju László DK-s politikus került be a parlamentbe.
Vejkey Imre, az Országgyűlés mentelmi bizottságának KDNP-s elnöke közölte: a két politikus jelezte, hogy összeférhetetlenség velük szemben nem áll fenn, így képviselői jogaikat gyakorolhatják. Lukács László György mandátumát az Országgyűlés 162, míg Varju Lászlóét 160 igen szavazattal igazolta.
Kövér László házelnök bejelentette, hogy az országgyűlési képviselők létszáma 199. Ezután a pártok képviselői gratuláltak az esküt tett képviselőknek.
A határozathozatalok talán legfontosabbika, hogy több, a nemzetiségi választásokat érintő módosítást fogadott el az Országgyűlés a magyarországi nemzetiségek bizottságának javaslatára. Így lehetővé válik, hogy a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott – jellemzően kulturális, oktatási – intézmények vezetői tagjai lehessenek a nemzetiségi önkormányzatnak. Ez a szabály az idei általános nemzetiségi önkormányzati választások napján lép hatályba.
Emellett a bizottság javaslatára a 2019-es nemzetiségi önkormányzati választásokra előírták a nemzetiségi jelölőszervezetek legalább hároméves működési kötelezettségét.
Tóth Csaba (MSZP) a városligeti beruházást kifogásolta. Rétvári Bence válaszában kifejtette: 60 helyett 65 százalékra emelkedik a zöldterület nagysága a Városligetben. Hozzátette: az épületek is megújulnak és új funkciót kapnak. A környezetterhelésről szólva közölte: most 15 ezer autó halad át a ligeten, ennek megszűnése már érzékelhető lesz.
Vejkey Imre (KDNP) – azzal kapcsolatban, hogy Semjén Zsolt, a KDNP elnöke meghívást kapott a Budapest Pride-ra – azt mondta: az unióban szándékosan összekeverik a melegek jogait a nemzeti kisebbségben élők jogaival, amelyekért pártja kiáll. Hangsúlyozta: pártja tartja magát az egyén háboríthatatlan szabadságát biztosító alapelvhez, szexuális irányultságtól függetlenül, így, mint mondta, mindenkit megillet a jog, hogy részt vegyen a felvonuláson. Ugyanakkor felhívta a felvonulók figyelmét: jogaikat addig gyakorolhatják, amíg azzal másokét nem sértik.
Mirkóczki Ádám (Jobbik) bírálta a miniszterelnök vasárnapi, tisztavatási ünnepségen elhangzott kijelentését, miszerint „erről a rendről álmodtunk 25 évvel ezelőtt”. Szerinte a miniszterelnöknek nincs fogalma arról, mitől szenvednek az emberek a közbiztonság terén. Úgy folytatta: mindennaposak a pedagógus-bántalmazások, mentőket, egészségügyi dolgozókat bántalmaznak, gyermekeket rabolnak ki és nőket erőszakolnak, idős emberekhez törnek be. A személy és vagyon elleni bűncselekmények soha nem látott mértékűek – közölte. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára szerint az emberek kérését teljesítette a kabinet: növekedett a rendőri jelenlét az ország legkisebb településein is, és megtisztították a rendőrséget a korrupciótól. A büntetés-végrehajtási intézetekben az elítéltek 75 százaléka dolgozik – mondta, emellett hibátlannak nevezte az együttműködést a rendvédelmi szervek között, amit az árvízi munkák során is bizonyítottak.
